Ugrai János: „Kis világnak világos kis tüköre” Északkelet-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból - Nemzet, egyház, művelődés 2. (Debrecen, 2004)
Bevezető tanulmány: Az életpályák egyház- és oktatástörténeti háttere
tanulsága éppen ez a felekezeten belüli zártság, amely megakadályozta a diákok vagy a lelkészek számára a szomszédos egyházkerületek közötti rendszeres átjárást. A két kollégium különbségeinek részletezésére ezen a helyen ugyan nincs módunk, de az egymástól való ilyen fokú elkülönülésük indokolja az eltéréseknek legalább a felvázolását. Annál is inkább, mivel ezek egyrészt hosszú távon szavatolták a két iskola egymással szembeni elzárkózását, másrészt megítélésünk szerint alapvetően meghatározták befolyási övezetük egyházi- és tágabb értelemben vett közéletét. Korábbi kutatásaink során arra jutottunk, hogy a számos hasonlóság (mindkét intézmény országos jelentősége, mindkét helyen elsőrangú professzorok működése, hagyományosan erős diákönkormányzati felépítés, a XVI1. századtól folyamatosan bővülő könyvtárak, fizikai szertárak, az új tudományágak viszonylag gyors beemelése a tananyagba stb.) ellenére alapvető, elsősorban financiális jellegű tényezők sajátosan határozták meg a két intézmény arculatát. A debreceni kollégium sokkal régebbi és nagyobb jelentőségű alapítványokra és - már csak földrajzi hatósugarából következően is - lényegesen nagyobb számú adományra számíthatott. Mindezeket megelőzve azonban döntő a helyi gyülekezetek ereje közötti különbség. A debreceni kollégium az ország legnagyobb és egyik leggazdagabb, majdnem teljesen helvét hitvallású polgárságának fenntartói gondoskodását-irányítását tudhatta a magáénak, s ez a rendszeres, megbízható - még az erőteljes központi törekvések ellenére sem megszűnő - helyi támogatás viszonylag nyugodt, hosszú távon is átgondolt gazdálkodást szavatolt a számára. A pataki kollégium viszontagságosabb múltja, felekezeti- leg sokszínűbb és kevésbé tehetős környezete miatt jobban rá volt szorulva a fő funkcióval, az oktatással nehezen összeegyeztethető tevékenységek (pl. birtokgazdálkodás, rendszeres és egyszeri adományok gyűjtése) folytatására. A kisebb pénzügyi lehetőségek elsősorban nem az oktatás minőségi tényezőin mutatkoztak meg. A sárospataki tanítás, az ott készült tankönyvek és fordítások színvonala, az ott végzett híres tanítványok névsora vetekszik a debrecenivel. A anyagi alapok különbségeiből adódó eltérések három területen mutatkoztak meg leginkább. Egyrészt a mennyiségi tényezőket alakították más-más 25
