Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-13 / 127. szám
— 508 — felszólít, hogy siessen hozzá s elhelt szüleihoz ; a másikat nagybátyjához és nagynénjóhez, kiktől bocsánatot kér s azt, hogy testvéréről gyöngáclebben bánjanak. Egyúttal kéri őket, temessék el és eirját gyakran látogassák meg. A Karagyorgyevlos család öröme. Karagyorgye- vics Zorka herczegnő, Nikita montenegrói fejedelem leánya, Rókán, Cettinje mellett f. hó 4-ón leányt szült. A keresztszülői tisztet az orosz czár és czárné vállalták magukra, kik az újszülött herczeg- nőnek tekintélyes apanaget fognak rendelni. A ke- resztelós a jövő héten lesz. Részeg primadonna. A párisi „Opera Comique“- ban 7-én kellett volna Vanzand kisasszonynak a „Sevillai borbély* Rosináját először énekelni, de már az első felvonásban feltűnt a művésznő hanyag hajékével s a második felvonásban már valósággal megrémültek ismerősei a külsejétől. A közönség eleinte nem tudta mire vélni a dolgot, de mikor a művésznő felismerhetetlen módon dülöngött jobbra- fealra, végre ósszrovette, hogy a kisasszony leitta magát. Erre óriás! derültség támadt a nézők között. A közönség ekkor a fölött kezdett hangosan vitatkozni, hogy folytassák-e az előadást vagy nem? Végre a rendező megjelent és kijelentette, hogy a színházi orvos épen most vizsgálja a művésznő állapotát, mire felkiáltottak: „Nem szabad neki énekelni!“ A rendező később ismét megjelent s előadta, hogy miután Yanzandt kisasszony nincs abban az állapotban,;ohogy énekelhessen, szerepét az éppen a színházban a nézők kött jelen volt Merzeray kisasszony vette át. Miután azonban megfelelő costüm nem állt rendelkezésre, Merzeray kisasszony abban a salon toilleteben énekelte Rosinát, a melyben az előadást nézte. Magyarázatul azt hozzák fel a primadonna menségére, hogy előadás előtt rosszul érezte magát s a cholerától féltében rumot ivott. A párisi lapok sürgetik elbocsáttatását. Fél a kolerától. Egy párisi jótékonysági egyesület igazgatójához a napokban egy Doman Xenaide nevű asszony kérvényt nyújtott be, a melyben kéri a társaságot, hogy adjon neki úti költséget, mert a maga emberségétől nem hagyhatja el Párist. Pá- risban pedig azért nem maradhat, mert* nagyon fél a kolerától, minthogy az különösen az öreg embereket támadja ;meg, s ő a mellékelt keresztlevele szerint már százötödik életévét töltötte be. Puskin gyilkosa. Párisban a napokban halt meg 94 éves korában báró Hekkeren, ki a legnagyobb orosz költőt, Puskint párbajban megölte s Oroszországban Dante nevét viselte. Báró Hekkeren sokáig volt Bécsben németalföldi követ. Egy dynamit-gyár exploziója. Bornasztó katasztrófa történt nov. 7-én Pennsylvárnában. „Stronds- burg“-ban, a mely Amerika legnagyobb dynamit- gyára, egy kis laboratóriumban robbanás történt. A robbanás borzasztó pusztításokat vitt véghez. Három napszámos izekre tép.etett. A robbanás oly földrázkódtatást idézett elő, hogy öt mértföldnyi távolságra levő gyárban egy kémény ledőlt és a romok alatt 7 munkás le) te halálát, 5 pedig súlyosan megsebesült. Máfélszáz milliós, örökség. Szent-Péterváron a múlt héten halt meg Stieglitz Sándor báró, a legelső hires orosz bankház egykori főnöke, ki nem kevesebb mint 145 millió rubelt hagyott hátra s — egy gyermeket sem. Óriási hagyatékát fogadott leánya, egy orosz államtanácsos neje örököli. Katasztrófával végződő esküvő. Üj-Castilia Huete városában nagy szerencsétlenség történt október 30-ikán. Hesekiel Olivares utbiztos házában lakodalmát ülte Olivares Sanches József és a húsz éves Lopsz Hieronyma. Hatvan vendég mulatott tánczolva, énekelve az első emeleti szobában, midőn egyszerre fölhangzott e kiáltás: „Tűz van! Tűz van !“ — Egy szempillantás alatt füstbe borult az egész szoba, a gyertyák kialudtak s leírhatatlan zűrzavar, tolakodás támadt, mely huszonhét embernek okozta halálát. Mindenki az ablak felé törekedett s arra senki sem gondolt, hogy kinyissa az ajtót, mely a másik szobába nyílt. Huszonhét ember fűlt meg, köztük huszonegy asszony. A tűz úgy keletkezett, hogy a lépcső alatt meggyuladt egy csomó kender s lángjával elborította az egész feljárást. A szerencsétlenség részletei igazán vérfagyasztók. A vőlegény kiugrott az ablakon s megszabadulva, menyasszonyát és nővérét is meg akarta menteni; eljutott ismét a végzetes szobába, de már halva találta a két nőt s lábát törte, midőn visszaugrott az utczára. Egy fiatal ember ki akarta szabadítani a menyasszonyát, de ezzel együtt odaveszett. Semmi uj! Nemrég egy idegen látogatta meg Lipcsét, s kérdezősködött, mi újság a városban ? Egy polgár igy felelt: „1813-ban Napoleon nagy csatát vesztett nálunk, azóta semmi emlékezetre méltó sem történt.* Embersvő tengerészek állottak e hó 7-ikén az exeterí esküdtszék előtt. Dudley Tamás, az elsü- jyedt „Mignonette“ kapitánya és Stephens kormá nyos azért állottak az emberölés vádja alatt, mert dereglyéjükben az éhség által gyötürtetve, egyik társukat, Parker Rikhard hajóssuhanczot tolikéssel megölték és megecták. A vádlottak védője ezt igyekezett bebizonyítani, hogy vádlottak cselekménye gyilkosságnak nem tekinthető. A törvényszék elnöke ügylétté fel az esküdteknek a kérdéseket, hogy azokra vagy a gyilkosságot kelle kimondaniok, vagy pedig ügyük ítéletét egy felsőbb forum elbírálására bizniok, Az esküdtszék magáévá téve az elnök felfogását, tekintettel arra, hogy a „Mignonette“ három embere elpusztult volna, ha a Parker holttestét eledelül nem használja, s hogy Parker volt közöttük a leggyöngébb s már haldokolt is, mikor meg ölték — nem mond ítéletet, azt egy magasabb fórumra bízza. Ugyanehhez az esküdtszék elismerte a körülmények enyhítő voltát e a vádlottak megke- gyelmezését ajánlotta a koronának. A vádlottakat biztosíték mellett szabad lábra helyezték. Félreértés Rendőr: „Ki engedte meg nektek, hogy zárórán tül muzsikáljatok ?“ — Czigány prímás : „Hát kérem alásan, mikor a nagyságos urfiak olyan jól mulatnak a muzsikánk mellett!“ — „Igen? ^i- sérjetek !“ — Czigányprimás (hegedűjét hangolva) : „Melyik nótát tetszik, instálom alásan ?“ Milliomosok lakomája. A newyorki Dalmémco- vendéglőbsn nagy lakomára gyűlt össze nemrég kétszáz milliomos, kik 1000 millió aranyforintot képviselnek. A lakomának az volt a czélja, hogy a pénzvilág nagyfejedelmei Blaine jelöltsége mellett tüntessenek s a lakomázók össze is raktak hamarjában 500.000 dollárt, mely összeget az ingadozó választók megvesztegetésére fordították, Yiay Gould volt a gyülekezet lelke s hozzá csatlakozott Cyrus Field is, hogy együtt győzzenek, vagy együtt bukjanak Blaine-nel. Mr. Gouldnak az a terve, hogy a táviró-vonalakat s a két nagy tengeri kábelt, melyek most az ő tulajdonai, megvétesse az amerikai kormánynyal e nem szenvedhet kétséget, hogy ezt, valamit több más tervét is meg fogja valósítani. Ha csakugyan megválasztják mr. Blainet, megint uralomra jut az „almighty dollar“ s mr. Goul nem sokáig vár majd a lakoma költségeinek megtérítésére. Emelkedő részvények. Első részvényes: „Nos, emelkednek-e a részvényeink ?“ — Második részvényei: „Igen, ha sárkányokat csinálnánk belőlük!“ A „Képes Családi Lapok“ 7-ik számának tartalma : Ebben jöttél a házhoz; elbeszélés, irta Szép- faludi Ö. Ferencz. (folytatás.) — Csapongva száll; költemény, irta V. Török Bódog. — Zongorám előtt; költemény. Gallovich Istvántól. — Margit néni múltja ; beszélj, irta Erzsiké, (vége.) — Op. 11.; rajz, irta Szomory Károly. — Megmentve; elbeszélés képekkel (folytatás) Gersdorff A. után, közli Kondor Lajos. — Heti tárcza. Színházi esték. Basiliótól. — Elet a halál után; Laurenczia. P. után fran- cziából fordította Rácz Lajos. — A központi táTÍró- hivatal Londonban ; közli K. L. Elmúlt a nyár : költemény Frank Antaltól. — Képmagyarázat. — Gondolatok. — Mindenféle. — Humor. A Nemere Határszéli Közlöny“ idei 1., 58., 62., 89., 100., 112., 123. számai eo-y-egy és lOo-ik száma két példányban megvétetni kerestetnek e lapok szerkesztősége által. A kinek ezek birtokában vannak, kéretik, sziveskedjék azokat az ái megjelölésével szerkesztőségünkhez beküldeni. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. nov. 12-én. Magyar aranyjéradélt 6"/« ...................................... 121 75 Magyar aranyjáradék ..................................................93.55 Magyar papirjáradék ................................................... 84 20 Magyar vasúti kölcsön . . * ......................................143.— Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 98 — Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 119.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 105.— Magyar földtehermentesitési kötvény ...............................160.75 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 99.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ..........................100.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szó'lődézsmaváltsági kötvény..........................98.25 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön...........................116.25 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ..........................115.75 Osztrák járadék papírban................................................81.10 Osztrák járadék ezüstben .................................... 86.80 Osztrák járadék aranyban ..............................................103.50 1860-iki osztrák államsorsjegyek ....................................135.25 Osztrák-magyar bankrészvény ......................................86.— Magyar hitelbank-részvény .................................................87.— Osztrák hitelintézet-részvény ...................................... 285.50 London .....................................................................................122.50 Ezüst..................................... - —•— Cs. és kir. arany ........................................................... 5.76 20 frankos arany (Napoleond’or)...................... , 9.70 Német birodalmi márka ...................................... . 59,90 Felelős szerkesztő: Szterónyi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. rx’ 5Ü V, TC Jt- -2Z TC ELSŐ MAGYAR NEMZETKÖZI SZABADALMI IRODA. 31—* S-o.d-a.pest, Isig'sró-'U.tcza A. szám. A világnak ezen legolcsóbb szabadalmi irodája elvállalja szabadalmak kieszközlését a föld bármely államában, kezességet vállal úgy a bel-, mint a külföldi szabadalmaknak gyors és pontos kézhezjuttatásaért, elvállalja továbbá szabadalmaknak és esetleg még nem szabadalmazott találmányok a bel- és külföldön való értékesítését, védjegyek kieszközlését, kiállítók képviseletét az 1885-iki országos kiállításon. Ajánlja továbbá Remington-féle amerikai iró-gépeit, az újkornak ezen legbámulatosabb találmányát; a rajta eszközölt irás bármely nyomtatványnyal versenyez ; a munkát a rendes Írásnál négyszerié rövidebb idő alatt végzi. Egy teljesen felszerelt iró-gép ára 285 forint. Távirati czím: Szabadalmi Iroda Budapest. I I 6 I I 4 I I e i I I i 4 4 Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Séta-, nienyaşşzmyi é§ házi niJidß, (ttilelieij) a legújabb divat szerint gyorsan és mérsékelt áron Iszész-ü-lneliz KO VÁSZNAI és KEKESZTESY NŐI DIVATTERMUKBEN Brassóban, a fő téren (Behobeln-féle ház). Ugyanott nagy készletben lévő kész esőküpeuyek, kabátok és téli felsők, részint megrendelhetők, mivel köpeny- és kabát-posztók (sima és Ottoman), Pelucbök, Clienillia, Toll- és Skongs-diszek nagy készletben vannak; úgyszintén Selyem Satin-merveilleusök és faillek, Selyem és Pamut, Bársony sima és brocat ruliakelmék, Beige (Changeant) franczia Cacliemirok, női posztók és flanellek fekete és miudeu szinben ; továbbá karmantyúk (mufti, posztó kalapok és minden díszítő és pipere-czikkek kivételes olcsó áron kaphatók. Minták kivánatra bérmentve küldetnek. 33I Nyom. Bernstein Márk, S.*Szentgyörgyöu.
