Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-28 / 24. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, február 28. XIV. évfolyam. 24. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-j elen-ilc lieterOcirLt liáromszor: Kedden, Osiitörtölnön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. 8z. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 80 „ Hirdetések t^íja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. , Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. él Schwarz hirdetési irodájában. —---------------------------—------------------------------------;—i——---------------------------------------------------------------------1-----------LiAAA't r 1J1 iiiiv < / 7 i 1 . ' • Hazánk és a külföld. — Politikai ezemle. — — 1884. február 27. A legfontosabb politikai esemény, melyet egyrészről erősen tagadnak, másrészről váltig erősítenek: az újabb császártalálkozás. Nem bir ugyan semmi politikai jelentőséggel az egész, tisztán személyes érdekű az ügy, de érdekes azért, hogy annyiféle verzióban kering a bir. A románoknak nincs ínyére, hogy Magyar- ország sertéskereskedése emelkedik a románok rovására. Vérszemmel nézik a kőbányai ser­téshizlalót és maguk akarnak maguknak Turn Szeverinbe hizlalót állítani. A kormányt inter­pellálják, ez meg azt feleli, hogy mit sem tehet. Az angolokat a tengeren túl a háború, ott- honn meg egy képviselő kizáratása foglalkod- tatja. Afghanisztán veszélyben vau, Hérát volt fejedelme lázadásra készül. Ez elég ok az ag­godalomra, mert az exfejedelemnek sok hive van. Otthunn Bradiaugb képviselő ügye folv. Február 7-én kizárták őt az alsóházból, ő mindamellett 11-én megjelent ott s ezért a korona pert indított ellene. Most Northampton városa újból megválasztotta képviselőjévé s ő levelet intéz a ház elnökéhez, melyben beje­lenti nála, hogy mig a per el nem dől, addig a ház tanácskozásaiban részt venni nem fog. De a többség nem elégszik meg ezen nyilat­kozattal, hanem nagy többséggel újból kizárja őt. Az alsóház összeütközésbe jön a válasz­tókkal, — ez jót szülni nem fog. Gordon tábornok nagy reményeket kőt sa­ját működéséhez. Szudán fővárosának kiürítése már kezdetét vette s a csapatok Kairóba ren­deltettek vissza. A tábornok úgy tesz Szudán­nal, mint Andrássy Gyula tett kűlügyminisz- tersége alatt Boszniával. Ez kardcsapás nél­kül akarta elfoglalni Boszniát, az viszont kard- csapás, illetve egyetlen lövés nélkül véli paci- fikalni Szudánt. Nagy elbizakodás jele, melyet drágán fizethet még meg. Ausztria fővárosa még mindig a kivételes állapot kellemes benyomása alatt ál). Ott va lami újnak mindig kell lenni, most ez, holnap az. A horvátok csendesek, legalább nem hallani rólok semmit, és ha úgy viselik magokat to­vábbra is, akkor alighanem már áprilisben ki­íratnak az uj választások. Hazáuk a korteskedés korát éli. A válasz­tási mozgalmak megindultak, a pártok szer­vezkednek. Legújabban a mérsékelt ellenzék szervezkedett tömör párttá és egyesült a fő­rendiházi ellenzékkel, — mi némi reménynyel kecsegtet. A főpapság is tanácskozik a válasz­tásokról, de nem határoz semmit. Úgy látszik, a király mondhatott valamit a herczegprimás- nak, mert ő eminencziája mit sem akar tudni a választásokról s vele együtt Haynald is. Csak Samassa érsek nem enged, ő harczolni fog. A t. ház üres, alig határozatképes. Leg­inkább az ellenzék van még együtt, a kor­mány emberei nagyrészt már szétmentek a szélrózsa minden irányába fürkészni, vizsgá­lódni, ha vájjon nem lesz-e kár a pénzért s nem vásárolhatják-e meg olcsóbban a bukást A trónörökös és az országos kiállítás. Ő fensé­ge Rudolf főherczeg trónörökös gróf Széchenyi Pál földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére elfogadta a budapesti általános or­szágos kiállítás védnökségét, és megígérte, hogy nemcsak a kiállítás megnyitásán fog személyesen résztvenni, hanem már az előkészítő munkálatokat is figyelemmel fogja kísérni s az országos bizottság működését legmagasabb pártfogásában fogja része­síteni. A trónörökös ez elhatározása ismét fényes fanujele annak, hogy a királyfi mennyire szivén vi­seli hazánk ügyeit. A magyar püspöki kar mint kormánypárt. A „P. C.“ budapesti levelezője „figyelemreméltó forrásból“ azt hallja, hogy a magyar püspöki kar minapi konfe- rencziája a küszöbön álló választások alatt köve­tendő magatartását is megbeszélés tárgyává tette. A prímásra, Haynald biboruok-érsekre s a többi püspökökre nézve — Samassát kivéve — ez tulaj­donképen nem képezett nyilt kérdést; de Samassa hevesen megtámadta a kormányt s a képviselőház­ban ülő pap-képviselőket; beszéde azonban nem tett hatást, az egész püspöki kar a kormány mellett foglal állást; csak Samassa fog harczolni ellene. Kérvény egy törvénynek hatályon kivül helye­zése iránt- Az eddigi Gyergyó-vidékhez tartozó 9 község az iránt folyamodott az országgyűléshez, hogy az 1871. LV. és 1880. XLV. törvényczikkek, melyek az arányosításra vonatkoznak, hatályon ki­vül helyeztessenek és utasittassék a kormány, hogy e törvény helyett, különösen Gyergyó vidékére nézve újabb törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. A kérvény az Összes országgyűlési képviselők­nek megküldetett és 25-én nyujtatott be a képvi­selőház elnökéhez. A 3 ivre terjedő beadvány hosz- szasan indokolja a kérelmet és kimutatja, hogy Gyergyó vidékén e törvények keresztülvitele lehe­tetlen és pedig főleg azért, mert 15,000 hold kivé­telével az egész vidék havasokból áll, azokat pe­dig arányosítani nem lehet. A kérvényt pártolás vé­gett a megyékhez is beküldötték. Magyarország sertéskereskedése és a román képviseiőház. A román képviselőházban Porumbaro képviselő azt indítványozta, hogy miután a kőbányái sertés­hizlaló és tarifái miatt a romániai sertéskereskedés teljesen aláhanyatlott, idején lenne, hogy a román kormány maga állítana sertéshizlalót Turn-Severin- ben, a hol egyúttal állandó vásár is lenne. Bibe se u képviselő hasonlóképpen a sertéske­reskedés ügyében interpellált, kifejtette, hogy 1862- beu, midőn még nem volt vasút, de még ország­utak sem voltak, 10 milliót jövedelmezett az Ausz- tria-Magyarországba való baromkivitel. Ma, 20 év után sem több, holott a közlekedési viszonyok so­kat javultak. Ennek szerinte legfőbb oka az a sok boszantás — şicanelor — melylyel baromkivitelünk Ausztria-Magyarországban találkozik. A sertéshizlaló felállítása, főleg ha magánosok tennék, még kedve­zőtlenebb eredményt mutatna fel. Campineano miniszter a szabadkereskedés barátja, s igy a kormány hizlalót nem állitand Turn-Szeverinben, de magánosok szövetkezését szí­vesen látja. Sefendache képviselő kéri a kormány támo­gatását a hizlaló felállítására nézve. Ez egyenesen a kormány feladata. B r a t i a n o miniszterelnök: Sertéskereskedésünk nem azért hanyatlott, mintha oda át boszantásnák lennénk kitéve, hanem azért, mert Magyarország­ban a sertésfaj igen megnemesittetett. Jó volna, úgymond, ha nem csupán a politikával foglalkoz­nánk, hanem észszerűbben is gazdálkodnánk és ne várnánk mindent a kormánytól, a mely egyébiránt szívesen fogja támogatni egyesek vállalatát. Küzd- jünk mindnyájan egy ilyen vállalat létesítéséért. Ezzel a vitatkozást befejezték. Tömeges dynamit merénylet bejelentve. Hir sze­rint Londonból, Berlinből és Zürichből a titkos ren­dőrök — Oroszországban terjesztett terrorista fe­nyegető-levelekkel egyidejűleg — egybehangzóig dynamit által tervezett tömeges gyilkosság elköve­tését helyezik kilátásba. Az itteni rendőrség egész tifókban nagymérvű óvrendszabályokat foganato sitott. A tonkingí hadjárat. A Toukjngba küldött cs&- paterősitések már mind megérkeztek rendeltetésük helyére, miért is a további hadműveletek franczia részről már e héten kezdetüket veszik. BRASSÓ. ■— 1884. február 26. Tisztelt szerkesztő ur ! Körösi aláírással több közlemény jelent meg be­cses lapjában a brassói rendőrség viselt dolgairól. Nincs szerencsém Brassón egy Körösi nevű egyént ismerni és fel kell tennem, hogy az illető czikkező ur álnév alatt ir — mi sajnos— mert mi az oly au embert, ki a mi legégetőbb bajainkkal oly tárgy­ismerettel fóglalkpzik, nagyra tudnók becsülni és remélem, hogy K. ur nem fogja rossz néven venni, ha immár én is bátor leszek e tárgygyal kissé fog­lalkozni, habár ismereteim e téren alig hasonlítha­tók össze Körösiével. Február 23-án a délutáni órákban ismeretlen tet­tesek betörtek Gyertyánffy Emil széles-utczai házá­nak földszintjén lakó Rácz Lajos kereskedősegéd szobájába és elvittek ennan mindent, mi könnyedén ei- transferálható vala, t. i. Rácz Lajos összes ruhane­műit, melyek egy nem megvetendő összeget képvi­seltek. Káros feljelenti az esetet a rendőrségnek és egyúttal figyelmessé tette az itteni szabadalmazott zálogházat ellopott tárgyainak minősége és mennyi­sége szerint, habár soha sem remélte, hogy vala­ha a lopott tárgyakat visszakapja. De a véletlen sors máskép döntött. Február 25-én egy hordárféle legény beszól a zálogházba és néhány kitűnő darab ruhát hoz elzálogosítás végett. Az illető becslőnek a ruha első perezben feltűnik és figyelmeztetve hi- vatalnoktársait, konstatálják, hogy a lopott ruha egy része im már előkerült. A legény, az iránt kér­dezve, hogy ki küldi e ruhát a zálogházba, oda nyi­latkozik, hogy az illető kilnn az utczán, a rendőr­ségi hivataltól vagy 50 lépésre áll. Egyik hivatal­nok azonnal a rendőrséghez küld egy szolgát, ki futva 3 rendőrt hoz. A kérdéses ember figyelmessé tétetik 3 rendőr futása és nép csődülése által, ke­reket old, kezd fütni, de a zálogház egyik ifjú hi­vatalnoka utána ered. és a nagy-uteza végén töb­bek segítségével a futamodó megcsipetik. A civil publikum tehát megkapta a tolvajt és átadta a po- licziának. Hogy mily rendetlen volt a rendőrség ezen eljárása, azt bővebben mondanom sem kell. Mutatják nekik, hogy hol a tolvaj, és ők a helyett, hogy szép csendesen megkerüljék őt, neki iramod­nak és fellázítják az utczán járó kelőket, úgy hogy csakis az említett hivatalnok erélyességének köszön­hető a tolvaj elfogatása. Ez utóbbi egy szálas fia­tal ember, tisztes úri ruhába öltözve, a rendőrség­nél azt adá elő, miszerint essegi illetőségű és nyolez nap óta tartózkodik Brassón ; a kérdéses ruhát ő küldé a zálogházba, miután azt nehány nap élőtt 12 frton megvette volna. De az őt vallató rendőr- biztos faggatására — ellenmondásokba keveredve, beismerte, hogy régebben van Brassón, hogy előbb az „Unió“ szállodában lakott, de most még egy essegi lakatosíegéüynyel, ki szintén a lopott tárgyak némely részének tovább adásával valahol a város­ban van, a Nagy-utczában egy szobát bírnak ha­szonbérben. lm nem volt elegendő, hogy a rendőrség felzudi- totta az egész várost és figyelmessé tette az eset­leges cinkostársakat a történt befogatásról, lánczra veri a fogoly kezét és az utczán nagy rendőri és rémítő kiváncsi népség kísérete mellett elvezet» a

Next

/
Thumbnails
Contents