Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 2) A prédikátori rend Apafi-laudációi

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

püspöke, és Tofeus Mihály a fejedelem udvari papja, később (1679) erdélyi püspök. A két egyházi vezető személyisége erőteljes és karakteresen politikus jellemet takart, nagy segítségére az erdélyi, partiumi és a magyarországi legnagyobb mecénásnak. Apafi művelt ember volt, az 1670-80-as években tartott teológiai (ún. coccejánus, kartéziánus írásértelmezési) disputákon részt vett, és döntő módon szólt hozzá. Az 1673-as radnóti országgyűlésen két nagynevű ember, Tofeus Mihály, az első számú udvari papja és Pósaházi János, a volt sárospataki tanár, többeket megvádoltak, végül azonban maga a fejedelem ejtette el a vádakat, a pénzbírságot, és egyeseknek még a nézeteik terjesztését is engedélyezte. Hasonló döntések születtek az 1680-as ún. nagy- enyedi coccejánus vitanap végén is.56

A fejedelem emellett szigorú életmódbeli előírásokat hozott: rendeletekkel, országgyűlési végzésekkel tiltotta az ivást, a táncot, a káromkodást és a dorbézolást. Hadjárat idejére négynapos országos böjtöt rendelt.57 A hadsereg pedig nemcsak saját tábori lelkipásztorát hallgatta, Nagyari Józsefet, hanem pl. 1682-ben Gyöngyösön a volt gályarab-prédikátort, Otrokócsi Fó- ris Ferencet. A háború liturgiái keretben ment végbe, erősítve a konfesszio- nális tudatot a hívekben.58 Apafi Mihály maga is munkálkodott teológiai téren: ifjúkorában megjelentetett kompendiuma után a neves protestáns teológusnak, Marcus Wendelinusnak a Keresztyén isteni tudományról szóló két kötetes fő művét lefordította, és 1674-ben kiadta.59 Könyvtárának jegyzéke arról tanúskodik, hogy rendszeresen, szervezetten gyűjtötte minden tudományág jelesebb képviselőinek munkáit, korszerű könyvtára nemzetközi és magyar tekintetben is kiállta a versenyt a hazai tudósok magángyűjteményével.60

*

Cserei tudósításából a fejedelem utolsó napjainak érzékeny leírását, és a személyéhez fűződő egyik értékítéletet olvashattuk, évek távlatából visszatekintve. Az utolsó, ténylegesen uralkodó erdélyi fejedelem, I. Apafi Mihály temetésekor a kortársak retorikusán és az illő reprezentációs módon, nyelvileg

56 THÚRY 1906, 51. - Hasonló megoldáshoz jutottak a németalföldi teológiai villongások III. Orániai Vilmos beavatkozására, Id. ISRAEL 1995, 668-669.

57 R. VÁRKONYI 1988, 925; JUHÁSZ 1976/19963, 79.

58 GYŐRI 2002, 23.

59 RMNy 2102; RMK 1.1161.

60 THALLÓCZY 1881.

31