Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/B. 1) Coccejánus ekkléziológia

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben II/B. 1) Coccejánus ekkléziológia A prédikátor egyik debreceni prédikációja, melyet Debreceni Ember Pál jegyzett le szóbeli elhangzás után, szép egyház-értelmezést rögzített. Az 1680 nyarán a debreceni Templomban elmondott resolutio, azaz szabad prózai beszéd az Énekek Éneke 1,17 esetében különleges hasonlatot alkalmazott. „A mi házaink gerendái cédrusfák, és a mi mennyezetünk ciprusfa” igében Kö­leséri értelmezésében az Ecclesia triumphans és militans a cédrus és ciprus antitypusai.148 Az egyház két megjelenési formája egy tagra vonatkozik, az igaz egyházra, és a szerző mégsem tér ki sem történeti, sem felekezeti kérdé­sekre. A coccejánus metódus erős biblicizmusa és lelki értelmezése az exegézist a tropologikus értelem irányába tolta el. Érdemes néhány szót szólni erről a 17. századi német- alföldi eredetű teológiai írásér­telmezői iskoláról, melynek Jo­hannes Coccejus nevű leideni ószövetségi professzor volt leg­főbb képviselője és mintaadója. Hozzákötődik az Ó- és Újszövet­ség analógiás párjainak hangsú­lyozása az exegézis és a történe­lemmagyarázat terén, a bibliai szerepek és próféciák saját kor­ra vonatkoztatása. Ezek azon­ban igen hosszú múltra tekin­ti. Johannes Coccejus (1603-1669) tenek vissza. Már az újszövetsé­gi szövegcorpus összeállása ide­jén keletkezetek olyan identitásjelző szerepű analógiák, melyek megterem­tették a kapcsolatot az ótestamentumi kiválasztott nép, a zsidóság, és az újtestámentumi egyház, Krisztus-követői között. Főként a páli levelekben nyilvánul meg: a törvény és az evangélium, az óember és az új ember, a csele­kedetek által és a kegyelemből való megigazulás alapvető szerkezeti elemei Pál apostol teológiájának. De érvényes a tipológiai és exempláris aktualizálás !48 EMBER 1679-81, 82-83. 114

Next

/
Thumbnails
Contents