Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 3) A közösség vezetője
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben Jelen fejezet elején a 17. századi református lelkipásztorok öndefiníciója (a prédikátor-öntudat) alapján Köleséri Sámuelt a kegyes típusba soroltuk. Érdemes tehát szólni arról a kérdésről, hogyan gondolkodott saját hivatásáról, tanítói tisztjéről. Köleséri kijelentése szerint az egyházi Ministerium négy sarka: térítés, megtértek erősítése, keseredettek vigasztalása, kétségbeesettek útbaigazítása, melyek megfelelnek a tanítás, feddés, vigasztalás és intés funkcióinak.94 A tanítás szót más konnotációban is használta a szerző: anonim angol szakmunkák alapján a katechizálás értelmében, a bibliai tudományokban való előrehaladást segítő tanítói attitűdként.95 Az Újszövetségben több kifejezés van a tanításra (katéchó ‘megőriz, megtart emlékezetében’, didaszkó ‘tanít’ jelentésben),96 a látszatra szinonimák közti különbség oka az óegyház oktatási rendszerében rejlik. „Eszerint a katechézis a megkeresztelendő, leendő gyülekezeti tagok keresztségi oktatása volt. Ezzel szemben a didaskalia a már gyülekezeti taggá lett hívők, a már megkereszteltek oktatása, mai szóval ‘továbbképzése’ vagy ‘hitmélyítő kurzusa’ volt”.97 A hívők oktatása ugyanis nem ért véget a kereszteléssel, az a gyülekezeti élet szerves részét képezte az igehirdetés és diakónia mellett. Fontos kiemelni azt a liturgikai tényt, hogy a keresztség szereztetési igéje egyben a katechézis egyházi gyakorlatának elindítója. Tehát a kátéoktatás egyben az új ember közösségi integrációját készítette elő (ApCsel 18,11; Róm 6,17; lKor 4,17; 14,26). Jó kátéoktató tanárhoz méltóan Köleséri részletesen leírta, hogyan s mit kell tanítani kicsiknek és nagyoknak. Az alapvető vallásos, illetve liturgiái szövegek memorizálásánál és visszakérdezésénél Comenius módszerét alkalmazta, és azt is megjegyezte, hogy tanitva lehet könnyen tanulni. Tehát a kátéoktatást nem csupán gépies visszakérdezésként értelmezte, hanem valós tanulási folyamatként: feltétlenül lelkigondozói, még inkább missziói tevékenységként. A formai paraméterekből nem látszik, csak ismerve a református ortodoxia felfogását, valószínűsíthető, hogy a tartalmi magyarázat dogmatikai keretben és az explicit vallási felfogás alapján zajlott. Módszertani értelemben is a felkínáló, dialogikus és felfedeztető szemlélet szerint az első kategória instrukciós modellje, azon belül 94 KÖLESÉRI 1673,19. - Az itt nem jelölt textus, a 2Tim 3,16 alapján. 95 UŐ., 1682b. - Erre máshol is találunk angol alapú, Perkinshez igazodó utalást: CSÚZI1682, *iv. A Boross-féle vázlatos magyar protestáns katechézistörténetben ezért is sajnálható, hogy Samarjai Ágendája és Kátéja után rögvest Tóth Ferenc 18. századi munkáját említi csak (BOROSS 1983, 25.). A 17. századról való hiányos ismeret fájdalmas hiány a gyakorlati teológiai áttekintésekben is. 96 VARGA ZSJ. 1996, 218-219., 528-529. 97 BOROSS 1992,145-146. 99
