Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

jelenlegi ismereteink szerint Szegedi Kis művében először jelenik meg magyar szerzőtől származó nyomtatványban Erasmus nevezetes dialógusa, a 16. század egyik legszellemesebb szatirikus irata, amelyet pedig a protestantizmus gyakran használt föl pápaellenes érvelése során. Bán Imre már korábban fölfigyelt Szegedi Kis művének Erasmus recepciójára, megállapítását oszthatjuk: ,A magyar irodalomtörténetnek és a nemzetközi Erasmus-kutatásnak pedig tudomásul kell vennie a Julius exclusus továbbélésének ezt a fonalát is.”8 A Speculum... 1602-es negyedik kiadása (RMKIII, 998) ugyancsak teljes szöveggel, változatlanul, éppúgy a 134-181. lapokon közli Erasmus dialógusát.9 A Speculum... 1592-es harmadik kiadása tehát újabb átdolgozást jelent. A Catalogus alumnorum meret- ri- cum című fejezetben egy lapnyi terjedelemben tárgyalja Joannes VIII. - vagyis a Joanna Papissanak nevezett állítólagos női pápa - botrányos esetét, amely a protestantizmus egyik legkedveletebb támadása volt a pápaság ellen: elmondja származását, élettörténetét, a gyermek utcai születését.10

Bucsay Mihály kutatásai alapján immáron az is bizonyos, hogy ez az editio a baseli Konrad von Waldkirch kiadványaként jelent meg Schaffhausenben, amíg az rövid ideig itt működtette nyomdáját, tehát a könyvet valójában baseli kiadványnak tekinthetjük. A címlap szerint ezt a kiadást csípős és elmés epigrammákkal, valamint párbeszédekkel megbővítette Christianus Favonius Ilinga. Bizonyosra vehetjük, hogy álnévvel állunk szemben, a valódi kiadó pedig Höni- ger, aki ekkoriban Haltingen lelkésze volt.11 A Speculum... 1602-es 4. kiadása is a nyomdahely és a nyomdász nevének föltüntetése nélkül jelent meg, de bizonyított, hogy mindegyik kiadás Baselben látott napvilágot Oporinusnál, illetve Wald- kirchnél. A kiadó és a nyomtatás helyének elhallgatása is érthető, hiszen az Index Librorum Prohibitorum - a tiltott könyvek pápai jegyzékének - listáján 1559- ben már 15 baseli nyomdász neve és kiadványaik szerepeltek. Üzleti, de politikai kockázatot is vállalt a harcosan pápaellenes propagandát kifejtő és terjesztő munka kiadója, ezért érthető nevének elhallgatása. Mindegyik kiadás élén megtaláljuk ifjabb Szegedi Kis István ajánlását Kádas Péter ráckevei polgárnak. Álláspontja szerint saját korában a Sátán hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy az egyháznak, az igazi keresztyénségnek súlyos károkat okozzon az evangéliumi igazság tudatos megrontásával, meghamisításával: az egyházba ragadozó farkasok és képmutató kártevők tolakodnak be: „Hoc astu Satanae, hostis Euangelicae veritatis acerrimi, effectum est, ut pro fidis Pastoribus lupi rapaces innumeri, et hypocritae, pul8 BÁN Imre, Erasmus Julius-dialógusa a magyar irodalomban, Magyar Könyvszemle, 1962, LXX- VIII. 353-354. Arra is Bán Imre hívta föl a figyelmet, hogy Erasmus dialógusának - mindeddig kéziratban lévő, kiadatlan - magyar fordítása is van, amelyet 1785-ben Kovács Ferenc készített s a Kisfaludy Társaság kézirattárában várja nyomtatott megjelentetését. (353.) A fordításról és fordítójáról készült újabb tanulmány: SIMON József, Humanista szatíra és deákos klasszicizmus: Kovács Ferenc Julius exclusus e coelis-fordítása, ItK 1999/3-4, 449-467.

9 BÁN, 1962, 354.

10 ATREND RMK 310 jelzetű, 1584-ben megjelent - s. 1. - példányát használtuk, ott a 97-98. lapon olvasható a leírás. A témához vö. ugyanebben a kötetben a Szenei Molnár Albert Appendix de Idolo Lauretano című művének polemikus jelentése ikonográfiai-textuális és himnológiai értelmezésben című tanulmányt.

11 BUCSAY, 1973,152-153175