Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához I. A Corpus Reformatorum Melanchthon-sorozatának XI. kötetében a 975-983. lapokon olvasható a De Matthia Rege Hungarforum] címmel egy latin nyelvű szónoklat. A 124. sorszámot viseli, 1551-ből származik. A cím alatt kiegészítő információk szerepelnek, eszerint az Melanchthon válogatott declamatióinak III. kötetében is megjelent a 178. és következő lapokon Crato wittenbergi kiadásában. Valóban, meg is találjuk az adott helyen az írást.1 Annyit még megtudunk, hogy önálló kiadvány formájában is kibocsátották Wittenbergben Oratio de rege Pannoniae Matthia címmel negyedrét nagyságban, nyolclapnyi terjedelemben. Az önálló kötetből két példány is van a Herzog August Bibliothek állományában Wolfenbüttelben.2 Ezeket nem láttam, viszont sikerült kézbe vennem és lemásolnom Herbornban, az Evangelisches Seminar Alte Bibliothek gyűjteményében őrzött 2278 jelzetű kolligátumban meglévő művet. (Az Alte Bibliothek az egykori herborni egyetem könyvtárának anyagát őrzi.) Ebből az is kiderült, hogy a könyv Peter Seitz kiadásában jelent meg. A teljes címből még azt is megtudjuk, hogy a szónoklat Mátyás-napján hangzott el (vagyis február 24- én) a magisteri vizsgák alkalmából, a szerző/respondens pedig akkoriban dékáni posztot töltött be. (Oratio de rege Pannoniae Matthia, Recitata in die Matthiae Apostoli in renunciatione gradus magisterii a decano Magistro Sebastiano Matthaeo in Academia Wittenberg ensi Anno M.D.LI.)3 Mindkét wolfenbütteli példány, de a herborni is, Mattheus szónoklata után még közli a következőket: Quaestio. Hieronymi Mencelii, Responsio Doctoris Georgii Maioris; mindegyik két-két lapnyi teijedelmű, amelyek azonban csak nagyon áttételesen kapcsolódnak a declamatióhoz. A szónoklat a korszak egyetemi szokásaihoz igazodva született, vagyis valamelyik professzor tűzte ki a témát, és tanácsai, útmutatása alapján készítette azt el egyik diákja. Ebben az esetben figyelmünket az keltheti fel, hogy a témát maga Melanchthon tűzte ki nyilvános szereplésre, ugyanígy érdekfeszítő lehet számunkra a magyar királyról szóló témaválasztás. Természetesen a szerző is figyelmet érdemel, ebben az esetben azonban mindeddig semmit sem sikerült róla megtudni, más szakirodalmi hivatkozásban nem bukkantunk sehol Sebastian Mattheus nyomára. Számos esetben találkozunk hasonló jelenséggel, koruk kevéssé jelentős személyiségei respondeálnak ugyan valamelyik neves universita1A declamatio emellett több gyűjteményes kiadásba is bekerült, így az 1564-es strassburgiban is megtaláljuk: Philippus MELANCHTHON, Selectarum declamationum Tomus tertius, Argentorati, 1562, 170-183. A margón elég sűrűn feltünteti a gondolatmenet főbb részeit. Az OSZK Ant. 5800 jelzetű kiadását használtuk. 2 Jelzetük: AU71.2 Quod. 7. és H:P 627. 40 Helmst. 12. 3 Az editio princeps Mattheus-nak írja a szerzőt, a Corpus Reformatorum pedig Matthaeus-nak. Az eltérés oka lehet sajtóhiba, vagy más ortográfiái megfontolás; a továbbiakban a Mattheus alakot használjuk. 119
