Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 2) Az egyházi vezetés

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

református teológus Giovanni Diodati (Deodatus) művét vette.126 A kötet előszavának a nyelvtanulásra és a fordítás kérdéseire vonatkozó értékes megjegyzéseire már felfigyelt a szakirodalom.127

A századvégi lelkipásztor életművének becsét az általa kiadott kegyes- ségi könyvek jelentik. Hét saját zsoltárprédikációját kollekta kötetben, Pápai Páriz Imre Keskeny útjának második editiójával együtt adta ki: utóbbi mű tíznél több kiadást ért meg a 19. század végéig, népkönyvként korszakunkig igen kedvelt olvasmány volt.128 Ebben a formában még a szerkesztő életében kétszer napvilágot látott a kötet (Sárospatak, 1662; Lőcse, 1689). 1668-ban Szebenben jelentetett meg Debreceni Kalocsa a református apokaliptika szempontjából kulcsfontosságú könyvet: Szatmári Ötvös István Titkok jelenése című művét Melius Apokalipszis-magyarázatanak centenáriumán adta közre, feltehetően Komáromi Csipkés (I.) György ösztönzésére. Könyveit mindvégig helyi polgárok kérésére és támogatásával nyomtatta ki, bár az utóbbi esetben nem volt képes azonnal a hátteret biztosítani: a könyv már tíz évvel korábban készen állt a nyomtatásra.

Nem lehet véletlen, hogy a 17. század protestáns kultúrájának egyik legmeghatározóbb könyvét, Bayly Praxis pietatisát (Kolozsvár, 1677) szintén kiadta a neves debreceni esperes. A Medgyesi Pál által magyarra fordított Praxisnak ez volt a hatodik editiója.129 A megjobbított kiadásra nagy igény mutatkozhatott, hiszen Bayly művének fordítását a következő évben újra megjelentették (Lőcse, 1678). Élete vége felé, 1702-ben Szikszai P. Sámuel imádságoskönyvének, a Menyország útjá-nak kiadását is támogatta. Az életmű hasznosságát ékesen jelzik az elmondottak: nemcsak új művek, kegyes- ségi teológiai könyvek nyomdába bocsátását, hanem „régi klasszikusok” újbóli, emendált megjelentetését segítette elő Debreceni Kalocsa János.

*

A harmadik személy, akiről a város egyházi vezető személyiségei kapcsán szólni kell, Komáromi Csipkés (I.) György. Az enciklopédikus tudású tanárról és lelkipásztorról elég, ha megnézzük, mit ír róla az irodalomtörténeti lexikon, vagy hogyan méltatta életművét Győri L. János.130 Egyházkormányzati és

126 ZOVÁNYI 1977, 138.; FEKETE CS. 1978, 358.

127 BARTÓK 1998, 286., 294.

128 SZIGETI 1973.

129 BODONHELYI1942, 61.

130 GYŐRI 1987; ÚMIL II, 1169. (Varga Imre)

49