Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
elhatározásából sok görög munka latinra fordítását támogatta. Gyönyörködött a tudományokban, a görög és latin nyelvekben. Sokat tanult a csillagok mozgásáról és azok hatásairól.26 A szerző egy bekezdésben beszél Regiomontanus itteni tartózkodásáról, ez azonos Melanchthon 1549-es Regiomontanusról szóló declamatiójának vonatkozó részletével, szó szerint megegyezik azzal. (Annyi különbség kirajzolódik azért, hogy az 1549-es szöveg erőteljesen hangoztatja az esztergomi püspök - vagyis helyesebben érsek, azaz: Vitéz János szerepét. Regiomontanus mindkettejüknek készített csillagászati megfigyelő eszközöket. A püspöknek igen nagy olvasottsága volt ezekben a tudományokban.)27 A király, akinél korának egyetlen fejedelme sem volt a háborúban járatosabb, vitézebb, mégsem volt műveletlen az égi mozgások tudományában. Mesélik, hogy egy súlyos betegségből való gyógyulásában a matematikus tanácsai segítettek. Mert amikor az orvosok a nedvességek megbetegítő okait keresték és a szív rendkívüli fáradtságát hibáztatták, a matematikus figyelmeztetett a holdfogyatkozásra, amely a király életében kimagasló szerepet játszott és az okot nem a nedvességekben kell keresni, de teljesen a szív kedves, dédelgetett dolgainak gyógyító hatalmában. így a király meggyógyult. Abban az időben Regiomontanus a püspöknek összeírta azoknak a directióknak a táblázatát, amelyeknek az eredetét másoktól vette át, mégis ezeknek legnagyobb része saját éjszakai fáradalmainak eredménye.28 Abban az időben Mátyás, Pannonia királya háborút indított a csehek ellen, amely a sok szomszédos térség nyugalmát megháborította. Mikor tehát Pannonia, Austria és az egész szomszédság Bibliotheca Corviniana, A kötetet összeállította, a tanulmányt és a jegyzeteket írta CSAPODI Csaba - CSAPODINÉ Gárdonyi Klára, 1976, Magyar Helikon, Corvina, 54-55. Ugyanitt még annyit megtudhatunk a kötet provenienciájáról, hogy „1577-ben Camerarius ajándékozta V. Adalbert bajor hercegnek.” Melanchthon- Mattheus művét utóbb a Corvina-kutatás is forrásként használta fel, a szerző nyilván alapos filológiai ismeretekkel rendelkezett! 26 Biij/v: „Domi in iurisdictione, etsi uisus est asperior, & cum literas intelligeret, religionis & virtutis doctrinam, & legit libenter & amauit. Venerebatur Ecclesiae nomen, & a sacerdotum eruditorum col- loquijs de doctrina Ecclesiae non abhorrebat, ac certa tempora inuocationi tribuebat. Bibliothecam instruxit magno sumptu quanta extra Italiam nulla est. Ex hac utiles libri Polybius & Diodorus Siculus primum prolati, typis excusi sunt. Delectatus est maxime historiarum cognitione, quas curauit ex graeca lingua multas in latinam transferri sui usus causa, didicit etiam studiose multa de stellarum motibus & effectionibus. Ac Iohannis Regiomontani sermonibus & familiaritate ita delectatus est, ut quoties in aulam ueniebat, mensae eum suae adhiberet, multa sciscitans de motibus stellarum, & de uarijs naturae miraculis. Stipendium etiam huic annuum aureos ducentos dedit. Et multos uiros doctos mathematicum cultores euexit ad fastigia honorum amplissimorum.” 27 Scheible ezt a declamatiót is a történelmi tudóséletrajzok között tárgyalja: „Eine weitere Gruppe sind die historischen Gelehrtenbiographien. Platon, Aristoteles, Hippokrates, Glalen und Plinius, der islamische Philosoph Avicenna, die italienischen Rechsgelehrten Irnerius und Bartolus, die Mathematiker Alfraganus und Johannes Regiomontanus...” 84. 28 Ez a Regiomontanus munka Tabulae directionum et profectionum címmel maradt ránk, amit Wolfenbüttelben, a Herzog August Bibliothekben őriznek. 1467-ben keletkezett, szerzője azt Vitéz János esztergomi érseknek ajánlotta. A szerzőnek ez a munkája az égitestek mozgásának táblázatait tartalmazza, több évszázadon keresztül a csillagászat nélkülözhetetlen eszköze volt. A ránk maradt kötet Vitéz János glosszáit is tartalmazza. Vö. Wolfgang MILDE, Die wolfenbütteler Corvinén, Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel, 1995,15-16. és CSAPODI Csaba-CSAPODINÉ Gárdonyi Klára, 1976, CV. 132
