Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

1. Városkép (1783)

Debrecen város legrégibb látképe 1783-ból származik. Szimbolikusan értelmezve: a 18. századot megelőző debreceniségről művelődéstörténetileg sem volt eddig túl nagy a rálátásunk. Szűcs István háromkötetes várostörténete, a történelmi hitelű dokumentumok tudós összeállítása mellé nyugodtan illeszthetjük a Régi Magyar Könyvtár könyvlistáját, ahol mintegy 180 darab, a 17. század második felében (1657-1711) megjelent debreceni nyomtatványról olvashatunk bibliográfiai leírást.16 Jóllehet Zrínyi Miklós korában, a Wesselényi- és a Rákóczi-féle szabadságküzdelmek korszakában járunk, a nyomdatörténeti szakirodalom adatai azt mutatják, hogy jelentősen megnövekedett a debreceni kiadványok száma, főleg 1660 után, Várad kapitulációját követően. Miután a török ezt a végvárat is elfoglalta, katonák és polgári lakosság egyaránt szabad elvonulást kapott: Martonfalvi profesz- szor és diákjai a testvérvárosba, Debrecenbe menekültek. A dolgozat azt a történelmi időszakot vizsgálja, amelyben Martonfalvi Tóth György és a debreceni városi vezetés különös együttműködése következtében előállott az alföldi védtelen oppidum legmarkansább kulturális világa, melyben Csokonai és a 19. századvégi debreceniség is a gyökerét felleli.

Eddig ezt a kort csak egyes résztémák kapcsán érintette a szakiroda- lom, leggyakrabban iskolatörténeti feldolgozások láttak eleddig napvilágot. Kiváló részlettanulmányokból számtalan mű született a 17. századról (Takáts Sándor művelődéstörténeti esszéitől, Makkai és Révész Imre eszme- és

16 SZŰCS 1871-72; BENDA-IRINYI 1961, 332-339.; TÓTH B. 1974/1988; RMK I. k. — Minthogy erről a korszakról még nem készült el az RMNy megfelelő kötete, ezért csak megközelítőleg hadd álljon itt néhány adat. A kb. 180 kiadványból 30 még az előző korszak második, harmadik nyomtatása, így a mintegy 150 első szer- zős, 1657-1711 közti debreceni munkának kisebbik része kalendárium és tankönyv, a háromnegyede (110 darab) pedig vallási jellegű kiadvány. Ennek is hasonló hányada (80 darab) prédikáció, a maradék (30) halotti beszéd.

18