Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/C. 3) Tudományos világkép

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi gél.114 Egy exemplum hasonló alapszöveget mutat: „A’ tengeren járó Hajások (sic!) a’ Stella Polaris után vigyáznak; hogy annak nyomán járván, fel-tött czéljokra bóldogabbúl juthassanak: (:a’ Stella polaris, a’ kis Medve avagy Gönczöl kis szekere (Ursa minor, Cynosura) végében lévő tsillag, melly a’ világ tengelye véginek mondatik:) Minékiink-is, kik e’ világi életünknek si­ralmas eveszkélésü tengerén búj dósunk, ama’ fényes hajnal tsillag után kell hallgatnunk, hogy tsendes rév-partra juthassunk”.115 Bár a Szent Siklus jegy­zetapparátusa nagy terjedelmű, ezt a szöveghasználatát Ember Pál nem jelezte a margináliákon, csupán egy kéziratos prédikációs kötetében jelölte, hogy ,Apáczai Encyclopaedia]”-t idézi.116 Szerzőnk valószínűleg veszélyes­nek érezhette a nyílt lándzsatörést, ezért található meg a locus csak a saját használatra szóló kötetében. Általánosságban megjegyezhető, hogy Ember Pál elfogadott bizonyos, az empirikus tudományok köréből származó eszméket, de a teológiai érvek korlátozó erejével együtt. Egy eset erre: a marginálián jelezve, hosszasan citál­ja (két lapon át) Cloppenburg, majd Coccejus véleményét, végül közli: „De én azoknak számlálásoknak békét hagyván, a’ fel-tött második Tanúságnak rövid praxisát említem”.117 Krisztus megdicsőüléséről szóló prédikációjában egy­más ellenében szerepelnek Burmann és Wittich (coccejánus irányzat) ill. Ma- resius (ortodox irányzat) véleményei; a döntő szó azonban kerüli a vitát: „Én nem ereszkedem arra, hogy e’ két karbéli Tudós embereinknek erősségeket, n4 Az Apácai-szövegtől való eltérés csak egy-két ragban jelentkezik, illetve a hivata­los latin szakkifejezések elhagyásában. EMBER 1700, 33. APÁCAI 1655/1959, VI/XXIX, 10., 15. ,,A’ Nap fogyatkozása rend-szerint ak­kor lészen, mikor a’ Hóid a’ Nap és föld közzé állván, a’ Napnak egyenes súgárit, a’ Földnek nagyobb avagy kissebb részétől elfordítja.” ,A nap fogyatkozása (ecclipsis solis) akkor lészen, mikor a hold a nap és a föld közé állván a nap igyenes súgárit a föld­nek nagyobb avagy kisebb részéről elfor­dítja.” ,,A’ Hóid fogyatkozása akkor lészen, mi­kor a’ Föld a’ Hóid és a’ Nap között egye­nes vonáson feküvén, a’ Napnak súgárit a’ Hóldrúl vagy egészen, vagy tsak egy részéröl elfordítja.” ,A hold fogyatkozása (ecclipsis lunae) akkor lesz, mikor a föld a hold és a nap kö­zött igyenes vonáson feküvén a nap sugá- rit a holdról vagy egészen vagy egy részé­ről elfordítja.” 115 EMBER 1700, 97.; Vö.: „A Kismedve (Göncöl kisszekere) (Ursa minor, Cyno­sura), ennek a farka végében levő világ tengelye véginek (Stella Polaris) monda­tik.” (APÁCAI 1655/1959, VI/XVIII, 1.). 116 EMBER 1693-96, 280. 117 EMBER 1700, 63-64., 65.; Cloppenburg magyar kapcsolataihoz Id. EREDICS 2001. 217

Next

/
Thumbnails
Contents