Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Késő humanizmus. Egy irodalomtörténeti korszakmegjelölés hátteréről
késői műveket említek, be kell azt is vallanom, hogy nem értek egyet a „parttalan késő humanizmus” elméletével. Ugyan a neolatin irodalom folyamatossága később is megmarad, s számos jellemzője tovább él, a 17. század első harmadának tudományában valami mégis alapvetően megváltozik. Más lesz a gondolkodás- mód,19 s fejlődésnek indulnak a természettudományok. A régi korszak szimbolikus nagy alakja Johann Heinrich Alsted (akivel az utóbbi időben kiemelten foglalkozik a német és angol nyelvű tudománytörténet), az újé pedig Descartes. Mindezek után érdemes végiggondolni, mennyiben alkalmazható a késő humanizmus fogalma Magyarországon. Az a bizonyos tudós értelmiségi réteg, amelyet Trunz alapul vett, nálunk még kisebb mint Németországban. Nincs egyetem, s szóba sem jöhet, hogy az egyetemet végzettek különálló társadalmi rétegként ismertessék el magukat.^0 Ennek ellenére véleményem szerint a magyar késő humanizmus létezik, méghozzá nagyjából az 1550-es évek és az 1640-es évek közötti időben. Figyelembe vétele nélkül értékelhetetlen az olyan írók munkássága, mint Baranyai Decsi János, Szenei Molnár Albert, Miskolci Csulyak István és Szepsi Csombor Márton, de Rimay János életműve is számos ponton kapcsolódik ehhez. Különösen igaz ez Szenei Molnár Albertre, aki harminc évig Németországban élt, s személyével is összekötötte a két ország irodalmát. Mi a helyzet akkor hát a Klaniczay Tibor által bevezetett korszakbeosztással? Akár elfogadjuk, akár nem, az elsősorban az anyanyelvű irodalom alkotásainak rendszerezésére használható. Természetesen a jövőben azt is meg kell fontolni, mennyire tartható a marxista vagy történelmi szociológiai alapokra épített manierizmus-koncepció, mennyire lehet a reneszánsz válságáról beszélni. A válság megfoghatatlan és képlékeny fogalom, hiszen a világ állandóan változik és mindig válságban van. Mindezek után nem kerülhetem meg azt sem, hogy szót ne ejtsek a hazai latin nyelvű irodalmat és a késő humanizmust tárgyaló újabb magyarországi szakirodalomról. Sokáig semmi másról doctrina simul et pietate illustrium..., Laonius, Genevae, 1580. 19 Foucault, M. 2000, passim. 20 Vö.: Klaniczay Tibor, Értelmiség egyetem nélküli országban = Uő., Pallas magyar ivadékai, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 77-85.
