Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-03-01 / 25. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 25, szám. Szombat, márczius 1. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IkCeg-jelertilc laeterxlcint háromszor: ZKZedd.ezi, Cs^itörtölcön. és Szcmhaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, február 29, (?) A kormány lapjai megkezdték már a választási harczot az ellenzékkel, — mert azt hiszik, segítenek ezzel valamit a kormány za­varán. Hetykén s kihivóan viselték magukat eddig a kormánypárti lapok, merő lehetetlen- lenségnek mondották Tisza bukását; ma már szelidebben szólnak s azzal érvelnek, hogy Ti­sza nem bukhat, mert nincs a ki kabinetet alakitson. A főrendi s alsóházi ellenzék egyesült, kö­zös erővel akar működni a választások alkal­mával, közös erővel akarja megbuktatni a kor­mányt, — s ime, a kormány lapjai jónak lát­ják már világgá kürtőlui, hogy a párt még alakulásánál bomlott meg. Ez által akarják a választókat tévútra vezetni, ez által akarják az uj párt útját elvágni — a mi azonban ba- | jósán fog sikerülni. Az országos függetlenségi párt nyilatkoza­tot bocsátott közre, állást foglalt bizonyos kér­désekben, — a kormány lapjai már is elver­ték a harangot. Hitehagyássál vádolták a füg­getlenségi pártot, holott az hű maradt régi elveihez. Egyes kérdésekben eltérők voltak ugyan a nézetek a párt kebelében, de ez még nem elég arra, hogy az ellenfél ily vádakkal lépjen fel. Az országos függetlenségi párt manifesztu- mát a párt erdélyrészi intéző bizottsága is tárgyalás alá vette, talált abban egyes ponto­kat, melyek az értekezlet nézeteivel nem egyeznek meg, de azért egyhangúlag kimon­dotta, hogy e nyilatkozat az eddig fennállott pártviszonyokat nem fogja alterálni semmi te­kintetben. Ama manifesztum nem bir programúi jelentőségével, az nem egyéb egyszerű nyilat­kozatnál. Az erdélyrészi függetlenségi párt te­hát szoros kapcsolatban marad az országos párttal, eszeágában sincs különválni, és mégis elhíresztelik a kormánypárti lapok, hogy a függetlenségi párt újból megbomlott, hogy az erdélyiek különváltak s minden irányban önál­lóan fognak működni, sőt az erdélyrészi füg­getlenségi képviselők külöu pártklubbot fognak alakítani. Ez állítás merőben ellenkezik a párt hatá­rozatával. Ott minderről szó sem volt, ott a választások miatti szervezkedés képezte a fő­tárgyat, hogy a választás készületlenül ne ta­lálja a pártot. Az erdélyrészi intéző bizottság nem bocsátott ki uj programmot, mindenben hű maradt régi elveihez s csak azok megújí­tását, felelevenítését határozta el. A kormány lapjai vérszemmel nézik az el­lenzéki pártok szervezkedését, mert szerintök csak egy pártnak van létjoga, csak ennek sza­bad szervezkedni, csak a kormánypártot illeti meg ez a jog — a többinek nem szabad. Mi tiszteljük mindenki meggyőződését és tisztelettel hajiunk meg az előtt, mig az a másét nem sérti; tiszteljük mindenki jogait, mig azok a mi jogainkat nem sértik; de mi­helyt azok a mieink körébe vágnak s mihelyt a reciproczitás hiányzik — öukónt kell meg­szűnni e tiszteletnek. Minden pártnak egyenlő jogai vannak s a | melyik erősebb, az győz is. Mi nem tartozunk sem a kormányhoz, sem az éllé;izékhez, mi minden párton kívül állunk, de azért még sem hagyhatjuk figyelmen kívül e körülményt. Ha a kormánypárt fél az ellenzéktől, kövessen el ő is mindent a maga érdekében, de ne igye­kezzék ezt a tények valótlan elferdítésével el­érni, mint azt legújabban az erdélyrészi füg­getlenségi párttal szemben tette. Az ellenzék át van hatva a kormány tehe­tetlenségétől, tehát minden erővel megbuktatni akarja. A függetlenségi párt Magyarország jö­vőjét a teljes függetlenséggel látja csak bizto­sítva s ezért azon zászló alatt harczol. A kormánypárt más elvet vall. — de tisz­telje azért más elveit is. Királyi kegyelem A Romániában tartózkodó ma­gyar katonakötelezettek visszatérhetése tárgyában a belügyminiszter tudvalevőleg tavaly kir. kegyel­met eszközölt ki az illetők részére bizonyos föltéte­lek mellett és 1883. év végéig terjedő batálylyal. Most e határidőt a belügyminiszter meghoszszabi- totta f. évi június hó végéig. Az erre vonatkozó belügyminiszteri körrendelet igy szól: „A külföldön, különösen Romániában tartózkodó magyarországi hadköteles szökevényeknek hazájukba való vissza- térhetóse tárgyában, a mult évi febr. hó 18-án 9295. sz. a. kiadott kőrrendeletem kapcsán értesí­tem a törvényhatóságot, hogy az abban meghatá­rozott legfelsőbb kegyelmi ténynek a mult év vé­géig terjedt hatálya. Ő császári és Apostoli királyi Felségének t. évi február 11-én kelt legfelső elha­tározásával, még hat hónapra, illetőleg f. évi juu. hó végéig terjesztetett ki. Felhívom a törvényha­tóságot, hogy ezen újabb határidőknek hatósága területén leendő közhírré tétele iránt mielőbb in­tézkedjék. Kelt Budapesten, 1884. évi febr. hó 17-én, Tisza s. k.„ A faji és felekezeti igazgatások ellen A belügy- < miniszter — mint a „Nemzet“ értesül — az or­szág összes törvényhatóságaihoz a következő kör­rendeletét intézte: „Az ország különböző részeiből azon értesítést vettem, hogy a fajok és felekezetek közötti gyűlöl- ség terjesztésére és ez utón azon békés együttélé­sének megzavarására vonatkozó izgatások újabb időben ismét megkezdődtek és részint lelkiismeret­len öntudatossággal, részint bűnös meggondolatlan­sággal folytattatnak. — Ezen körülmény kötelessé­gemmé teszi, hogy vonatkozva 1882-ik évi október hó 2 ról 3397. ein. szám alatt, valamint 1883-ik évi augusztus 28-ról 3484. szám alatt kiadott kör- rendeleteimre is, ezennel felhívjam a törvényható ságot arra, hogy a bármelyik hitfelekezet, vagy bár­melyik a hazában levő faj irányában felmerülő iz­gatásokat a legéberebb figyelemmel kisérje, azokat csirájukban e'fojtsa, magukat az izgatókat pedig, minden személyválogatás kizárásával, a törvény egész szigorával sújtsa, illetőleg e czélból az ille tékes hatóság intézkedését minden egyes esetben haladéktalanul felhívja. — A megyei (városi) köz­ségi tisztviselők és közegek azonnal utasitnndók, hogy ezen izgatások irányában a legnagyobb figye­lemmel és erélylyel járjanak el és mindazt, mit e tekintetben tapasztalnak, vagy saját hatáskörükben tesznek, a törvényhatóságnak azonnal bejelentsék. — A törvényhatóságtól pedig elvárom, hogy jelen kőrrendeletem folytán tett intézkedéseiről mielőbb; a tapasztaltakról és az azok folytán tett rendelke­zéseiről esetről-esetre hozzám tüzetes jelentést te­gyen. Budapesten, 1884. évi február hó 24-én. Tisza t. k.“ Az ipartörvény életbelépése Több oldalról hal­latszott az a vélemény, hogy a kormány által be­nyújtott ipartörvényjavaslat az országgyűlés jelen időszakában nem lesz már letárgyalható. Ennek el­lenében a „Búd. Corr. “ aet jelenti, hogy a kormány e törvényjavaslatnak a '.ehető leggyorsabb letár- gyalását tartja óhajtandónak, hogy az ipartörvéuy ez év október 1-én már életbe léphessen s ezért a minisztérium — mint az a miniszterelnöknek a bi­zottságban tett nyilatkozatából is kitűnik, — a gyakorlatilag megvalósítható módosításokat, a me­lyekben az iparosok jogos kívánságai esetleg kife­jezésre jutnak, semmi esetre sem fogja ellenezni, ama feltevésben, hogy az által is a javaslat mi­előbb teljesen letárgyalható lesz. A berettyó-ujfalui kerületben a függetlenségi párt 1 legutóbb tartott értekezletében már kikiáltotta a I jövő képviselőválasztásokra jelöltjét, s újból Orbán Balázst, a kerület mostani képviselőjét kiáltották ki jelöltül. A SZUÖáni helyzet. Szuakimból jelentik : A csa­patok 25-én megkezdték az előnyomulást és a Trin- kjtattól négy mértföldnyire fekvő, Baher pasa által építtetett erődöt elfoglalták. Az ellenség megfutamo­dott. Az erődöt e pillanatban 1000 angol katona szállotta meg. 28-án reggel folytatják az előnyomu­lást. Valószínűleg déltájban jutnak a csapatok az erődtől nyolcz mértföldnyire fekvő El-Teb közelé­be, hol ütközetet várnak. Az ellenség számát 3500 emberre becsülik. — Butler délután megérkezett és haladéktalanul Trinkitatba utazott, Hewett ten­gernagy még hajnalban elindult. — Baker pasa és Sartoriás tábornok Trinkltatban utazása óta az egyiptomi tisztek nem viselik többé egyenruhájokat. — A „Seignelay“ és a „Du Chaffaut“ franczia ha­dihajók a szuakimi kikötőben horgonyt vettek. Az egyiptomi fekete csapatok, a kiket eddig te- vebajcsároknak akartak használni, megtagadtak a a szolgálatot s nyíltan rokonszenveznek a ma- d fiival. Nihilista merénylet. Kazanban 26-án egy Michai- loff nevű diák rálőtt Balutin volt államügyészre ; a lövés megsebesitó Balutint, kinek állapota élet­veszélyes; a tett indoka állítólag nem politikai. Az erdélyrészi függetleoségi párt nyi­latkozata. Tisztelt polgártársak 1 Nemzetiség és vallás különbség nélkül ezóluuk önökhez, Bármi legyen is fajunk, hitünk: egy a a hazánk, a múltúnk, a töiekvésünk, az ellensé­günk. Együtt születünk és pusztulunk, együtt fej­lődünk és hanyatlunk, együtt örvendünk és nyo- morgunk, tehát együtt kell küzdenünk s majdnem győznünk is, Az általános választások küzdelmére szólitand fel nemsokára a király szava. E választások tiz napja alatt Magyarország népe koronát visel, királyi ha­talmat gyakorol. A mit akar e tiz nap alatt, az évtizedekre van akarva. Szegényedő népünk, roskadozó hazánk, elhomá­lyosodó jövőnk figyelmeztetnek a uépfelsóg hatal­mának méltóságára, a felelősség óriási mértékére s a pillanat komolyságára. E pillanat mélyéről kér­jük önöket, hogy vetkezzék le a közönyt, és kel­jenek védelmére a haza szabadságának, a mi Ma­gyarország függetlensége, és keljenek védelemre a mindnyájunk szabadsága és megélhetése feltételei­nek. A nagy fajok egyesülése közepette az egyenként felemésztetés veszedelmétől az apró nemzetek őszin­te és erős szövetsége védheti meg nemzeti létün­ket. A független és gazdag Magyarország vonzandja az apró fajokat és önfentartási ösztönik szövetsége­seinkké teendi.

Next

/
Thumbnails
Contents