Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-13 / 127. szám

- 507 —

az én lábamnak ment s úgy megütötte, hogy biz sántítva mehettem tovább.

Hogy a cselédet isten igazában felpofoztam s megczibáltarn, az minden kétséget kizáró, de hogy nemcsak ott, de az egész nagy-utczában egyetlen rendűi sem volt található, a kinek figyelmét odaterelhettem volna, az szintén tény.

Ilyképen persze a rend fentartására szükséges intézkedések a papíron megvannak, de hogy gyakorlatban órvényesittetnek-e, az ismét más kérdés.

Ez esetre a t. főkapitány ur szives figyelmét annál is inkább felhívom, mert nem szeretnék a sok dicsérő mellett gáncsoskodó lenni.

A „Bolonya“ nevű városrész, valamint a „Bolgárszeg“ tisztátalan volta ép oly dolgok, melyekre fi- gyeimet fordítani érdemes, s e tekintetben utalunk különösen azon meg nem engedhető körülményre, hogy a közárkok minden piszok s mocsok elszállítására használtatnak. A rendőrség kötelessége volna ügyelni arra, s példásan büntetni a mulasztókat, hogy szemetet, bizonyos edények tartalmát stb. ne a közárkokba ürítsék, mert ez az egészségügynek pem valami kitűnő szolgálatokat tesz.

Hinni B remélni akarom, hogy kötességszerü felszólalásom a t. főkapitány ur által figyelembe vétetni fog.

D# mert a rendőrséggel egy fedél alatt van a bejelentési hivatal, erről is irok már néhány szót. Teszem ezt azért, mert b. lapjában még hetek előtt megjelent egy czikk, mely bizonyos hiányokat s visszaéléseket ostorozott.

jól tette az illető czikkírő, köszönettel tartozunk neki ezért, mert egy fennálló bajon segített az által. Nagy megelégedésemre mondhatom, hogy azóta egész másként áll minden. Cserey Gábor főnök ur utána járt a dolognak s ma teljesen rendben van minden, nincs okunk panaszkodni. Már pedig ha az a felszólalás nem történik, nem tudom, reá- jő-e erre Cserey ur.

Hagyjuk a rendőrségi épületet, menjünk a nyug- I dijintézet épületébe.

Ugyan még nincs minden rendjén itt, de nemsokára meglesz. A lakások legnagyobb részt bereu dezvék. Az első emeletet megyénk szeretett főispánja, gróf Bethlen András ő méltósága lakja, a ki a lefolyt héten költözködött oda át, vele az egész megyei központi hivatal, mely ismét egy helyre van összpontosítva. Lakásához egész külön lépcső vezet fel, melyet nem használnak a felek, a kiknek a hátsó lépcső van fentartva. ü méltósága lakásán kívül csak magának a háztulajdonos intézetnek van még az első emeleten lakása, de szintén külön lépcsővel. A második emeletet a megyei hivatalok foglalják el, csak a hátsó sor a jó Schmidt József postafőnöké! De ez is herczegi lakás, van leglább hét szobája.

Lenn a földszinten van a posta, ott majd a héten teszek látogatást, s lesz a kávéház, de csak lesz.

Azonban elég mára. Viszontlátásig Isten önnel

k. szerkesztő ur ! * S

Szemlélő.

Nyilvános számadás.

Brassó, 1884. november 9-én.

Tekintetes szerkesztő ur!

A brassói ág. hitv. ev. magyar egyház 100 éves fennállásának jubilaeuma alkalmából alulirt által kezdeményezett s néhány őszinte barát szives se- gédkezéso és a nagy közönség jóindulatú támogatása által f. hó 2-án a „Nr. l“-ben megtartott, s teljesen sikerült, tombolával és t.ánczczal egybekötött dal- és zene:stély eredményéről akarván a nyilvánosság előtt is beszámolni, e czélból becses lapjában tisztelettel kérek kevés helyet.

Estélyünk bevételeit a következő tételek képezik :

a) 165 elárusított személyjegy után 165 frt ; b) 28 családjegy 67 frt, 20 kr ; c) 400 sorsjegy után pr. 20 kr 80 frt; d) 167 sorjegy után árveréssel 16 frt 80 kr ; e) felülfizetések czimén 8 frt 23 kr ; összes bevétel: 337 frt 23 kr.

Kiadatott nyugták szerint:

a) A „Nro 1“ termeiért 30 frt; b) zenészeknek 30 frt; c) nyomtatványokért 21 frt 30 kr ; d) rendőrséghez 7 frt; e) 3 jegyszedőnek 3 frt; f) apró szükségletekre 1 frt 50 kr ; összes kiadás 92 frt 80 krajczár.

Mérleg:

Az összes bevételek tesznek 337 frt 23 krt, az összes kiadások tesznek 92 frt 80 krt, tiszta jövedelem : 244 frt 43 kr.

A fennebb kimutatott felülfizetett összeghez járultak belépti jegyeik megváltása után, mélt. gróf . Bethlen András főispán ur 3 frt, t. Eolyovits Miklós ur 2 frt, t. Goncsy István adófelügyelő ur 2 frt, t. Szterényi József szerkesztő ur 1 frt, és Sipos Mihály ur 23 krral.

Midőn estélyünk eredményét, mely minden reményünket meghaladta, a fenti sorokban a nyilvánosság elé hozni is bátor voltam, nein tehetem, hogy par őszinte szóban köszönetét ne mondjak mindazoknak, kik e sikert szives közreműködésük vagy másnemű pártolásuk által elősegítették.

Fogadja szives köszönetemet a brassói m. „Dal- agylet“, mely humánus czólok előmozdítására mindig készséggel vállalkozik; fogadják köszönetemet t. Éberth Nándor és Thiess János urak, továbbá Molnár Hajnal k. a., kik önzetlen közreműködésük által segítették ügyünket. Fogadja hálás köszönetemet azon nemesen érző, könyörületes szivü t. közönség, mely részvéte által megmutatá ügyünk iránti lelkesültségét. S végül fogadja baráti szivem őszinte háláját t. szerkesztő ur is azon meleg érdeklődé- I sért, melyet estélyünk sikerülése czéljából b. lap- I jában előzőleg tanúsított, fogadja azon egyenes óhajtást: adja az ég, hogy b. lapja mielőbb társadalmi életünk fölpezsditésében mint benolakó tehessen sikeres szolgálatokat. — Tisztelettel

Józsa Mihály, ev. hittanitó.

Egyszerre egy hang igy kiált fel:

— Romeo ! Romeo ! — Játszsza el Rómeót!

S erre az egész ház hangosan követelte, hogy mutassa be ismét a rég látott Rómeót.

A színész falábára mutatott és arczán metsző fájdalommal tükröződött vissza a tudat, hogy ő e feladatra már alkalmatlan.

A közönséget azonban meg nem győzhető.

— Mitsem tesz, játszsza csak el Rómeót, az ég szerelmére, csak egyszer játszsza még el Rómeót I Romeo! Romeo!

A színész határozatlanul állott. Nem akarta honfitársai kérését elutasítani, de nem is bízott magában, hogy mert volna a föllépésre vállalkozni.

Végre a függöny legördült és szinésztársai is körülvették, mind kérve, hogy adja elő Rómeót.

Végre engedett a közkívánatnak és rászánta magát.

— Játszani fog ! . . . Mac Gregor föllép Romeo szerepében ! — jelentó a rendező, s a színház ujjongott örömében.

A városban futó tüzként terjedt el a hir és a még megmaradt helyek egy negyedóra alatt elkapkodva, a terem a fulladásig megtelt.

S a csonka szídósz játszott az este.

Közönsége annyira bálványozta, hogy egymásután többször is fel kellett lépnie. A hírneves Chesterfield lord ép körutat tévéu Skócziában, megnézte a fóllábu Rómeót. Londonba visszatértekor elbeszélte a nagy nevű Garicknak, a mit látott.

— 6 ott megtűrik e nyomorékot ? — kérdezte Garick csodálkozva.

— Sőt bámulatra ragad nemcsak minden glas- gowit, hanem jó magamat is; tekintve az ön nagy tehetségét és két ép lábát, nem tanácsolhatnám, hogy magát összehasonlitásnak tegyo ki vele szemben.

A nagy színész tudvágya és kíváncsisága fel volt költve, azonnal Glasgowba utazott. A színházba hajtata, ott utasították Mac Gregor lakására.

Garick meg volt lepetye a Bkót pályatárs kiváló szépsége által.

— Ah, Master Gregor, — kérdé sietve tőle — mikor játszsza ön Rómeót ? — Lám, én Londonból csak azért jöttem ide, hogy önt láthassam. Nevem Garick.

— Soha, soha többé ! — Szólt Mac Gregor — sohasem játszom többé Rómeót. lm ez gyermekem — mondá egy bölcsőre mutatva— s itt uőm Edith, ki nem akart szeretni, a mig két lábam volt, s most azonban imád, rnidőu mar csak egy van. Különben is rossznak találna ön, nem idézhetnék önben kellő illúziót fel, melylyel elfeledtessem uyomo- rékságomat. Tökéletesen, nyomorék ember vagyok. Tetszettem, mert szerettek egykoron, semmi másért.

— Csalódik uram! — válaszolt Garick. — Chesterfield lordra, ki önt azelőtt nem ismerte, ép oly benyomást gyakorolt, akár honfitársaira. Chesterfield lord a legélesebb ítélő tehetség, a legkitűnőbb Ízlésű férfi egész Európában. A tragédiát különben nem lábbal szokás játszani.

— Garick ur, — szólt Mac Gregor a fe földieket jellemző egészséges érteimiségóvel, — soh’se kísértse meg az ember az istent s embertársait is, a lehetetlen nem esik meg kétszer egymáoután. Az idő eltűnik, a tűzvész emléke elmosódik, a lelkesedés, mit a közvetetlen benyomás költött, lelohad, az újság ingere elvész és végre sem látnának bennem mást, mint egy nyomorékot, mint az valóban vagyok is. Es nekem halálom lenne a legelső czél- zu8, mely nyomorékságomra ejtetnék. Nem játszha- tom önnek, Garick ur, de ebédeljen ön nálam s tartsa meg isten önnek örökre mindkét lábát.

Garick e szavak által meghatva, nem is kérte többé ; nála ebédelt s a féllábu Romeo látása nélkül utazott vissza Londouba, hol ezalatt Mac Gre- gornak hire már mindenütt elterjedt.

B. H.

VEGYES HÍREK.

Rongyos-egylet. A Brassóban alakitandó „Rongyos-egylet“ alakuló gyűlése közbejött akadályok miatt f. hó 9-én megtartható nem volt. Ep ezért a meghívók szét sem küldettek. A gyűlés f. hó 16-án d. e. 10 órakor fog megtartatni a kaszinó helyiségeiben. A gyűlésre minden tag külön-külön meghívót fog kapni.

A király Bismarck herczegnek A berlini magyarosztrák nagykövetséghez néhány nap előtt Ferencz József császár királynak L’Allemand tanár által festett életnagyságu arczképe érkezett meg, mit a király Bismarcknak küldött ajándékba. A kép a királyt álló helyzetben, a diszes marsall-uniformisban, mellén érdemrendekkel ábrázolja.

Kossuth Lajos legközelebbi irodalmi munkálkodásáról a következőket Írja a „Pesti Napló“ szerkesztőjéhez levelében : „Rendkívüli magánkörülinények, melyekre nem szükség kiterjeszkednem, s különösen egészségem hanyatlása, mely ellen sem az Alpesek- ben, sem a felső-olaszországi gyönyörű tavaknál nem találtam üdülést, akadályoztak; a munkát abban kellett hagynom, s ha, mint gyakran megkísérlőm, fel-fel akartam venni a megszakított fonalat, nem tagadhatom, háboritólag hatott munka- kedvemre a gondolat, hogy az én szavam a mai Osztrák-magyar országban a pusztában kiáltó szó. így történt, hogy visszaemlékezéseim folytatása, mely Széchenyi István czimet visel, mai napig is bevégzésre vár, ámbár négy ötödrészben már jóformán egy év óta készen van. Tarda senectus mutat vigorem. De ha csak három-négy napig is dolgozhatom megszakítás nélkül, be fogom végezni. Mellékelve lesz hozzá Wesselényi Miklósnak és Deák Ferencznek egy-egy hozzám a fogságomból kiszabadulásom után intézett kedélyes magánlevele, melyek ekkorig ismeretlenek. Ezt bevégezve, szándékomban van a közös vámterület kérdését tüzetesen taglalás alá venni, az e kérdés felől hangoztatott áltauokat megvitatni és némely más napi érdekű kérdésekre is reá vetni véleményem mécsvilágát. Ha élek, s lelki testi erőm akaratomnak megfelel, meg fogom tenni.“

Szerencse fia. A vörös kereszt-egylet sorsjátékának közelebbi búzása alkalmival az 50.000 frtos főnyereményt Cziffra Mihály gy.-szt-miklósi kereskedő nyerte meg a 3719. sorszámú és 42. uyerő- számu sorsjegygyei. A szerencsés nyerő már el is utazott a nyeremény felvétele végett.

Lsányszöktetás. Leteuyén a napokban pikáns kis történet esett meg. M. Gy. ur már hosszabb idő óta van szerelmi visszonybau F. L. kisasszony- nyal, kinek szülei azonban házasságról mit sem akartak tudni. M. Gy. ur azonbau nem tágított s

F. L. kisasszony sem akart más vőlegényről tudni.

M. Gy. dispenzácziót kért, s mikor ezt megkapta, kész volt a terv. Nehány nap múlva szülők a szomszéd faluból a leánytól levelet kaptak, melyben tudtukra adja, hogy ő már tulajdouképen asszony s bogy ne keressék, mert kedves férjével Gráczba ment nászutra.

Agyonlőtt s elégetett kanász. Alsó Saápon, Nóg- rádmegyében, mint az „E—s“-nek írják, e hó 1-én vad kegyetlenséggel véghezvitt és okát illetőleg rejtelmes gyilkosság történt. Csiszlár Antal alsó-saápi lakos, szabadságolt katona (a váczi püspöki uradalom csőszének fia) déltájt eltávozott hazulról, magával vivén a falról az ott függött puskát ás az apja sertéseit őrző kauászgyerek ebédjét. Kiérve a nyájhoz, Csiszlár odaadta a kanásznak az ételt, a ki azt békésen elfogyasztotta. Ezután nem tudni, mi történt közöttük ; elég az hozzá, hogy Csiszlár az alig busz éves bojtárt agyonlőtte a puskával. Azzal hazaballagott. Minthogy otthou senki sem volt, a gyilkos betörte az ablakot és azon ment be a szobába. A puskát felakasztotta rendes helyére, a falra, aztán apja szekrényét feltörte, kivette onnan katona-könyvét, mintegy 3000 frtnyi nyugtákat és 22 frt készpénzt. Mikor ezzel kész volt, visz- szament véres tette színhelyére és a kanászbojtár vérében fekvő holttestét egy közel fekvő szalmakazalhoz vonszolta, befedte a szalmával, aztán meg- gyujtotta a kazalt; a meggyilkolt teteme egészen összeégett. Csiszlár ekkor megfutott; azt mondják, az első éjét Peuczen töltötte, honnan kora reggel tovább szökött. Most mindenfelé körözik.

Elfogatások Oroszországban- Don-melléki Rostow- ban múlt hó 31-én, Pétervárról érkezett parancsra 20 egyént fogtak el, kik között több tekintélyes férfi s nők is vannak. Állítólag titkos nihilista összeesküvésről van szó.

Szerelmi dráma. Becsben nov. 7-én megható eset történt. A 20 éves Kaufmann Alojzia jegyese volt Lackmanu Ferencz mázolólegénynek s vasárnap óta vele együtt is lakott. Árva volt s vagyonát gyám kezelte. Választásával sem a gyám, sem a rokonok nem voltak megelégedve s gyámja még azelőtti nap is kategorice kijelenté, hogy soha seiu egyezik belé, hogy ő egy közönséges mázolólegényhez menjen nőül. „Vagyonod vau, jó házból való vagy, nem lehetsz egy munkás nejévé.“ A leány ezek után annyira elkeseredett, hogy lugoldatot ivott s kedvese eszméletlen állapotban találta. Rögtön gondozás alá vették, kórházba szállították s remélik, hogy fel fog épülni. Öngyilkossági kísérlete előtt két levelet is irt. Az egyiket kedveséhez, kit