Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/C. 2) Mártírium vagy polémia

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi

támadó minden villongások pedig a’ Hit miá, ‘s annak törvénye miá vannak”; „Azért, a’ melly háborgattatások, számkivetésre ‘s bújdosásra való üzetteté- sek érdeklik ‘s kesergetik már alkalmas időktől fogva szerrel e’ világon, legközelebb e’ nyomorait Hazában az Isten Házát, nem történetből vannak ‘s esnek azok, így kell ezeknek lenni, e’ sorsa e’ világon az Isten Házának”.91

A schizmát nem vonatkoztatta a görög-keleti egyházra: ,,a’ Sz. Háromságról való tudományt tisztán és igaz Orthodoxia, a’ Keresztyénségnek igaz értelme szerint vallják”.92 Az eretnekek közé azonban besorol minden egyéb, a hivatalos tantól eltérő, máig herezisként számon tartott irányzatot, az ókortól a középkoron át egészen a saját koráig, katalógusba szedve. A háttérirodalma Hoornbeek, Forbesius, Witsius és Spanhemius munkáira épül. A legtöbbször említi a középkorból a manicheusokat, az újkorból az anabaptistákat, szociniánusokat. Nyitott személyiségének jellemzője: Amszterdamban barátaival gyakran vett részt a quakerek gyűlésein, akiket azonban „kába eretnekek” néven említett, mivel „sunt ii putidissimae Anabaptistarum reliquiae”.93

Két, teológiai szempontból tévelygő csoportról ítélkezik még szerzőnk név szerint: „A Móses fedelét e’ mái napig sziveken viselő, igaz lelki élet nélkül [mert a’ Christus az igaz élet: Ján. 14:6. Kol. 3:3. Sóit. 36:10. ‘s a’ t.] lévő, nyomorait Sidók, 2 Kór. 3:14,15. és a’ temérdeki sürü tudatlanságnak ‘s bálványozásnak setétségében ülő, az igaz Istent még nem esmérö Pogányok”.94

91 EMBER 1700, 378., 104-105., 182.; Vö. KÁROLYI 1563; KATHONA 1943.

92 Tipikus idézet: EMBER 1700, 406. - Ez a kijelentés a téma többgyökerű protestáns hagyományára utal: Melanchthon és Luther az orthodoxia és a protestantizmus közti közeledést sürgette, lehetséges missziológiai területként kijelölve az „óprotestáns felekezetet” (GÚDOR 2000,163.); másrészt a filioque-tan coccejá- nusi tiszteletét is jelölheti, mely alapján Erdélyben még Geleji Katona István püspök idejében tettek kísérletet a román református egyház ki- és átalakítására (ASSELT 1988, Proefschrift 79.; DUMITRAN 2000b, 83-88.).

93 EMBER 1700, 284.

94 UO., Qqqiv [502]. - Pál apostol a 2Kor 11,13-16 a KdcAuppa kifejezést használja, amikor a 2MÓZ 34,33-35-öt értelmezi. Minthogy a görög szó a kocA.irntro (‘elrejt’) szóból származik (mint a Kalüpszó nimfa és az Apokalipszis), fordítható a derivá- tum ‘takaró, lepel, fátyol’ szóval (VARGA ZSJ. 1996, 501.). Ezek helyett azonban Debreceni Ember Pálnál konzekvensen a ‘fedél’ szó áll, ami arra utal, hogy a fenti ige konnotatív jelentésébe (’elfedez’) beszűrődött egy ószövetségi kifejezés, a héb. 193 (káphar) ige jelentésköre. Ez ti. összefügg a gör. crrtyca (lKor 13,7) és a KaAíwrn» (íPt 4,8; Jak 5,20) szavak asszociációs körével, a fedélre (1. házfedésre, 2. bűnök elfedezésére) egyaránt vonatkoztathatók, ismerve a héber szintetikus sztereometrikus gondolkodásmódot (WOLFF 2001, 24.). Amikor tehát Ember Pál a fedél szót használja, a hagyományos zsidó morálfilozófia egyik sarkalatos elvét idézi fel a szó denotátumának jelentésével (RUGÁSI 1997a, 111-112.).

212