Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

Egy fordítás háttértörténete Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál: Praxis pietatis

a tolmácsolásra vállalkozó ilyen elemi erejű vonzalmat, ilyen „kiváló szeretethet érez az átültetendő mű iránt. E fordítói alapállás híján az egész művelet megmarad a penzum vagy a bérmunka, rosszabb esetben a fércmunka szintjén.

Medgyesinek feltétlenül javára-hasznára volt a fordítás során az, hogy hűséges barátja és bizalmasa, Ruszkai András megtárgyalta vele e szívének-értelmének oly kedves munka minden részletkérdését, legalábbis a még Angliában elkészült fejezet lefordítása során. Ruszkairól egyébként - a Praxis Pietatis Ajánlását kivéve - meglehetősen kevés adatunk van, legfeljebb annyit feltételezhetünk, hogy az abaúji Göncruszka szülötte. 1624-ben lett - szerencsi rektorkodás után - a pataki iskola diákja, a neve melletti „P.” jelzésből kiderül, hogy apja is lelkipásztor volt.31 A sárospataki kollégium történetével foglalkozó legfrissebb összefoglaló munka is csak ennyit ír róla: „az 1631-ben távozott Zempléni után P. Ruszkai András lett a második lektor, majd Salánki elmenetele után 1635-ben rektor. Őt Medgyesi mint Cambridgeben tanulótársát említi, de puritanizmusnak ő sem mutatta semmi jelét.”!2 Kathona Géza pedig mindössze ennyit ír róla: „A lektorságot (1631-1635) és rektorságot (1635-1636) betöltött Ruszkai András [...] már 1630. április 2. és május 21 közt történt leydeni beiratkozásai közti időben felkereste a cambridgei egyetemet. Itt való időzéséről Medgyesi Pál is megemlékezik. ”33

Egy bizonyos: Medgyesi - minden evangelizátori elkötelezettsége ellenére - volt, lehetett annyira íróember, hogy a baráti diáktársat legalább néhány beszélgetés erejéig kontrollszerkesztőjévé tette. Hogy pedig a cambridge-i magyar deákok közül miért épp Ruszkait, arra legfeljebb egyetlen jelzőnyi támpontunk van: „Én e könyvet (az ő hasznos voltát Nemzetemmel közleni óhajtozó buzgóságomnak tüzétől gerjedeztemben) még Angliában, ama régi híres-neves Cantabrigiai Académiában kezdettem volt fordítani és az Istenről s az isteni tulajdonságokról s a meg nem tért emberi Nyavalyásokról való tractát jó részént meg is fordítottam volt, melyet ugyanott az én tökéletes barátomnak, Ruszkai Andrásnak mutattam is nem egyszer [...].”34

Nem kétséges, hogy e magasztaló jelző Ruszkait erkölcsi szempontból is minősíteni kívánja; de aligha intellektusa kizárásával. Medgyesi ottani tartózkodása idején létezett ugyanis a nevezetes angol egyetemi városban egy - ha nem is a wittenbergi magyar bursáéhoz hasonló szervezettségű és * 3

Egy fordítás háttértörténete

31 GULYÁS József: A sárospataki református főiskola diákjai, Egyháztörténet 1 (1943) 119.

32 A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára,

Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1981.47.

33 KATHONA Géza: A debreceni és sárospataki tanulók részvétele a hollandiai és angliai

pereqrinációban 1623-1711-iq, Theologiai Szemle, 1979, 92.

34 MEDGYESI PÁL i.m. 13.

ló