Ugrai János: „Kis világnak világos kis tüköre” Északkelet-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból - Nemzet, egyház, művelődés 2. (Debrecen, 2004)

Bevezető tanulmány: Az életpályák egyház- és oktatástörténeti háttere

nyilatkozatokban szereplő szolgálati állomáshelyek besorolása a református népesség száma, anyagi ereje, hitéleti aktivitása stb. szempontjából.

Bevezető tanulmányunkat ezért elsősorban nem elemző szempontok szerint készítjük el. Sokkal inkább a lelkipásztorok tanulmányaira és aktív tevékenységére vonatkozó, az iratokban gyakran előforduló jelenségek hátterét igyekszünk felvázolni - így segítve a forrásértelmezést. Két nagyobb részre osztható írásunk: előbb a református egyház általános helyzetéről, szervezeti felépítéséről, a Tiszáninneni Egyházkerület egyházmegyei felosztásának éppen ekkori átfogó módosításáról, az egyházközségek működéséről, a prédikátorok szolgálati helyre való kinevezésének körülményeiről szólunk. Mivel a nyilatkozatok mindegyike számos adatot tartalmaz az egyes személyek iskolázására, dolgozatunk második részében részletesen taglaljuk a XIX. század elejének református tanügyi viszonyait, az 1791-től törvény által garantált autonómiát, a saját, felülről építkező iskolarendszert, a tanítóskodás (rectorkodás) intézményét, a peregrinációt és az azzal kapcsolatos, időről-időre megnövekvő nehézségeket. Végül a forrásközlés legfontosabb alapelveit ismertetjük.

8