Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 2) Az egyházi vezetés
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja lelkipásztori, vallástanári és professzori teendőket egyaránt ellátott, ugyanakkor tevékenyen vett részt a város politikai és kulturális életének irányításában. Röviden méltatva is ámulatra méltó tudásának széles spektruma és mélysége egyaránt. Elsőként írt magyarországi szerzőként angol nyelvtant, de készített ilyen munkát latin és héber nyelvre is. Kötetei, bibliamagyarázatai hatalmas sorozatot tesznek ki, és felölelik nemcsak hosszmetszetben a prédikációs rend éves menetét (ún. vasárnapi prédikációk az egyetemes ünneprend szerint), hanem keresztmetszetben is teljességre törekedtek (az ún. hitágazatok szerinti prédikációk a Hiszekegy, az Úri ima, a Heidelbergi Káté alapján). A holisztikus prédikátori életmű két momentuma nem készült el csupán 1678-ig, a szerző haláláig: a magyar református ágenda, és a teljes magyar nyelvű újfordítású Biblia.131 1663. február 6-iki testamentumában egy racionálisan gondolkodó, de alázatos keresztyén ember képét hagyta ránk.132 Mindamellett tudósi és lelkipásztori öntudatát jelzi, hogy amikor rá egy hónapra (1663. március 10.) vitába szállt a városi elöljárókkal, érvként szólaltatta meg maga mellett a következő mondatot: „nem úgy prédikáll, mint a többi papok”.133 Élete végét érezvén külön nyomtatványban adta közre életmű bibliográfiáját.134 Egy tanulságos eset: Czeglédi István, a későbbi mártírprédikátor még Kassa lelkészeként és az iskola felügyelőjeként 1668-ban filozófiát és teológiát oktató mestert kért Apafi fejedelemtől, majd mindenható kancellárjától, Teleki Mihálytól.135 Kassa helyzete ebben az időben már válságos, német katonaság szorongatja, a Habsburg politika által szított vallási villongás uralja. Két év múlva Czeglédi nincs az élők sorában, és a kassaiak erdélyi oktatógárdával való felszerelésének kísérlete sem járt sikerrel. A felső-magyarországi város helyzete nem stabilizálódott, ellenben a partiumi mezővárosé ezt megelőzően igen. A történelmi szituációra már utaltunk a bevezetőben is, és ezt már a szakma is több ízben körüljárta, hogyan maradt egyedül a protestáns városok közül Debrecen, az Erdélyi Fejedelemség védettségében. A város kulturális életében fordulópontot jelentett, amikor Komáromi Csipkés György az 1656-os diáklázadást lecsillapítva a következő évben új, Sárospatakon már 131 Az 1677-es nagyenyedi zsinaton kérték fel az ágenda megszerkesztésére (KORMOS 1978, 378.). A szöveget megtalálta Fekete Csaba, és a közeljövőben publikálja. A Bibliafordításról a részleteket Id. a IV/D. 3) pontban. ‘32 bÖLÖNI 1875. 133 SZÉLL 1893, 120.; idézi: MÁRKUS 1978, 370., 374.; TtREL II. 28. d) I/433-434-; MAKRAI L. 1984, 559. »34 CSIPKÉS 1677. *35 KONCZ J. 1888, 823-825.; RÉVÉSZ K. 1897a, 491. 50
