Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-19 / 20. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Kedd, február 19. XIY. évfolyam. 20. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászai, közművelődési és szépirodalmi lap. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler Goldberger A B Láng L és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M, papirkereskedése által. ’ 8 6 A választások előtt. — 1884. február 18. Tisza Kálmán miniszterelnök ismét Bécsben van. Fontos teendői vannak odafönn: közös ügyeket kell megbeszélni az osztrák kormány­nyal, a horvát ügyben jelentést kell tenni a királynak s intézkedéseihez a legfelsőbb jóvá­hagyást kieszközölni; megállapodásra kell jutni az országgyűlés feloszlatása és az uj választá­sok kitűzése iránt. Az országgyűlés már is túlélte magát; né­hány törvényjavaslat van még hátra, azokat okvetetlen le kell tárgyalni A szeszadó re­formja elodázhatatlan, az ipartörvény revízió­jára már egy nappal annak megalkotása után lett volna szükség, mert iparosaink sorsán ja­vítani kell ; a bányaügy szabályozása pedig nem kp~4sbbé fontos, mert ettől fog függővé tétetni bányavárosaink felvirágzása. Ezek kerülnek még tárgyalás alá a jelen ülésszakban. A főrendiház reformja, Fiume be­kebelezése és sok más minden évek óta van függőben, évek óta vár elintézésre, — arra most már nem kerül sor. Eddig semmi meg­állapodás az országgyűlés feloszlatására uézve nem történt s mindamellett kezdenek már a vál bziási mozgalmak is megindulni. Az országgyűlést mielőbb fel kell oszlatni, az uj választásokat foganatosítani, ezt kívánja a haza. a nép érdeke. Oszlassa fel a korona még lehetőleg márczius havában, válaszszon a polgárság májusban. Igaz, hogy rövid idő. De minden rövidsége mellett elég arra, hogy ipar, kereskedelem és földmivelés szüneteljen, hogy iparos, kereskedő és földmives munkája köréből elvonva, politi­kai izgalmaknak vesse oda magát ; - de elég idő arra is, hogy a nép elhatározásra jusson. A kormány lapjai, ép úgy az ellenzékéi már hetek óta a választásokkal foglalkoznak. A közönség figyelme már is a választások felé irányul, a pártok szervezkednek, a készülődés folyik, — tehát válaszszunk is. A pártok mérkőzni fognak, a küzdelem he­ves és elszánt lesz. A választóktól függ immár az ország jövő sorsa. Elég idő vau még a gondolkozásra, gondolja meg tehát a magyar nép, mit tesz, mert azután késő lesz. Négy párt fog egymással mérkőzni, bár az egyik nem képez önálló politikai pártot és ez az antiszemita párt, mely minden létjogosult­ságot nélkülöz. A kormány pártja erős és ha­talmas, az igaz, de hogy a kormány politikája egyszersmind jó és üdvös-e is, az kérdés. A nép érzi legjobban, a nép változtasson sorsán. Bizik-e jelen kormányában, hajlandó-e uj adók által újabb és újabb terheket magára venni, az most csak rajta múlik. A kormány ugjaii a deficzit apadását mutatja ki, de nem szól az adóemelésről, melynek növekedése jó­val nagyobb a deficzit csökkenésénél. A választások előtt állunk, választanunk kell. Harczolni fogunk egymással, — legyen e harc/, méltó a magyar nemzethez. Lépjen mindenki soromDÓba, de csak tisz­tességes fegyverekkel. Fejtsen ki mindenki tőle kitelhető erőt, de ne rágalmazza ellenfelét. Gyűjtsön és toborozzon mindenki pártja érde­j kében, melyet a haza javának szolgálatára legjobbnak s legüdvösebbnek tart, de óvakod­jék mindenki oly eszközökhez nyúlni, melyek pártja érdekében nem lehetnek. A haza java az első, annak szentnek kell lenni mindenki előtt. De egyre figyeljenek a választók. „Az ígé­ret szép szó, ha megtartjuk, igen jó.u Sokat szoktak a választásoknál ígérni, azutáu pedig keveset tenni. Ne higyjen tehát a nemzet ott, hol már csalódott­A főrendiház alelnökóvó ő felsége a király báró Vay Miklós koronaőrt nevezte ki. E kineveztetós bizonyara a legélénkebb rokouszenvvel fog találkoz­ni úgy az országban, mint különösen magában a főrendiházban, melynek báró Vay Miklós évtizedek óta egyik legkiválóbb tagja. A három császár találkozása kísért ismét azon hírek kozott, a melyekkel Onoíf herczeg párisi orosz nagykötnek Berlinben való áthelyezését magyaráz­zák. A találkozást Orloff bg. készítené elő Berlin­ben s czélja volna egyenesen a három uralkodó szö­vetségének heiyrealluasa. A „P. Ll.“ tudósítója az egész kombmacziót rég lejárt auacbrouizmusuak tekinti, mint a melyről, mar csak Itauara való te­kintetből sem lehet szólam. Ezzal azonban nincsen kizárva, hogy Oroszország abaratsagosan közeled­hessék az osztrak-magyar-nemet szövetséghez, a mint hogy ebhez az mat valószínűleg mar meg is talalta: ámde e harmas szövetség a szeutslelanói béke óta azon dolgokhoz tartozik, a melyeknek még csak nevét sem szokás emlegetni. Az udvariatlan Bismarck. A birodalmi kanczel- lár megtagadta a wasüiugtoni képviselőhaz részvót- iratáuak elfogatását, melyet az Lasker halála alkal­mából az itteni amerikai követ utjáu juttatott el a kormányhoz a bírod, gyűlés elé tér esztós végett; sőt a részvétiratot vissza is származtatta a washing­toni német követhez, oly utasítással, hogy adja visz- sza az ottani külügyi Ravatalnak, mert Lasker ál­lása nem volt oly magas, hogy a birodalmi kan- czellár közvetítése volna igénybe vehető. Az aláaknázott czári birodalom a „Pol. Corr.“ jelenti Szt. Pétervárról: Egy minden politikai szek­tával ismerős, kiváló egyén következő párttörredé- keket különböztet meg: Agrár-forradalmi párt, a Narodnaja Volja politika terrosritái, egy pétervári köponti bizottságokkal, semljatesvák, nevezetesen helyi szervezettel bíró forradalmárok, az ifjak szö­vetsége, melyet a Narodnaja Volja az ifjak nevelé­se végett alakított, a szocziál-forradalmi párt a munka felszabadításának czéljával, végre az anar­chisták és kommunardok- Ezenkívül vannak, ámbár nem veszélyes törekvesü kis-orosz, lengyel, finn, gruziai, örmény és balti különválási tendencziák. A szudání kérdés. Gordon tábornok jelentése sze­rint Khartum és Sbendy közt a távírói összekötte­tés helyreállittatott. A tábornok készületeket tesz, hogy Khartumba induljon és azon véleménynek ad kifejezést, bogy a Sudán ezen része miatt nem kell aggodalmakat táplálni; az egész lakosság rangkü­lönbség nélkül tiszta szívből örvend azon, hogy si- kült megszabadulnia olyan ‘kötelékből, mely csak báuatot okozott neki. A „Daily Telegraph“ értesü­lése szerint, a szudání hadműveletekre szükségei hitelt 250,000 font sterlingre fog rúgni. Kiállítási ügy. Hogy hazai ásványvizeink az 1885. évi országos kiállításon minél nagyobb számban le­gyenek képviselve, a belügyminiszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: „Az 1885. éri budapesti általános kiállítás egészóg- ifgyi orsz. szakbizottsága f ó. január hó 22-ről kelt előterjesztésében arról értesít, hogy az egészség- ügyi kiállításban való részvételre vonatkozó felhívást a törvényhatóságnak már megküldötte, Ezen egész­ségügyi kiállításba tartoznak az ezen felhíváshoz függesztett részletes csoport szerint, többek közt a íürdők, ásványvizek és ásványviztermékek is. Mint­hogy ezúttal kedvező alkalom nyílik úgy közegész­ségi, valamint nemzetgazdászati tekintetből nagy fontosságú hazai fürdőinket és ásványvizeinket, a közönséggel és a szakértőkkel részletesen megis­mertetni és igy azon sokszor hangoztatott panaszon, hogy azok a kellő tájékozottság hiányában a kül­földi ily helyek és vizek javára gyakran indokolat­lan mellőzésben részesülnek, lehetőleg segíteni, en­nélfogva kívánatos, hogy az illető fürdő- és ásvány- torrás-tulajdonosok már saját jól felfogott érdekük­ben is, ezen kiállításon minél teljesebben részt ve- I gyenek; a mennyiben azonban a tényleges részvé- I telben bármely körülmény miatt akadályozva volná- I nak, többször említett felhíváshoz csatolt,tudnivalók“ 1 5. pontja értelmében szerkesztendő ismertető köuy- i vecskének teljessége és megbízhatósága érdekében I az illető kérdőivek és pedig lehető pontosan, mul- batlanul az elől említett orsz. szakbizottsághoz (Bu- drpest IV. kr. arany-kézutcza 6. sz. II. emelet) mi­előbb beküldessenek. Felhívom tehát a törvényha­tóságot, hogy a hatósága területén levő fürdő és ásványvízforrás tulajdonosokhoz a mondottak értel­mében felszólítást intézzen és ennek megtörténtéről, valamint eredményéről, ide annak idején jelentést tegyen.“ Oroszország politikai pártjai. Alig van ma ország, melynek annyi politikai pártja volna — nyilvános és titkos — mint a czári birodalomnak. A politikai pártok következők: Nemesi párt, mely Suvaloff gróf vezetése alatt a nemesség szupremacziájára törekszik ; szabadelvű udvari párt, határozott ellentétben a fehér terroristák“ név alatt ismert udvari párttal, mely utóbbi azt hiszi, hogy csak a kormány kímé­letet nem ismerő rendszabályai menthetik meg az államot és trónt, mig az előbbi párt szabadelvűbb theoriákat vall ; a tiszta-konzervativek, kik a modern reakczió hívei : a szlavofilek, kik a semski szobort akarják: a naroddniki vagy népbarátok pártja, a kik azt kívánják, hogy a népnek jogos befolyás biztosíttas­sák az államügyekre: s ezek isméi két pártra oszol­nak : 6- és ifjú népbarátok; az ó népbarátok ama hitben, hogy előbb a né­pet föl kell világosítani, a nyugodt és lassú eljárás bivei, mig az ifjú népbarátok azt a nézetet képviselik, hogy a népnek e jogát minden eszközzel ki kell erőszakol­ni; végül a szabadelvű párt alkotmányért rajong. A foradalmí pártok száma légió: Csornai Perad- jel (a fekete felosztok), az agrár-forradalmi páit; Narodnaja Volja (népakarat), a politikai terroristák pártja; továbbá a specifikusan terrorista párt, mely­nek központi végrehajtó bizottsága van Pétervárou: a föderalista terrorista párt, mely perhorreskálja a terrorista hatalomnak egyetlen központi bizottság kezében való koncentrálását s minden nagyobb vá­rosban részben független végrehajtó bizottságokat kíván alakítani; a semljatestva, vagyis oly forra­dalmárok, a kik a helyi szervezetnek előnyt adnak, mert igy a tagok jobban megismerhetik egymást ; az ifjak szövetség, nem rég alakult s máris nagy­számú tagokkal biró párt; tagjai mindkét nembeli ifjak; czélja: az ifjúságnak a forradalomra való előkészítése; szocziál-forradalmi párt a munka fel­szabadítására, ez leginkább a nagyvárosok gyári munkásai közt vaD elterjedve; végül az anarchisták és kommünardok.

Next

/
Thumbnails
Contents