Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 4) A vágyott szerep
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben a szerzőjét, ha ismerjük). Ebben az esetben a két mártírkatalógus narratíváit párhuzamosan alkalmazta: hangsúlyozott a halál módja, mint Foxnál, ám a történet szüzséjét a Clark-féle személyes életvallomás adja.139 A mai olvasó számára is észlelhető, miként vált a 16. századbeli jelenkori emlékezet elbeszélése (1550-70), és a 17. századi historizáló, kegyességközpontú gyűjtemény (1670) a hányatott sorsú magyar lelkipásztor kezén vigasztalássá. A történetek erkölcsi tanulsága, hogy az üldöztetés és a szörnyű halál sem ingathatja meg az igaz vallás hívő emberének hitvallását.140 Az utolsó pillanat testamentuma buzdító erővel kell, hogy hasson a szenvedést végigkísérő hívőkre. A hitükért szenvedők, üldözést vagy halált vállalók példái mellett megvannak a negatív exemplumok is, azok példája, akik nem vállalták a mártíromságot, majd az később beteljesedett rajtuk.141 Közel érezhette a szerző magához a kora keresztény-kor üldözéseit: vigasztaló szavai Tertul- lianus-idézetek, történeti utalások, az üldözések korszakolása nélkül.142 Ugyanakkor hiányzanak a kínzások leírásai és a víziók, csodák, apologetikus beszédek, egyedül az igaz hitben való megállás ténye, a mártíromság felvállalásának megjelenítése volt lényeges Köleséri Sámuel számára. A Fél-keresztyén című kötet húsz lépcsőjét különböztette meg az igaz vallásnak, amelyek a hívő élet próbakövei, és ebben szólt a mártírságról is. Az első kilenc esszé jellegű prédikáció jó kétszáz lapnyi kitekintésben megszabja, mi nem a keresztyéni élet, és csak az utolsó, mintegy tizenöt lap terjedelmű prédikáció igyekezett körülhatárolni az igaz vallásos élet kritériumait. Műfaja első látásra ‘Strafpredigt’ megjelöléssel írható le, kegyességi mentalitása a rigorózus kálvinizmussal, a németalföldi precízekkel mutat formai, tartalmi hasonlóságot. Holott Köleséri utóbbi művében is láthatóan nagy hangsúlyt helyezett a személyes, megélt és gyümölcsöt termő kegyes életre, csupán perfekcionista elvárásokat támasztva a hitben járás jegyei ]39 ENSSLE 1997, 7. 140 John Ardley hajszálairól szóló, sokat idézett mondását ezzel az értelmezéssel zárja: „Az Erős keresztyén ollyan, mint az öreg vitéz, mindent el szenved.” (KÖLESÉRI 1673, 60.); „Inkább akarnék Mártyr lenni, hogy sem mint Monarcha. Más igy szollott: Inkább akarnék a’ Christussal szenvedni, hogy nem mint a’ Császárral uralkodni.” (I/O., 140.); Vö. BARTLETT 1995, 784. 141 „NB. Egy Ember, hogy elkerüllye a’ meg égettetést, vallását meg tagadta, s’ bálvány imádóvá lőtt; az után nem sok idő múlva, a’ háza meg égett s’ maga-is a’ házában benne égett. A’ ki Istenért meg nem háttá magát égetni, Istentől meg éget- tetett” (KÖLESÉRI 1673, 219.). 142 Tertullianustól „Sangvis Martyrum, semen Ecclesiae”. (UO., 108.) - Luther kedvenc idézete is egyben, de Fox is ezzel az idézettel nyitotta a Mártírok könyve második kiadásának előszavát (Id. KOLB 1995,409.).; „Schola Crucis est Schola Lucis, (...) Crux est Theologia Christianorum” (KÖLESÉRI 1677b, 14.). 111
