Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-12 / 17. szám
66 — kebelében alkalmasint fog számlálni mintegy 120 tagot. Természetes, hogy ezen egyleteknek egy alapszabály szerint levelezési összeköttetésben kell államok. Epen a sikerdus raüködhetés szempontjából ezen egyleteknek minden megyei, állami, egyházi, iskolai, társulati, községi magyar t i s z v i s e 1 ő, és minden kereskedő, iparos, s intelligens magyar ember vagy alapitó, vagy rendes, vagy pártoló tagja kellene, hogy legyen. Ezen közművelődési egyletekbe való csoportosulásnál meg kellene szűnni minden néven nevezett czim, rang, és osztály válaszfalaknak. Itt minél több fizető tagra volna szükség, hogy igy az évi tagsági és pártoló dijak beszolgáltatása által az alapszabály szerint körvonalazott nemes czéloknak annál inkább meg lehessen felelni. Tegyük fel, hogy a nevezett 2 egyletnek együttvéve 200 rendes, 100 pártoló és 30 alapitó tagja lenne egyelőre. Ezek közül a rendes tagok évente 2, a pártoló tagok pedig 1 forintot fizetnének: — ez tesz évenkint 500 forintot, ide nem számítva az alapitó tagok egyszersinindenkorra beszolgáltatott adományát, mely különben is tőkésítve gyümöl- csöztetendő volna. Ehhez járulnának még időnkint az egylet javára befolyandó jövedelmek — a ne- taláni nyilvános felolvasások, tánczvigalmak, hangversenyek, majálisok — elárusítandó belépti jegyekből; mely jövedelmek a közművelődési egylet — ugyancsak gyümölcsözendő — alaptőkéjét évről évre növelnék és gyarapítanák. Mig tehát egyrészről az egylet tőkéje fokozatosan szaporittatnék, addig másrészről az előbb nevezett 500 frt évi rendes jövedelem hathatósan előmozdítaná a közművelődésnek bármely ágát s akármelyik nemes irányú czélját. A közművelődési egylet gyűlései Brassóban úgy, mint Hosszufaluban alapszabály szerint minden negyed évben volnának megtartandók. Ezen rendes 4 gyűlés egy évben teljesen elegendő arra, bogy a közművelődési egyleti élet kellőleg fejlődjék, s hogy a közjótékonyság idő- és alkalomszerüleg gyakorol- tassék. Nagyon lényeges s az egyleti élet elhatározó működésébe vágó fontos dolognak tartom a „Magyar Közművelődési Egylet“ alapszabályainak részletes körülírását, s annak minden iránybani alapos megvitatását. Igaz ugyan, hogy „nincs semmi tökéletes a nap alatt“, de mindazáltal mégis egyik legfőbb dolog ez ügyben részletes és jó alapszabályokat készíteni. Budapesten a mult hónapban alakult meg a „Magyar Iskola Egyesület.“ Ennek alapszabályai a belügyminiszter ur által már meg is erősítettek, sőt támogatásra fel is hivatott a nagy közönség. Ezen egyesület az úgynevezett „Schul-Verein“-nak magyar kiadása. Nincs semmi kifogásom ama magyar iskola egyesület kitűzött nemes czéljai ellen, sőt igen fontosnak tartom azt. Azonban ama czimmel szemben mégis sokkal helyesebb és többet kifejező, e mellett tágasabb hatáskört felölelő ezen czim: „Magyar Közművelődési Egylet.“ Ebben benne van nemcsak az iskolaügy 8 a magyarosodás eszméje, intencziója, — hanem minden közügyi művelődési irány és ág felkarolása, ápolása is. Ez minden téren kiterjesztheti erkölcsi s anyagi jótékony segélyét: az egyházi, községi, társadalmi, népművelési nemes czélok elérését, megvalósítását illetőleg. Városokon, vidékeken az elkerülhetlen szakmüve- lődési egyleteken kívül, vannak még igen számos Túri Panna. (Ballada.; A Tallósi puszta rozzant korcsmájában Nagysás urfi mulat legis-legjavában; Három hajnal hasadt s mind egy nóta járja: „Túri Pannának a megyében nincs párja!* ,,Engedőimet kérek, nagysás urfi szépen, A leányom, Panna, odakünn vár régen. . . . Három napja immár, estve, reggel eljött, Három napja, hogy vár remény és bü között. Elég lesz a nóta, Isten áldja meg hát! Ne felejtse el a vén czigány nótáját!“ „Édes apám, lelkem, mig utánad jártam, Az ablakon párszor benézni találtam ; Felém volt fordulva égő tekintete, Azóta nem tudom mit érzek szivembe ............ Almomba is látom! — Az a nagysás urfi Az eszemből soha, de sohasem megy ki!“ Hallgatja a czigány leánya panaszát, Itedős tenyerébe fogja rózsás arczát; Oda hajlik, suttog halkan a fülébe : — „Lányom, szép leányom, mi jutott eszedbe? Vesd ki a szivedből azt a bolond álmot; Észre sem vett téged — hidd el, meg sem látott. Van neki kedvese — nagyságos kis; sszony. ... Isten is őrizzen, hogy utánad járjon! ____ Hej! rossz az urfiknak veséje, zúzája, közjótékonysági körök, társulatok, testületek, intézmények, melyek az illető tagoktól mindmegannyi évi tagsági vagy pártolói dijat követelnek. Mintsem tehát az erkölcsi és anyagi erő ide is, oda is elforgácsoltassék, s oly igen szerte osztassák: nagyon gyakorlatias eljárás lenne, ha az illető helyeken igy fennálló kisebb s egyoldalú irányban működő intézményeket a „Magyar Közművelődési Egylet“ az alapszabályok egyik §-sa szerint magába olvasztaná. Hogy igy lenne úgy szólva csak egy-két czimen való évi megadóztatás, de a közművelődési egylet mégis a szegény iskolás -gyermekek segélyezésére, a nép között az olcsó s jó könyvecskék terjesztésére, az óvódák emelésére, a rabok segélyezésére stb. évenkint megszavazná s kiszolgáltatná az illető segélypénz összeget. Tehát a „Magyar Közművelődési Egylet“ legyen az első és fő egyesület. Ennek van szerfelett nagy és fontos missiója. Ide iratkozzunk be minél többen, itt adóztassuk meg magunkat, mert igy nagy leend az évi összeg — ős ezzel sok irányban eszközölhetjük a közjót. Patriota. Brassói levél. — 1884. február 10. Tekintetes szerkesztő ur! Becses engedelmével én is bátor leszek b. lapját egy eredeti levéllel megkeresni és pedig azon jó reményben, hogy soraimat sem nyilatkozat, sem sajtóper nem fogja követni, miután én némileg a természettannal szándékozom ezúttal foglalkozni. Azt hiszem, b. lapjainak olvasói még nem fogják mindazon vad gombát ismerni, mely itt nálunk — a medvék országában — terem. lm bátor vagyok ezen gombák legveszedelmesebb faját, mely nem a magas hegyeken, sem az árnyékos erdőben és még kevésbbé a poshadt fenyő oldalában, hanem magában a szorosabb értelemben vett? városban terem, a nagyérdemű olvasó közönséggel megismertetni, egyúttal óva intve minden embert — ki minél hamarább pusztulni nem akar — eme gombafajt nélkülözni, előle kitárni és kiirtását minden erőből előmozdítani. Ezen gombafaj neve: zügirászat. A zügirászat Brassóban oly annyira el van már terjedve, hogy például a községi bíróságnál alig lehet más fajú emberekkel találkozni; a járásbíróság kissebb p. p. osztályában némely zugirász neve ar indexeknek egyes betűinél oldalokra van bevezetve, atelekköny vihivatalnáTők sollicitálnak a legtöbb tkávi lapon, mig a vidéken rettegtetett hősei a pervisz- ketegnek. Az 1874. évi XXXIV. t. ez. 39. §-a határozottan rendeli, hogy az, ki, nem lévén ügyvéd, a feleknek bíróság előtti képviseltetésével iparszeriileg foglalkozik, az államügyész, kamarai elnök vagy bármely magán személy feljelentése esetében 5—50 frtig, ismétlés esetében 20—100 frtig büntetendő stb. De Ítélet utáni ismétlés 3 havi fogsággal is büntetendő. Sajnos, hogy eddig szakavatott és érdekelt körökben senkinek sem jutott eszébe a fenti törvény- czikket, valamint az 1876. évi márczius 24-én 13489. sz. a. és ugyanaz évben ápril 18-án 17829. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendeleteket a folyton növekedő zügirászat ellen alkalmazni, ekképen a zug- irászat ellen fellépni és az azzal foglalkozókat kiirtani, mert 'másképen hogyan is volna lehetséges hogy egy városban, melyben 27000 lélek van vagy Czigány leány náluk játékszernek járja. Ne állj szóba velők, az egekre kérlek: Minden szavuk hazug, minden csókjuk méreg.“ * * * Nyári est fuvalma ömlik el a tájon, Harmat rezg fű, fa, lomb, álmodó virágon; Ott ül Túri Panna kunyhó ablakában, Az urfi ölelő, remegő karjában. — „Túri Panna! nincsen szebb leány náladnál; Hátha még szép selyem";viganóba’ járnál, S szép kaláris gyöngyöt ftenuél a nyakadra, Fényes, arany gyűrűt mindenik ujjadra!“ — így beszél az urfi, Panna arcza lángbaD. . . . Eszébe jut méreg van minden csókjában!“ De erősebb a csáb — hallgat a szép szóra:-------„Hátha még válladon selyem fűző volna, Gyérnántos karperecz övedzné kezedet, Nagyságos asszonynak hínának tégedet, Szép kőházban laknál, kocsid, lovad lenne, Mindenki parancsod, szavad szerintiienne!“ — — — Hallja Túri Panna, arcza, szeme lángol ........ Áldást mond atyjára s elnyeli a távol. * * Sivitva hordja a szél a hűvös havat, A vén czigány lépdel, megáll, tovább halad; Keresi a lányát, már hat hónap óta, Mindenkit kikérdez: nem hallott-e róla? Harmadik megyében távol faluvágen Két világos ablak csalogatja régen ; Arra indul. Sikongó szól űzi, hajtja — 20 ügyvéd és 2 körjegyző mellett, egy ily borzasztó számú zugiró megélhessen, sót meggazdagodjon. Valóban bámulatos, mint nyúzzák ezek a vámpírok nyilvánosan, sőt büszkén emelt homlokkal, és a raffineria határtalan nemével a szegény embereket. Valóban szomorú, hogy ily nyomorult parasztfogók még ügyvédi támogatásban is részesülnek, mert az illető ügyvéd, nem ismerve az ügy előzményeit, átveszi a pert és a neki kézbe adott, rendesen per- rendszerüen és óvatosan kiállított okmány alapján, az ügyet lelkiismeretesen vezeti. Es mi több! Ezek az emberek jól fizetnek, mert van miből. Meg nem bocsájtliató némely helybeli kereskedőnek, hogy raiut művelt ember, félig-meddig kétes követeléseit egy- egy ilyen zugirásznak bizonyos százalék ellenében átengedi avagy kép viseltet ésre átadja. Szomorú, hogy a törvényhozás az 1874. évi XXII. t, ez. életbehozásával örökre blamálta magát; mert alig lépett ezen törvény életbe, már is túlélte volt magát és absurdumnak lett az összes hazai jogászok által declarálva. Nem akarok ezen törvény káros következményéiről beszélni, ez szaklapok dolga és ezek már ezt meg is tették. Számtalanok a panaszok, melyekben a törvényhozás ezen görcsszülemónye által bekövetkezett bajok orvoslását javítani kérték, majdnem az ország minden kereskedelmi kamarája petitionált ezen szerencsétlen törvényezikk eltörlése iránt, de eddig hasztalanul történt, habár be van igazolva, hogy a kereskedővilág évenként számos ezreket vészit az által, hogy 50 írton alóli összegeket C9ak ott követelhet és illetve perelhet, hol az adós lakik és miután az adós a felmerült költségekben nem ítélhető el, a kereskedő nem adhatja át a pert ügyvédnek és úgy inkább elveszti, sem minthogy oda utazzon, hol az adós lakik. A legnagyobb abszurdumot foglalja magában az 1877. évi XXII. t. ez. 34. §-a, mely megengedi, hogy 50 írton alóli ügyekben a fél magát más — tehát nem ügyvéd — által is képviseltetheti. Ezen §. határozottan arra szolgál, hogy az országnak zugirászokat teremtsen és pedig mennél többet. Megengedem ugyan, hogy van olyan kereskedő, ki helyi adósait nem perelheti be személyesen és nem képviselheti magát a tárgyaláson, el lévén túlságosan loglalva. Ez esetben azonban használja fel az említett szakaszt akképen, hogy küldje saját embereit a bírósághoz. En éltem nagy és kis városokban, ismerem Erdélynek majdnem összes városait, de annyi zugirász, mint Brassóban, 10 vármegyében sem található. Határtalan szégyen tehát Brassó összes lakosságára nézve, hogy ezen vérszopó kígyókat tűri. Tudom, hogy K.-Vásárhelyen évek előtt egy zugirász ütötte fel sátorfáját. El is kergették a világ másik végére. M.-Vásárhelyen is volt egy ilyen szerencsétlen „Bauernfänger * de csakhammar el- hordá irháját. Kolozsvár, Déva, Deés és más városokban a zugirászokat sárral dobálnák. Csak az áldott talajú Brassó város az, mely behunyt vagy talán inkább nyilt szemekkel tűri ezen vad gombát. Szerkesztő ur becses engedelmével egy közelebbi levélben folytatom a jelen sorokban felvett themát, mig pedig ennek lényegesebb részét. Publicista. A sepsi szentgyörgyi korcsolya-bál. Nem azért, mert S.-Szentgyörgyön jég nélkül február elején korcsolya-bált alig képzelhetni, s azért sem, hogy a bálnak az erdélyi alispánok egyik legérdekesebb alakja, báró Apor Gábor volt elnöke, 1— ■ 11 V. —1 így ér be a fényes, nagyúri udvarba, Megáll a világos, üveg ajtó előtt ............... — Szép nő, férj ölébe! — észre sem veszik őt. Lágyan csendül meg a nóta a nő ajkán: „CzigányasszoDy volt nekem az édes anyám, Sátor alatt laktam, sátor alatt éltem, Mig te, szép galambom! eljöttél ón értem.“ — A vén czigány hallja, a szivén nyilai át — Ep most nyújtja csókra biborpiros ajkát — Felnyitja az ajtót: „Méreg minden csókja!“ Az utolsó szót már csak lehelve mondja .......... Lerogy a padlóra, behunyja két szemét, Eltaszitja lánya két ölelő kezét Túri Panna aztán odaborul rája, A mig elborítja könnyeinek árja. . . Majd feláll. Rebegi hogy ő hallja épen : „Temesd el titokban — a kert legvégében!“ — A Tallósi pusztán most e nóta járja: „Nagysásasszony lett a — czigányasszony lánya !“ Bartha Imre. Tévedések vigjátéka. (Beszély.) > Irta: Zichy Károly gróf. (Folytatás.) Mától fogva csak férfiakat fogsz gyógyítani, kizárólag férfiakat! . . — Kedvesem, ez a kávé igen édes, a csibukom pedig kialudt. Szabad kérnem egy gyufát. — Hát nem hallod, a mit mondtam ? — De igeu.
