Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Késő humanizmus. Egy irodalomtörténeti korszakmegjelölés hátteréről
nem beszélhetünk, csak az egyes e korszakbeli művek kiadásáról. A hatkötetes magyar irodalomtörténet 1964-ben az idetartozó műfajokat szétszabdalja: tudós humanista irodalom címszó alatt elemzi a latin nyelvű iskoladrámát és alkalmi költészetet, a reneszánsz udvari irodalomhoz sorolja a humanista történetírás virágzását (benne Baranyai Decsi János munkásságát), s az egyházi irodalom fejezetcím alatt tárgyalja a tudományos irodalmat.“ Klaniczay Tibor egy évvel az összefoglalás megjelenése előtt, 1963-ban, áttekintve a magyar reneszánszkutatás másfél évtizedét, teljes joggal állapította meg: „A kutatás ... bántó hiányossága a Mohács utáni latin humanista literatúra vizsgálatának immár hagyományos elhanyagolása.”22 Akkor és a következő csaknem három évtizedben meghatározó szerepe volt a korszak kutatásában Klaniczay Tibor elméleti cikkeinek, tudományszervezői és kiadói tevékenységének. Elsősorban az újsztoikus filozófia hazai fogadtatásával kapcsolatos vizsgálatai során foglalkozott a kérdéskörrel, s állásfoglalásaiban jól nyomon követhető véleményének változása is. Korábban inkább azt hangsúlyozta, hogy Justus Lipsius követői a főnemesinemesi rétegből kerültek ki, s ha voltak is közöttük prédikátorok, azok az előbbiek udvarához tartoztak. Másutt azt írta, hogy miközben az európai reneszánsz és humanizmus súlypontja Francia- országba és Németalföldre tolódott át, „a reformáció hirdetői, írói az egyre provinciálisabbá váló Wittenbergből nyerték szellemi táplálékukat”, s „élesen kettévált a Justus Lipsiust követő udvarinemesi humanizmus és a továbbra is német kapcsolatok alapján fejlődő polgári késő-humanizmus.”24 A későbbi művekben ez a szembeállítás már nem található meg, a magyarországi humanizmus irodalmát összefoglaló kísérőtanulmányban felhívja a figyelmet humanista iskolamesterekre és a tudós prédikátorokra is, noha figyelmeztet az átlag szerényebb teljesítményére és provincializmusára. Ugyanitt a humanista központok fölsorolásakor megjelennek a kiválóbb iskolák, köztük a kolozsvári unitárius és sárospata21 Lásd az 1. jegyzetet! 22 Klaniczay T. 1973, 135. 23 Klaniczay T. 1961,308,314. 24 Klaniczay T. 1973, 162-163.
