Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
Lelkészábrázolások a XVI. századból
színe. A címeren levő prédikátor viszont égszínkék ruhát, fekete palástot és kalapot visel. Ennek az a magyarázata, hogy a heraldikában, vagyis a címertanban barna szín nincs, csak arany, ezüst, vörös, kék, zöld és fekete színeket lehe tett használni a címerek díszítésénél, és ez szigorú szabály volt. A prédikátor jelképes alakját tehát nem ábrázolhatták barna színű ruhában. A Biliary család címeréből arra lehet következtetni, hogy a református prédikátorok öltözetében a XVI. század végére kialakult egy bizonyos viseleti forma, ami azonban nem tekinthető egyenruhának. A színek vonatkozásában pedig a Révész Imre által említett lila színt eleve nem használhatták a prédikátorok, mert amint láttuk, ez a római katolikus papok számára volt fenntartva. Révész Imrének abban igaza van, hogy a címerben levő bajuszos, ősz szakállú prédikátor hosszú, galléros talárt visel, az alsó ruhája - nyilván övvel átkötve- szintén a bokájáig ér. Feltűnő a képen a széles karimájú, magas tetejű kalap, ami arra utal, hogy a zsinatok által eltiltott törökös „hajtott végű fövegek” a század végére kimentek a divatból, és a prédikátorok néhány helyen kalapot viseltek.42 Debrecenben azonban a kalapviselet sokáig nem tudott elterjedni, mert német hatást láttak benne, ezért 1610-ben a város egyetlen kalaposmestere Kassára vándorolt. A kalapviselet csak a XVIII. század második felében kezdett divattá válni.42 Visszatérve a prédikátorok ruházatának színére, a magunk részéről barna, fekete és a kék színű öltözet mellett foglalunk állást, mert Kálvint is ilyen színű ruhákban ábrázolták. Jóllehet a svájci és a magyar viselet között nagy különbség van, de ahogy Kálvin tanai döntő módon meghatározták a helvét irányú reformáció elterjedését hazánkban, ez a befolyás a ruházat színében is kifejezésre juthatott. Kálvinról a XVI. századból több ábrázolás ismeretes, egyrészt metszet, másrészt szmes festmény formájában. Az egyik rézmetszeten Kálvin fülvédős barettet visel. A vállánál puffos ujjú kabátja rókaprémmel szegett, amely alól csak a fehér színű ing gallérja látszik. A másik Kálvin kép, illetve festmény 1542-ből maradt fenn, és ez az un. „Hanaui arckép”, a festményt a hanaui (Németország) könyvtárában őrzik. Kálvin ezen a képen barna színű sapkát visel, a bő ujjú ruhája sötétkék színű, fehér ingének a gallérja csipkével szegett, a bal kezében pergamentekercset tart. Megjegyezzük azonban, hogy Kálvin öltözete ezen a képen eléggé világias, ami azzal magyarázható, hogy nem teológiai, hanem jogi doktorátusa volt, tehát a bő köpeny a tudósok talárjára emlékeztet.43 Szendrei János egyik cikkében meglehetősen furcsa ruhába öltözteti a prédikátorokat, mert ezt írja: „A reformáció korában szokásos viseletűk volt a magyar reformátoroknak a térden felül érő, rövidnadrág és a hosszú szárú fekete posztó harisnya. Ezt a nadrágot pulidernek, a harisnyát pedig salavári- nak nevezték. A salavárok sarut hordtak, melyet - körülbelül orra formájáról- bocika-orrúnak hívtak. Voltak azonban, kik hosszú szárú csizmát is viseltek. 29
