Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)

Lelkészábrázolások a XVI. századból

Mellényük hosszú volt. Erre felül jött a dolomány, mely rendesen derékig ért. A dolmányon eleinte széles posztóösszetartók voltak, később ezeket szőrgombok váltották fel. Derekukon fekete szőrből készült öv volt. Ez azonban már 1680 táján kezdett kimenni a divatból. Télen úgynevezett subát viseltek, egy bő öltönyt, melynek ujja helyén hasítékok voltak, s azokon át a dolmány ujját dugták ki. A suba többnyire fekete bárány prémes, vagy róka torkos volt.” Szendrei János nem közli, hogy honnan vette az adatait, amikor a prédikátorokat, lovas katonákat öltözteti, ugyanis a salavári lovaglónadrág volt, félcombig bőrrel bevonva, a német lovasság „pulder’-nek nevezte a salavárit, olvassuk a Czuczor-Eogarasi féle szótárban. Ha nem tudnánk, hogy a szerző a magyar viselettörténet jeles kutatója volt, azt hihetnénk, hogy mint valami kontár színházi kellékes dobálta össze a reformáció korabeli prédikátorok ruházatát a „bocika-orrú” saruval együtt. A régi magyar nyelvben a bocika szó ismeretlen volt, de nem sikerült kiderítenünk azt sem, hogy Szendrei János kiket ért a „salavárok” alatt? A „bocika-orrú” saru kifejezést Szendrei János a Vasárnapi Újságból vette, amelynek 1863-as évfolyamában jelent meg Kiss Bálint szentesi esperes kéziratát ismertető közlemény, amelyben a magyar református pa pok öltözetéről is szó van, és Kiss Bálint a „bocika-orrú” saru alatt a bocskort értette.44 Szendrei János önkényesen bánik a Bihary család címeréből ismert prédikátori kalappal is, mert szerinte: „Általában a református papok hazánkban a reformáció idején alacsony tetejű kerek kalapot viseltek, ennek kis karimáját három oldalról fekete zsinórral akasztották fel a kalap tetején levő gombhoz.” Első pillanatra ez a fejfedő a vadászkalaphoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy ennek a keskeny peremét nem kellett zsinórokkal „felakasztani”, hanem a mester a kalap peremét eleve így formálta ki. Ez a háromszögletű kalapforma II. József uralkodása idején terjedt el, amikor a császár eltiltotta a magyaros viseletét, de a XVI. században ilyen rendelkezésekről még nem beszélhetünk. Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy Szendrei János megállapításait a református prédikátorok viseletével kapcsolatban sem a XVI. század, és amint látni fogjuk, a XVII. század vonatkozásában sem lehet hitelesnek elfogadni.

30