Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
„Tök-é, avagy túrós étek?” Szólások, köznyelvi fordulatok Medgyesi Pál két presbiteriánus párbeszédében
„Tök-é, avagy túrós étek? (At practical English peasant.” Vagyis: „Ő (Bunyan) egy rendkívül gyakorlatias angol paraszt volt. ”7 Zárjuk végül az elméleti megalapozás nemzetközi részét egy olyan Larzer Ziff-idézettel, amely alapkérdésünkhöz, tudniillik, hogy hogyan kerülhetett a tök, avagy a túrós étek az Úr asztalára, máris közelebb visz egy lépéssel: „...a puritánok drámaian és nyomatékosan tagadták a felsőbb vezetés létjogosultságát az egyházban.”7 8 9 A hangsúly itt a „drámaian” és „nyomatékosan” szavakon van, mivelhogy puritánként élni és megszólalni: Angliában, Új-Angliában és Magyarországon egyaránt drámai élethelyzeteket jelentett, amelyeknek kifejezése aligha sikerülhetett volna „milk-and-water words”, azaz felvizezett, erőtlen szavak alkalmazásával. Ahogyan Sión várai című dolgozatomban jeleztem már, a magyar puritán írások legjava mezővárosi-falusi környezetben jött létre; következésképpen természetes, hogy a szerzők szóhasználata ezt a létformát tükrözted Ezeknek a kegyességi műveknek - Medgyesiének éppúgy, mint a társai által papírra vetett opuszok- nak - a fentiekben vázolt drámaiságból, gyakran küzdelmi élethelyzetekből következően igen nagy volt az érzelmi töltése. Kulcsár Gyula, az I. világháború kezdetén, 1915-ben elhunyt kiváló ifjú nyelvész A magyaros írásművészet főkérdései című értekezésében különös nyomatékkai ír a „tréfás szóalkalmazásról”, amely kategóriába voltaképpen címadó szólásunk, a „Tök-é, avagy túrós étek?” is beleillik: „Minden tréfaszó, (és tréfás kifejezés) látjuk: átvitel; ennek a tételnek a megfordítását egész bátran általánosíthatjuk: minden átvitelben érzelmi indítékot kell keresnünk, ha később a nagyon közönséges használat folytán le is kopik a szóról az érzelmi színezet. Az érzelemnek aztán nem kell éppen tréfásnak lenni. [...] (Medgyesinél sem az: a presbitériumok intézményével kapcsolatos tudatlanságot nagyon is komolyan és elkeseredetten taglalja! P. É.) A magyaros szók özönében ezek a tartalmas kifejezések a legjelentősebbek. Ezekben már nemcsak az egyéni kedv lappang, ezek már nemcsak sajátos alkalmazásuk miatt sajátos kincsei a magyar népszellemnek, hanem ezek már azon fogalmon kívül, melynek számára lefoglaltuk, egy másik fogalomra is utalnak... Ezekben a tartalmas kifejezésekben megmutatkozik, mit lát meg a magyar ember bizonyos tárgy- gyal kapcsolatban, s a két dolognak villámgyors összeköttetése mint valami villámlás világít be lelke mélyébe, a kedvébe és a lelke tartalmába.”10 7 GRIERSON, H. J. C.: Cross Currents in English Literature of the 17th Century, or the World, the Flesh, the Spirit, their Actions and Reactions, Chatto and Windus, London, 1948,199. 8 ZIFF, Larzer: Puritanism in America, New Literature in a New World, The Viking Press, New York, OUP, London, 1973,14. 9 PERŐCZI Éva: Sion várai, A mezővárosok szerepe a magyar puritán irodalom keletkezésében és befogadásában, in: Uő, Fél-szentek és fél-poéták, Balassi, Budapest, 2002, 86-96., 10 KULCSÁR Gyula: A magyaros írásművészet főkérdései, in A magyar stilisztika útja, sajtó alá rend., a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította SZATHMÁRI István, Gondolat Kiadó, Budapest, 1961,128-129. 45
