Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
A tábori lelkészek uniformisa
Baltazár Dezső debreceni püspök a Kárpátokban lévő harctéren meth Károly kifejezetten Baltazár Dezső, „a tábori lelkészet püspökének” a figyelmében ajánlotta, azt azonban, hogy Baltazár Dezsőt mikor, és egyáltalán kinevezték-e tábori püspöknek, nem tudjuk. A cikkíró a tábori lelkészek ru hájáról megállapítja, hogy ezen a téren teljes tájékozatlanság és szertelenség tapasztalható. Mivel a tábori lelkészek parolinján semmiféle rangjelzés nincs, már pedig mindenki először a rangjelzést nézi, az „utolsó közemberis tisztelgés nélkül kerüli el a tábori lelkészt, sőt nem egyszer az altisztek kellemetlenkednek vele”. Igaz ugyan, hogy az egyenruha ujján ott van a három arany csík, de éppen ezért a tábori lelkészt hotelportásnak nézik, a tiszttársak a lelkészt tréfásan „a mennyország portásáénak nevezik. Németh Károly leírja, hogy az egyik „nekikeseredett kartárs Bécsben három csillagot varratott a gallérjára, mellé egy fehér keresztet. Jó ideig járt-kelt így, míg egy törzstiszt kérdőre nem vonta.” A cikkíró Baltazár Dezső püspök intézkedését kéri, hogy a tábori lelkészek valamilyen rangjelző csillagot viselhessenek a katonai egyenruhán. „Vagy várjuk meg újra, míg a bécsi tábori püspök megszabja a protestáns magyar papok formaruháját a magyar hadseregben?” - fejezi be a cikkét Németh Károly. Valóban, egy korabeli fényképen, ami „A császári és királyi 1. hadsereg 1918. március 12-13-án tartott protestáns tábori lelkészek konferenciájáén résztvevőket ábrázolja, a katonai egyenruhában levő lelkészek századosi rangjára csak a zubbony ujjára varrt arany csík utal. A konferencián huszonegy lelkész vett részt. Ezek közül három fekete egyenruhát visel, ezek tehát a tengerészeinél szolgáltak, vagyis a három csík a kapitányi rangnak felel meg. Két 106
