Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
Evangélium szavát, és a tanítást Isten országáról.83 VI. A szinkretisztikus látásmódnak is bőséges forrásanyagát találjuk. Különböző történelmi évfordulókra emlékezve gyakran bukkannak fel ezek az események. 1538-ban adja ki Melanchthon Tacitus Germaniaját és annak magyarázatait. Ennek önálló része tárgyalja a benne említett népeket és vidékeket, tájakat. (Vocabula regionum et gentium, quae recensentur in hoc libello Taciti) Ebben a sorban jelenik meg Pannonia. Az részben azonos a mai Ausztriával, nagyobb része pedig Magyarország. Hajdan Paeoniának nevezték, a régi nemesség jele ma is. Mert Homérosznál paeonok szerepelnek, a Herculessel szövetséges paeonoktól erednek, akik a győzelemről kapták a nevüket. De a paean szó jelentette a győzedelmi éneket is. Ez a nép is a mostani jelenvaló időkben vitézségével méltán dísze a régi elnevezésnek, amelyik mintegy egyedül állt a megmaradt Európa őrhelyén a törökök ellen (in statione fuit pro reliqua Europa, adversus Tureas), akiket gyakran a legnagyobb hősiességgel visszaszorítottak és legyőztek a magyarok.84 Történelmi folytonosság jelenik meg a hős paeonok és a törökkel küzdő magyarok között. 1542-ben disputái Melanchthon respondenseként Magister Marcellus Szent Ambrusról: Oratio de divo Ambrosio, habita a Magistro Marcello címmel.85 Az értekezés az egyház történetének hasznáról ír, amely a jelen számára is tanulságokat kínál. A tanítás őrizze a pásztorokat és kormányozza a társadalmat; különösen veszedelem idején fontos ennek betartása. A disputáció témaköreit erősen meghatározza az előző év eseménye, vagyis Buda török kézre kerülése. Utal a szerző az 1542-es visszavételi kísérletre és reménykedik a rettentő ellenség isteni segítséggel való visszaszorításában. Felidézi a magyarok - így Mátyás király - birodalmi gyűlésre küldött követeit, akik hasztalanul kérlelték a rendektől a segítséget. „Messze előre látták a jövendő ordító csatáit, vagy még inkább megjövendölték azokat. Szenvednek a kereszténység népei helyett, amelyek Európában fennmaradtak, maga Pannonia élő fallá legyen, amelyik a legkegyetlenebb népet, a törököt, tőlük távol tartsa. (Dolére se vicem Christianarum gentium, quae in Europa reliquae sunt, se vivo Pannoniam fore murum, qui crudelissimam gentem Turcicam ab illis arceat.) Nem tudjuk nem elsiratni a leghősibb hadsereg elpusztulását, nem tudunk nem aggódni azokért, 83 Volumen V. 405: „Heri ex Pannonia literas accepi, quibus significatur, mediocriter propagari Evangelium passim in Hungária cum in iis locis, quae tenent Turei, tum in reliquis quae nondum occuparunt, ac scribunt pii se gratulari sibi hanc consolationem, quod in ruina Regni politici tamen discant veram invocationem dei et doctrinam de regno Dei.” 84 Volumen XVII. 1851, 620-621: ,Pannonia, pars Austriae inferior, et bona pars Hungáriáé, olim Paeonia dicta, estque nomen vetustatae nobilitatis indicium. Nam et apud Homerum sunt Paeones, orti ab Herculis socio Paeone, qui a triumphis nomen habuit. Nam paean significabat triumphale carmen. Haec natio etiam his recentioribus temporibus virtute merita est decus veteris appellationis, quae una velut in statione fuit pro reliqua Europa, adversus Tureas, quos saepe fortissime represserunt ac profligarunt Hungari.” 85 Corp. Ref. XI. 1843. 155
