Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
jelentéstöbbletet hordoznak. A magyarok értékei, erényei is csak a bűnbánatra való képességből vezethetők le. Ezzel szemben a szinkretizmus értéktudata alapvetően evilági értékfogalmakkal jellemezhető és írható le: tér- és időfogalmai jelentős részben az antikvitásból-reneszánszból (geográfiából, historiográfiából, mitológiából, irodalomból) származnak, történelmi és társadalmi tapasztalata is ezekre támaszkodik, az általa értelmezett Magyarország hősi tradíciókkal, mintaadó cselekvő héroszokkal rendelkezik, de kultúraalkotó képességei is folyamatosak. 1541 tavaszától levelezésében állandóan szerepelnek magyarországi hírek; ebben az évben harmincöt levélben találunk magyar(országi) utalást, hírt. 1541 áprilisában írja Joachim Camerariusnak, hogy valamely magyarországi ismerősétől, aki megbízható ember, levelet kapott az ottani dolgokról. (Heri ex Pannonia litteras accepi, in quibus a quodam nostro amico, homine non vano, scribitur...) Melanchthon már áprilistól részt vesz Regensburgban a birodalmi gyűlésen, ahová nagyon sok hír fut be. Informátorai elsősorban követek, diplomaták, politikában, vallási ügyekben járatos értelmiségiek. A megsokasodó hírek nyilván ebből a kapcsolatrendszerből is magyarázhatók. Június 9-én mondta el Frangepán Ferenc szenvedélyes beszédét, amelyben a birodalmi rendeknek tárta fel Magyarország szorongatott helyzetét és kért segítséget azoktól. Szinte biztosra vehetjük, Melanchthon talán maga is hallhatta azt, vagy tudomást szerzett róla. (A beszéd rövidesen meg is jelent több helyen, több nyelven, nagy feltűnést keltve - Regensburg, Wittenberg, Ingolstadt, Nürnberg - nyomtatásban.)66 A fogékony Melanchthon számára nyilván mindez újabb ösztönzést adhatott érdeklődése fokozására. A hozzá eljutó információk sokszor csak eseménytöredékek, máskor bővebb értesülések (némelyikük a haditudósító részletességével szól), amelyek azonban nem mindig rendeződnek valamely értelmezői szisztéma szerint. A harmincöt levélen végigpillantva azonban kétségtelenül az eszkatologikus értelmezés dominanciája rajzolódik ki.67 Szeptember kilencedikén a nürnbergi Theodor Vitusnak ír. Levele csupa szorongás és kétségbeesés, ennek egyik fő oka a Magyarországról jövő hírek vigasztalansága. Panaszkodik a fejedelmek ostoba önzése és a török pusztításai miatt, amiért a birodalmi gyűlésen fájdalmában még könnyeit is hullatta, bár el66 RMKIII. 330, 333, 335, 336, 337, 340. Vö. IMRE, 1995,156. Uő. 2009, 296-297. 67 Március 16-án már az országra zúduló török hadakról ír és a Buda ellen készülő hatalmas seregről. Sokan beszélnek már arról, hogy Magyarországot és Budát elfoglalja a török. Volumen IV. 1837,133- 134: „Interim sinunt grassari hostiles exercitus in Hungária. Iam audivimus venisse Budam magnas copias Turcicas ......dicuntur Turcicae copia occupare Hungáriám et iam Budam tenere. Haec fabula , cum essemus in procinctu, afferebatur. ” Március 24-én úgy tudja, hogy a törökök elfoglalva sok várost, az erődítményeket pusztítják. Most Pestet ostromolják, amelyet a Danubius választ el Budától. Március 28-án arról ír, hogy a török hadsereget Buda környékén a mieink fosztogatják. A királynő titkon, segítséget kérve a császártól, Regensburgba menekült, ahol más fejedelmi személyek vannak. Mindenesetre azt mondják, hogy a törökök ostromolják Pest városát, de aztán megtudtuk, hogy ez csak kósza hír volt. Vö. Klaus KOCH, Auserwähltes Volk, Universalgeschichte und Reich der Ewigkeit - Das Geschichtsverständnis des Danielbuches, In, Europa, Tausendjähriges Reich und Neue Welt Zwei Jahrtausende Geschichte und Utopie in der Rezeption des Danielbuches. Hrsg. Mariano DELGADO- Klaus KOCH-Edgar MARSCH, Suttgart, 2003, Studien zur christlichen Religions- und Kulturgeschichte, 1. Hrsg. Mariano DELGADO- Volker LEPPIN, 12-37. 149
