Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
MELLÉKLETEK - A) Nagyari József Apafi-parentációja (I/A. 2. ponthoz
Melléklet kitsinytől fogva nagyig, mert ez Király vala a ti Josiástok, aki szelid természetű, kegyes Istenfélő vala, aki nem annyira maga, mint Isten általa igazgat vala bennünket. Erdély országának leányai sírjatok, mert ez vala, aki aranylántzokkal ékesít vala titeket, és selyemruhában öltöztet vala! Ez vala szegény kösség, aki tégedet nyugodalomban tart vala, ez vala az Isten gondviselésének világos tüköré! Erdély országának minden Fejedelmi között ez nem annyira Fejedelem volt, mint édes Attya. Sirathattyátok méltán Főrendek, mert nem Fejedelmetektől, hanem társatoktól (azt mondhatom) váltatok meg, nem volt az Erdélyi nagy Fejedelmek közűi, akinek idejében annyian szegénységből mentenek volna fel, mint ennek idejében. Sirassa az Udvar, mert akitől megvált, [846] nem kegyelmes Úr, hanem merő azon kegyelmesség vala. De kiváltképpen méltán sirathattya az Eklézsia, az egész ministerium, akit úgy szeretett, betsüllött, mint az édes Attyát, amint a Felséges Ferdinan- dus Romai Császár mondta: Patres, non semper habebitis Ferdinandum. Erről is méltán mondhattya, igen szomorúan az egész ministerium. Ezek után sirathattya méltán az ő nagy reménységre született, de másfél esztendőktől fogva Attyától-Annyától megvált, egészen árvaságra maradott Fejedelmi tsemetéje, miképpen szeretett tégedet, jó reménységű fejedelem a te Fejedelmi édes Attyád. Tanúbizonyság erre egyebek felett, az ő sok szenvedéssel, boldogtalanságai tellyes özvegy élete: özvegy életben inkább akara maradni, hogysem mint tenéked házasságával kárt tenni. De mit szomoritom ’s lágyítom ezzel sziveteket? A ti vigasztalástok mi lehet ebben a ti nagy szomoruságtokban?”2 Nagyari József a protestáns történelmi látástól vezérelt biblikus világképnek utolsó, erőshangú prófétája. Személyes érintettsége nemcsak a fejedelemhez fűződő lelki kapcsolatáról vall, hanem a fenti szövegrészben alkalmazott akkuzációs technikával „Erdély Jósiásának” békekorszakát is siratja, és vészt jósol: különösen a prédikációnak itt nem idézett részeiben, a textusmagyarázatból levont tanulságban (itt: tudomány) és az intésben. 2 SINAI 1606-1786, 845-846. 250
