Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja és színpadilag megkomponált, megkonstruált jelképeit érhetjük tetten.61 A ceremónia a kor és a királytemetések elvárásainak megfelelően díszes és sok­rétű volt. Erről a legrészletesebb leírást gróf Rhédey Pál hagyta hátra memo- riáléjában.62 Apafi Mihály temetésekor elmondott több magyar nyelvű ha­lotti prédikációról és latin nyelvű oratióról eddig kevés információnk volt, nemrég azonban előkerült két magyar beszéd és egy vers: a fogarasi koporsó­ba tételkor (1690. április 17.) a fejedelem felett tartott magyar prédikáció (Nagyari József) és oratio (Pataki István), s végül az almakeréki templomban elmondott (1691. február 18.) magyar halotti vers (Bethlen László).63 Nagya­ri József, Apafi udvari lelkipásztora, Tofeus Mihály veje, a kortársai által ‘prófétá’-nak nevezett, különös becsben tartott személy.64 Pataki István, ko­lozsvári tanár, a radnóti egyházi zsinat egyik vádlottja, majd felmentettje, ké­sőbb pedig az ifjú fejedelem, II. Apafi Mihály nevelője. A coccejánus exegé- zisű tudós lelkipásztorok melletti harmadik személy, a vers szerzője és elő­adója Bethlen Farkas fia volt. A magyar szövegek beszélői a fejedelem szemé­lyes ismerősei voltak, már a fejedelemasszonyt is e két egyházi ember paren- tálta az ebesfalvi temetésen (1688).65 Mindkét lelkipásztorról Bethlen Mik­lós, az igen kritikus erdélyi nagyúr, a Diploma Leopoldinum megszervezője, úgy emlékezett meg az emlékirataiban, hogy jóllehet nem mindenben értett egyet az utóbbi lelkipásztorral, de a fia nevelését kizárólag a fenti két teoló­gus leszármazottaira bízná.66 61 A halotti reprezentációhoz ld. KECSKEMÉTI G. 1992; ill. egy minta a temetési előkészületekhez: a fejedelemasszony, Bornemisza Anna temetésének tervvázlata fennmaradt (SZÁDECZKY 1909, 276-280.). 62 A temetés menete (LUKINICH 1913) és egy szöveg, Czabán Izsák latin beszéde volt eddig ismert (RMK II. 1703). A magyar nyelvű halotti beszédeiről nem tudott eddig a szakma: ld. KECSKEMÉTI G. 1988; UŐ., 1998, 281-292. 63 Sinai Miklós, 18. századi debreceni református professzor és püspök hagyatéká­nak a feldolgozásakor a TtREL igazgatója, Szabadi István lelt rá 2003 februárjá­ban a 17. századi Apafi korabeli politikai iratok 18. századi másolatára, és a könyvtörténeti unikumnak számító halotti beszédekre és versre (SINAI 1606-1786,4-6. rész; idézi: SZABADI 2005, 55-56.). A szövegből Nagyari József prédikációjának egy részletét ld. a Melléklet A) pontjában. 64 Cserei históriájában Magyari (sic!) és Tofeus jeremiási szerepkörben egymás mel­lett szerepelnek (CSEREI 1983,190-193.); Martonfalvi professzor katalógusában egyedül Nagyarinak volt jelzője: „Nagy-Ari Joseph, Kis Asz[ondi] Prédikátor]” (MARTONFALVI 1681, ***5r); a sárospataki egyik diáknévsorban pedig az im- matrikulációkat követően ez áll: „Tandemque Albae Juliae redux. Pastor Aulicus [kiegészítve: Zelotissimus] Celsissi. Principis Transylvaniae factus est Michael Apafi” (HÖRCSIK 1998, 110.). 65 SZÁDECZKY 1909,191. 66 BETHLEN M. 1987,1129.; idézi GYŐRI 2002,17. - A Bethlen Miklós és Nagyari József közti vitás politikai és exegetikai kérdéshez ld. TÓTH ZS. 2006a. 32

Next

/
Thumbnails
Contents