Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

Az elmúlt három évtizedben Kathona Géza és Bucsay Mihály kutatásai nyomán lényegesen gyarapodott, gazdagodott a Szegedi Kis István életművéről kialakított képünk, a Studia et Acta Ecclesiastica 3. kötetének közel 200 lapja közöl rá vonatkozó tanulmányokat, ad közre terjedelmes részleteket először magyar fordításban.1 Kathona Géza pedig elkészítette Faragó Bálint - a kutatást éppen Mezőtúrról megújító kezdeményezését fölhasználva Skaricza Máté nevezetes - Szegedi Kis-életrajzának revideált fordítását.2 A Szegedi Kis István-kutatásnak sajátos nehézsége a szerző műveinek külföldi megjelenése, illetve az életmű szoros kötődése a korabeli nyugati protestantizmus sok irányzatához, személyiségéhez. E bonyolult kontextusban kell megkeresni az illeszkedési pontokat, hiszen bebizonyosodott, hogy Szegedi Kis mily integratív jellegű életművet hozott létre, amelyben irányzatok sokasága interferál. Bucsay Mihály nagyszabású tanulmánya pedig végre kimerítően foglalkozott a Speculum pontificum Romanorum című munkával, amely háttérbe szorult a kutatás korábbi időszakában.3 Bucsay Mihály értekezése rendkívül kiterjedt forrásvizsgálatot végez el, amely hatalmas szövegapparátust mozgósítva számba veszi a Speculum... lehetséges forrásait, szemléletformáló szerzőit, műveit. Megállapításai szerint a Speculum... szemlélete a Loci, látásmódjához közel eső, és szorosan kapcsolódik e műfajtípus nemzetközi j ellegzetességeihez.

I. A pápák tükrének kiadásai

A római pápák tükre című Szegedi-mű népszerű lehetett, hiszen az 1584- es első kiadás után egy újabb jelent meg 1586-ban, amelyet egy német nyelvű

1 KATHONA Géza, Svájci theologiai elemek Szegedi Kis István hittani nézeteiben, in Studia et Acta Ecclesiastica III. Tanulmányok és szövegek a magyarországi református egyház XVI. századi történetéből, szerk. BARTHA Tibor, Budapest, 1973, 13 -107, BUCSAY Mihály, Szegedi Kis István Speculuma, Uo., 107-175, RÓKA Lajos, Szemelvények Szegedi Kis Istvánnak a „Szentháromságról szóló igaz tanításá”-ból, Uo., I75-187., RÓKA Lajos-TÓTH Béla, Szemelvények Szegedi Kis István „Közös helyek” című művéből, Uo., 187-217.

2 KATHONA Géza, Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből Akadémiai Kiadó, Bp. 1974, Humanizmus és reformáció 4., 81-195. (.Skaricza Máté Szegedi Kis István életrajza és a Szegedi Kis István helye kora szellemi összefüggéseiben cimű fejezetek.)

3 Pontos címe: Speculum Romanorum pontificum, in quo decreta cum verbo Dei pugnantia, vitae cursus, prodigia horrenda, accurata brevitate depinguntur per Stephanum Szegedinum Panno- num. Eiusdem de traditionibus pontificiis qaestiones iucundae. — A római pápák tükre, amelyben a pannóniai Szegedi István csinos rövidséggel lefesti Isten igéjével hadakozó rendeleteiket, életüknek folyását és az elrettentő csodajeleket. Úgyszintén ezen szerzőnek gyönyörködtető kérdései a pápista hagyományokról.

173