Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/C. 3) Tudományos világkép

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

Molnár Albert szótárának közvetett vagy közvetlen használatát érhetjük tetten a következő idézetben.110

Szerzőnk Teleki Pálhoz írt egyik levelében ugyan Descartes-ot idézett, és az ő megbecsülésére utal a megtisztelő „Nobilis Philosophus” jelző is, de nem hagyott kétséget afelől, hogy az isteni Titkok revelatiójához a tágabb értelemben vett filosófia csak „ancilla theologiae” lehet: ,,a’ természet könyvéből és az emberi okoskodásból vett erősségekkel (...) a’ kegyelem és Isteni jelentés nélkül, a’ sz. írás világán kívül, e’ titoknak értelmére nem juthat az ember”.111 Turóczi-Trostler József véleményét osztjuk: a Descartes-tal rokonszenvező coccejánusok kitartanak hithű, dogmatikus álláspontjuk mellett, ugyanakkor összeegyeztetik biblicizmusukat a racionalizmussal.112 Ember Pál párhuzamba állított racionális és kijelentésbeli ismeretforrásokat: így pl. a Krisztus szomjúságáról szóló szövegrészt, a bibliai szenvedéstörténetnek ezt a stációját értelmezi egy Plutarchos-utalás (Dionysios zsarnok tette), majd három bibliai személy története (Izmáéi, Sámson, Dávid), aztán következik egy fiziológiás elemzés (Krisztusra nézve), és újra egy bibliai citátum.113

Nagyjelentőségű az a tény, hogy Ember Pál kimutathatóan több ízben használta Apácai Csere János Encyclopaedia]^t, pl. a nap- és holdfogyatkozások esetén Apácai fogalomtárából merített, teljes szöveghűség110 ,,A’ böltsen ‘s ékesen szólani szokott mestereknél ékes szólásnak formája az, midőn ők az ö szép renddel egybe-szerkeztetett beszédeknek ‘s oratiojoknak folya- matjokat nagy hirtelenséggel interrumpálják, félben szakasznak, és mást valakit (’s valamit) hoznak-bé; mintha többé nem ők, hanem más szólana; vagy pedig beszédeket ‘s szavok járását máshoz, ‘s másra valakire fordítják: Az első, (melly- ben gyakran az érzékenység nélkül való néma dolgoknak-is emberi, szó, beszéd ‘s tselekedet tulajdoníttatik:) az oskolákban Prosopopceianak, az utolsó Apostro- phénak neveztetik” (EMBER 1700, 247.) = „Prosopopoeja. gén. f. Személy szerzés, Mikor néma dolgoknac beszellest tulajdonítunk”; .Apostrophe, g. f. Az be- szednec masuva térítésé” (SZENCI MA. 1604/1994).

111 A levélrészlet utalása: „ut dissertissime ait Nobilis Philosophus, in Dissertatione de Methodo recte utendi ratione” (FONT 1989,165-166.); EMBER 1700, 472. - Hasonló 17. századi protestáns szerző általi megbecsülését mutatja a szintén kevésbé idézett Kisztei Péter prédikáció: „Renates Cartesius igen éles elméjű és tudós Philosophus Part. I. Princip. caput. 1.” (KISZTEI 1683, X6r.).

112 TURÓCZI-TROSTLER 1961,1, 175.

113 EMBER 1700, 238.

216