Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

ezt is szabályban rögzítették. Közvilágítás nem lévén éjjel kétszer aludtak, s keltek imádságra a zömmel egy alvóhelyiségben nyugvó nagycsaládok.5 Nemcsak az éjjel, a nappal is más rend szerint zajlott két-három évszázaddal ezelőtt: a kézművesek pl. napi 18 órát dolgoztak (nem volt ritka a „gyertyá- zás” sem virradatig, majd azután kezdődött a legény nappali munkanapja).6

A cívisváros az átmenő és távolsági kereskedelemből élt, tényleges védelme, erődített fala nem volt: talán ez lehet az oka annak, hogy prédikátorai nem szóltak a piacról úgy, mint angliai társaik. A piac- és vásárnap természetesen nem zavarhatta meg a templom életének eseményeit, és mivel a 17. században is általános volt a felekezetek közösségi alkalmain való részvételnek a hithűséghez kötése, egyeztetni kellett az egyházi és polgári vezetésnek ebben a kérdésben. A Piacz utcán, az ún. „vásárszeren”, a kijelölt utak mentén bódékban vagy a kőházak földszintjén álltak az „áros népek” keddenként (kiv. 1650-74 között, akkor hétfőnként tartották a hetivásárt). A 14. századtól évente kétszer országos vásárt is tartott Debrecen, Szent György és Szent Mihály napkor, 1674-től évi hét alkalommal 15 napig.7 Kivételt csak a vasárnap képezett, amikor nemcsak árulni nem lehetett, de a városba 10 órás istentisztelet előtt árut behozni is tilos volt, melyet a vásárbírók ellenőriztek (i55i- június 28-i határozat); 1574-től pedig azt is rögzítették, hogy 10 óra után a lakodalmi vigadozásnak is véget kellett vetni.8 Az utcabírák feladata volt a rend biztosítása; és a heti ítélkező napon döntöttek a casusról: az 1680-as években, direkt gyújtogatás (és boszorkányság vádjával) több embert megégettek.9 A város többszöri pusztulása áll a szigorú döntés hátterében: a két legjelentősebb tűzvész esetén (1564 szeptemberében és 1802 júniusában) Debrecen lakóövezetének a fele, számtalan vízimalom, a központi épületek és a templom is megrongálódott.

Jellemző eset, hogy az 1564-es katasztrófa után 1564-65-ben Schwen- di Lázár Székely Antal nevű kapitánya vezetésével a „nyíri pajkosok” támadtak a városra, és a város legnagyobb kereskedőjét, Szabó Mátét tették ezzel tönkre.10 A Kistemplomot jó tíz év alatt sikerült felépíteni (1725), de rá két

5 Az első álom (nagyjából szürkülettől éjfélig tartó 3-4 óra) idején támadt 1580-as debreceni tűzről számol be az egyik korabeli forrás (VESZELIN 1641, 3v.), illetve az ehhez az időszakhoz kapcsolódó imaalkalomról (KÖLESÉRI 1666b, Q4r.), mely a Palesztinán belüli római őrségváltáshoz igazodott az Újszövetség alapján.

6 TAKÁCS B. 1984, 464.

7 SZŰCS 1871-72, II/641-642.

8 uo., 11/577.

9 MAKKAI L. 1984, 570-571.

10 BÁRSONY 1984, 394.

16