Ugrai János: „Kis világnak világos kis tüköre” Északkelet-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból - Nemzet, egyház, művelődés 2. (Debrecen, 2004)
Bevezető tanulmány: Az életpályák egyház- és oktatástörténeti háttere
misták jogi képzésben részesültek.) Az akadémiai tagozaton általában további kilenc évet tanultak, de a tehetségesebbek rövidebb idő alatt is végezhettek. ’3 A hosszú évekig, esetenként évtizedekig tartó kollégiumi képzés több szempontból is komoly erőpróbának számított. Egyrészt az ifjak életét szinte teljesen lefoglalta az iskola, egy korabeli forrásban olvasható, hogy az intézmény vezetői nem kis büszkeséggel jutottak arra a megállapításra, hogy a náluk szokásos évi 231 tanítási nap a külföldi protestáns és a hazai katolikus iskolákhoz képest is jóval nagyobb. Az aratási és szüreti, egy-egy hónapos szünetektől eltekintve szinte állandóan folyt valamilyen oktatás - még vasárnap is. A kollégium vezetői - hasonlóan más iskolákéhoz - szigorú, a tanítványok életkori sajátosságait nemigen követő fegyelmet követeltek meg az intézmény falain belül és elvileg azon kívül is, bár a sűrűn előforduló diákcsínyek és nagyobb vétségek, büntettek rendszeresen felhívták a figyelmet a megoldatlan problémákra.34 Ilyen gondnak számított például az intézmény által biztosított egészségügyi feltételek hézagossága: a feszített napirendet súlyosbította a helyhiány, a tantermek és lakószobák zsúfoltsága, rosz- szul világítottsága és fűtöttsége, a rendszeres, kielégítő testmozgás hiánya, az egészségügyi ellátás esetlegessége. ^ Szintén gátolták az egyébként is nehéz anyag elsajátítását a tanulók pénzügyi nehézségei. A kollégium a diákok társadalmivagyoni helyzetétől függő, differenciált rendszerben tandíjat szedett be mindenkitől, de további kötelezettségei is voltak a tanulóknak (pl. könyvtári, énekkari hozzájárulás, könyvek beszerzése). Mivel az iskolában nagy, közel százfős vagy azt is meghaladó osztálycsoportok tanultak és így az egy-egy osztály élén álló tanító erejét meghaladta a mindenkivel való foglalkozás, szükség volt a 3-10 diákot felkészítő magántanítók alkalmazására. Ez a szülők számára további, súlyos kiadásokat jelentett. Bár Sárospatakon viszonylag kis mennyiségű ösztöndíj, alapítványi támogatás állt rendelkezésére a rászoruló vagy arra érdemes diákoknak, a kollégium felépítéséből és gazdasági berendezke- 33 34 35 33 Benda, 1981.87-115. p. 34 Ugrai, 2001.285-300. p. 35 Ugrai, 2002. 53-65. p. 27
