Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-07 / 3. szám
3. szám Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évibb am. NEMERE. Hétfó, január 7. 1..■* j-тая—r P olitikai, társadalmi, közgazdaszati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIegyj elen.il?: b.etenJk:in.t háromszor : Hétfózi, szerdán és szombaton. Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Sztgyörgyön, barompiaez-utcza 677. az. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár ! helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 fit — kr. Félévre . . . . 3 „ 50 ij Negyedévre . . . 1 „ 80 Hirdetések díja : Ü 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Ny i Itt ér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haaseustoiu és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Scbönfeld M. papirkereskedése által. Előfizetési felhívás a, Hemere „ HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY czimü politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára : Egész évre......................7 frt — kr. F élévre ...... 3 „ 50 „ Negyedévre.......................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető' intézkedéseiket idejekorán megtenui, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszei libben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. h kik lapunk ezen számát megtartják, rendes előfizetőinknek tekintetnek. ! A nihilizmus. (?) Három évi hallgatás után ismét előtérbe lépett egy irtózatos, sötét rém a n hilizmus. Újra három évig tűrt az orosz nemzet rabigát. önkényt, zsarnokságot. Azt hitte, hogy a minden fehér oroszok czárja okulni fog a történteken. A czár nem okult, a pohár ismét csordultig tele vau. Az orosz népnek szabadság kell, de a korona ezt meg nem adja. Három év után ismét felemelte sújtó karját a nihilizmus. A nép elkeseredett, kétségbeesett jövő sorsa felett, s ez szülte ama mozgalmat, mely felforgatja az államnak s jognak rendjét, felkorbácsolja a szenvedélyek viharát, pusziit, rabol s gyilkol, mig beáll a végső megsemmisülés. Csak a végső elkeseredés forgathatja ki lényéből az embert, csak ez szülte a rémséges szövetkezetek legborzasztóbbját., a nihilizmust. Az orosz nép elég erőt érez magában a szabadságra, nem akar viselni többé zsarnoki uralmat. Szabadságot s alkotmányosságot akarnak ; adja meg ezt nekik az orosz czár, s a nihilizmus meg fog szűnni. Semmi üldözés, semmi hatalom ezt el Dem nyomja, — bizonyság reá, a mi történt. Egy egész világ szemei előtt oltották ki borzasztó módon fejedelmük életét ; bakókéz által hullottak el az áldozatok, de az őket vissza nem rettentette. Ismét vártak három hosszú évig. Már elfojtva vélte mindenki e sötét rémet, már fölöslegesnek tartották az orosz császár tanácsadói a nép sérelmeinek orvoslását, — és ime, ők újra fölemelik hatalmas szavukat s jelt ad nak magukról : meggyilkolják saját lakásán Sudejkin ezredest. Az eset nagy izgatottságot és rém ülést szült, az természetes. A czárt bizonyos titkos baleset éri, — ez is alighanem a nihilisták golyója. Borzasztó állapotok ! A császárt őrizni kell s még sem bizto9. Kebelbéli emberei között vannak nihilisták — minden második orosz nihilista, s ő még sem enged. Előtte lebeghet II. Sándor képe, annak szörnyű vége, s ő még sem hallgat népe kérésére. Meddig tart ez, a jó isten tudja ! Három év elég idő, ez alatt lehetett volna eleget gondolni. De ők a régi mellett maradtak, megtartották a zsarnokságot, a hogy volt, s mintegy feleletet látszottak várni a nihilistáktól. Ezek is megtartották a régit, a hogy volt s felejtek. A nihilisták nem szóval, hanem vérrel feleinek. Az uj felelet elég figyelmeztetés lehetne а korona tanácsosainak. . Megértik-e, vagy még másra is várnak, az az ő titkuk. A nihilisták újra ébredtek, újra gyilkoltak ; bárha ennek már vége volna! Hallgassa meg III. Sándor czár népe panaszait ; közeledjék népéhez s minderre szükség nem lesz. Az orosz nép ragaszkodni fog császárjához s az uralkodó házhoz, csak adjon neki alkotmányt és szabadságot. Khuen Héderváry gróf bán a tartománygyülés ülése után a volt határőrvidéki képviselőket fogadta (a Starcsevies-párthoz tartozók kivételével). Zsivko- vies püspök, mint a képviselők szónoka, köszönetét mondott a királynak, hogy a volt határőrvidéken a királyi biztosságot megszüntette és kérte a bánt, hogy a képviselők köszönetét változhatlan, hagyományos loyahtásuk kifejezése mellett ő felségének tudomására juttassa. Khuen Héderváry gr. bán megígérte a küldöttségnek, hogy köszönetüket ő felségének tudomására fogja hozni és biztositá őket, hogy az ország iránt különös gondoskodással fog viseltetni. A küldöttség a király és a bánra hangoztatott élénk zsivió-kiáltások után távozott. Bécsböl a közös hadügyminiszternek nevezetes nyilatkozatáról értesítenek. !885-re az alsóbb rendű katonatisztek fizetésének javítását akarja keresztülvinni, a kiknek helyzete már-már tarthatatlan. Csak az a kérdés, hogy ennek megvalósítását hogyan szándékoznak eszközölni az amúgy is végletekig vitt hadügyi budget mellett. A hármas szövetség Németország, Ausztria és Oroszország közt 1882. szeptember havában ok- máuyszerüleg is megerősittetett. Olaszország számára az akkori olasz kabinet többségének kívánságára záradék tartatott fenn, melyben kimondatik, hogy egy újabb nómet-franczia háború esetére Olaszország nem lesz köteles részt vermi e háborúban, de e mellett határozottan kötelezte magát Olaszország, hogy Ausztriát meg nem támadja. Az egyiptomi háború. Kairóból távirják január 3-áról, hogy az abyssiniaiak Massauch felé hatolnak előre. Baker basa elhagyta Suakimt, hogy az abyssiniai vezérekkel alkudozást kezdjen s a khar- túmi helyőrség visszavonulási útját Kassalán át biztosítsa. Hir szerint Baker basa Massauch helyőrségét Suakimba fogja vezényelni. Hírlik, hogy a raahdi folyton nagyobb tért nyer s a fölkelés éjszak felé s a tengerparton egész a Djuddáhval szemben elterülő vidékig terjed. A vulkánszorosi határvillongás mindkét fél megelégedésére el van intézve. Az oláh kormány csak azt kérte, hogy ama magyar közegek, kik illetékességüket áthágták, figyelmeztessenek. Varsóból távirják az „Egyetértés!‘-nek, miszerint Szudejkin meggyilkoltatása megerősíti azt a föltevést, hogy a czár állítólagos balesetét a hivatalos tudósítások helytelenül adták elő. Jól értesült körökből arról beszélnek ismét, hogy a baleset csak ürügy volt. Azt írják, hogy a nihilisták nagy merényletet terveztek, melyet már a II. Sándor czár emlékére emelt fogadalmi kápolna megnyitásán akartak végrehajtani, Különböző körülmények kény- szeritették őket tervük elhalasztására, de Szudej- kitmek legutóbb tett fölfedezései elárulták a nihilisták szándékát. De minthogy ezek még ne:n bántották el a veszedelmet, a czárt ötszörös őrséggel vétették körül s nem engedték, hogy Gacai- nából elköltözzék. Csakhogy a karácsonyi ünnepekre Pétervárra kellett volna mennie a czárnak s hogy elmaradása minél kisebb feltüuést keltsen, kigondolták a baleset meséjét. Ez magyarázza meg azt, hogy a gacsinai palotából oly ellenmondó jelentések érkeztek folyvást. Mások azt állítják, hogy csakugyan történt merénylet, s a czár könnyű lőtt sebbel menekült. Szudejkin meggyilkoltatásán kívül a nagy számmal megjelent nihilista röpiratok is azt mutatják, hogy a terrorizmus ismét erőre kapott. Társadalmi vIszonyaink.. Brassó, 1884. január 4. Az egészséges társadalom alapja a nemzetek erősbödéséuek ; a hol a társadalom beteg, ott bizonyára beteg az állam is, a közügyek pangnak. Itt a keleti határszélen, hol a magyarság csak mintegy heékelt a két más, idegen nemzetiség közé, — itt csakugyan életfeltétel az egészséges társadalom. Az idegen nemzetiségek régen vannak itt, régen alapították meg külön társadalmaikat; a magyarság csak később telepedett meg e vidéken. Az idegen nemzetiségek társadalmi viszonyai egészségesek, működésük sikeres, gyarapodásuk vagyonban és szellemben napról-napra erősebb. Ezzel szemben az itteni magyar társadalom beteg. nagyon beteg ; az itteni magyarság működése — ha olyan egyáltalán létezik — meddő. Gyarapodásról pedig szó sincs. A magyarságnak itt nagy politikai feladata volna, lm azt felfoghatná. Beleolvasztani az idegen nemzetiségeket saját magába, megkedvelteim velők az állameszmét s terjeszteni közöttük édes nemzeti nyelvünket. — ez volna a határszéli magyarság feladata. E magasztos feladat teljesítésének azonban első feltétele a hazafiasság s egyetértés. Hazafiasság nélkül e feladat uem létezik, egyetértés nélkül pedig meg nem oldható. A brassói magyarság nag\ részének hazafiassága ellen nem lehet panasz, de igeuis nagy és sok lohet az egyetértés hiánya ellen. Brassó város 30,000 lakosának egyharmada magyar, tehát elég tekintélyes szám. E tízezer magyar ember nagy dolgokat növelhetne, ha félretenné a sok esetben fenforgó hiúságot. és önérdeket. Itt rejlik a baj. A kik tehetnének, alkothatnának 8 teremthetnének, azoknak érdekei sem egyenlők,, azoknak hiúsága más- és másban leli tárgyát. Ezért pang a brassói magyar társadalom. A aóp egymaga tehetetlen, a népnek vezérek kellenek, kik rendíthetetlenül álljanak élén jó- és balsorsbau. A ki ismeri a magyar népet, a ki megfordult a brassói közpolgárság körében, az bizonyára el fogja ismerni — és aunak el kell ismernie — hogy e nép tűzbe megy hazájáért, hogy e népnek mi áldozat sem nagy, lia hazafias czél megvalósításáról van szó. A néppel csak bánni kell tudni, hisz a népdal U azt mondja :
