Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja Nagyari József búcsúztatta halotti prédikációval a koporsóba tételkor, bibliai analógiája és textusa Jeremiás siralmaiból volt: ,,a’ siralomra született Jeremiás siratá az Istenfélő Jósiást és azt a’ nagy romlást”.67 Heltai Jánosnak a királytükröt írókra vonatkozó megállapítását erre az esetre is alkalmasnak találjuk: a 17. századi szerzők ugyanis „az Ószövetséget mint üdvtörténeti könyvet fogják fel, amely Istennek az ószövetségi fejedelmekkel, királyokkal való kapcsolatát ábrázolja (...) ezeken keresztül fogalmazzák meg etikai és morális intéseiket, politikai tanácsaikat”.68 Jósiás király a kálvinizmus nemzetközi történetében a királytükrök egyik legfontosabb alakja. Személye a hiteles vallásos uralkodó bibliai előképét jelentette, mintaképül szolgált az angol királyi udvarban VI. Edwardtól I. Károlyig több uralkodónak, de János Zsigmondnak, a brandenburgi fejedelemnek (Bethlen Gábor apósának), sőt katolikus oldalon a francia IX. Károlynak is. Magyarországon János Zsigmondot és Bethlen Gábort is párhuzamba állították vele, de regionális történelemben Debrecen városa esetében a főbíró Dobozi (I.) Istvánt is.69 Jósiás négy okból lehetett példája a mindenkori uralkodóknak, így Apafi esetében is. Jósiás/Apafi tükre a jó uralkodónak, úgyis mint 1) vallási reformer (mint hitvédő, apologéta a katolikus Habsburg és muszlim Török Birodalommal szemben); 2) a hamis vallás rombolója (a hitetlen pogány törökkel szembeni intolerancia miatt); 3) területi hódító (itt furcsa módon Apafinak a törökkel együtt végrehajtott magyarországi hadjáratainak eszk- hatologikus történeti távlata érhető tetten), és végül mint 4) akinek a halála után országára pusztulás várt (apokaliptikus jövőkép).70 Nagyari József temetési beszéde mind a négy távlatot megszólaltatta. Külön kiemelte azt, hogy a főrendek nem voltak társak a fejedelem működésében, és a két nagyhatalom közötti veszélyes politizálást nem sikerült véghez vinnie, mert fiát sem Egyiptom (Ausztria), sem Babylon (török birodalom) nem fogadta el utódjának.71 Pataki István volt az első szónok, az ő feladata volt a kor szokása szerint az elhunyt méltatása textus nélküli beszéddel a test felett. Apafi Mihály személyét „a szenvedésekhez eleitől fogva szakasztatott szelíd Jákobhoz” hasonlította a fejedelmi halottat,72 és hangsúlyozta, hogy Isten az ő erőtlenségében 67 SINAI 1606-1786, 841. 68 HELTAI 1994,15769 KÁBÁI 1679, D2r-v.; HELTAI 1994,159.; HARGITTAY 1995, 454.; KECSKEMÉTI G. 1998, 199.; MURDOCK 1998. 7° MURDOCK 1998,1047. 7! SINAI 1606-1786, 842-843. 72 Í/O., 837. 33
