Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-30 / 13. szám
sohase mutatkoztak oly nagy számmal, mint az idén. A merre járnak, a hó úgy le vau tápod va, mintha egész csordák futottak volna arra. Szent bárányok- Múlt hétfőn, Szent Agnes napján szentelte meg a pápa a két bárányt, melyek a gyapjúból minden évben az érsekek és bibornokok palliumja készül. Korán reggel vitték a két hófehér, piros pántlikákkal felczifrázott báránykákat a Sanct Ágnes e fuori la Mure templomba, hol az oltár elé állították őket, melyen egy pap misézett. Két pápai kamarás aztán elvitte őket a Vatikánba, hol megszentelte őket a pápa s azután visszavitettek a St. Cecilia rend apácza-zárdába, melynek tagjai kizárólag palliumok készítésével foglalkoznak. Irodalom.. A ,,Magyarország és a Nagyvilág“ 4-ik száma a következő tartalommal jelent meg : Arany János legnagyobb fordítója. — Egy végzetes megbízás. — Finale. — Nők a szabad- aágharczban. — Amsterdami szőnyegvarrónők. — Német zsoldosok kifizetése a XVI. század elején — A táncz természetrajzából. — A fogak gyors romlásának okai. — Czigányok pihenője. — Báthori Schulz Bódog. — A keresztelés. — A pusztuló állatok világából. — Egy öreg kritikus naplójából. — Téli kép. — A Kálvin-téri szökőkút. — Irodalom. — Hirek. A Vasárnapi Újság“ ez idei 4-ik számának tartalma : A főrendi házból. — Hajótörés. — Székely támad, székely bánja. — Zrínyi Miklósné, Rozenberg Éva. — A győztes Bertók. — Egy világitó torony belseje. — Egyveleg. — A nagy emelőgép Stockholmban. — Epizód egy liberális lap és egy konzervatív four életéből. — A menekültek. — Aeol-hárfák. — Irodalom, művészet. — Egyletek. — Mi újság? — A „Vasárnapi Újság“ mai száma egyszersmind tartalmazza a magyar hírlapirodalom értékes kimutatását. A „Képes Családi Lapok“ 18-ik számának tartalma : Három esztendő ; elbeszélés, irta Sziklay János (folyt, köv.) — Találkozánk (1883. szeptember), költemény Hajós Izidortól. — Első szerelmek; elbeszélés, irta Albert Aurél (folytatása következik). — Tündérország; farsangi rajz, irta Magdits Károly. — A női életkorok; Zschokke után dr. Boross Gábor (folytatása következik). — Heti tárcza: A nemzeti színház operájáról; irta Basiiio. — Paulina; Perger után fordították Erdei József és Mikovich Lajos (folytatása következik.) — A zene története; irta Kőszeghy Géza.— Képmagyarázat. — Mindenféle. A „Talpra Magyar“ 4-ik számának tartalma: Mit főznek as ország konyháján. — Innen is, onnan is. — Vége a gjöugyéletnek. — Két trónörökös. — Villanyos ékszerek. — Egy falusi gazda levelei. — Elegy-belegy. — Legújabb. — Piaczi árak, Közgazdaság. A háziipar- és iparoktatási országos bizottság. A bizottságnak az 1884. évi január hó 15 én d. u. 5 órakor a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. királyi minisztérium hivatalos helyiségében tartott gyűlésén erdélyi részeinket igen érdeklő í tárgyak fordultak elő. Ezek: az udvarhelyül gyei háziipar-egylet segélykérése ; a kolozsvári fa- és vasipari tanműhelyek segélyezése ; az erdélyrészi iparfejlesztő egylet kérése; 8 a bánffi-hunyadi gyermekjáték készítő tanműhely segélye. íme az egyes kérdések jegyzőkönyvi kivonata: A kolozsvári fa- és vasipari tanműhelyek segélyezése. A háziipar- és iparoktatási országos bizottság m. évi deczember hó 20-án tartott ülésén azon javaslatot terjesztette elő, hogy Hegedűs Károly közép- ipartauodai igazgató a tervezett tanműhelyek hivatásának, szervezetének és tantervének az órdeklettek- kel leendő szabatos megállapítása végett Kolozsvárra küldessék és küldetéséről beterjesztendő jelentése szolgáljon az országos bizottság további tárgyalásai alapjául. Ehhez képest Hegedűs igazgató ur a minisztérium által Kolozsvárra küldetvén, beterjesztvén a tartott 3 tanácskozmáDyról szóló jegyzőkönyvet, az általa folytatott összes tárgyalások eredményekópen pedig a következő jelentés és javaslat terjesztetik a bizottság elé : „Javaslatomra az eredti tervezet lényegesen módosíttatott oly formán, hogy az építő iparosok, kőművesek, ácsok, kőfaragók, ezémentöntők számára külön rendszeres tanfolyam állapíttatott meg, az asztalosok és lakatosok, továbbá a gépészek számára csak szakrajzi tanfolyam fogadtatott el. de a melyen a szakrajzolás összeköttetnék technológiái előadással és szerkezet m így ír ázattál. E szaktanitás nem szoritkozik csak az eredeti tervezetben foglalt két vállalkozó, névszennt Maetz Frigyes építész és Senn gyárában foglalkozó ta- nonezokra, és segédekre, — a miut az eredeti tervben van — hanem rósztvehetuének abban iparos- tanonezok és segédek, a kik kellő előképzettséggel bírnak. S e 8zaktaiiitással összefüggésben tanműhelyekről csak annyiban volua szó, hogy Maetz és Senn urak a gyáraikban alkalmazott tanonezok gondosabb gyakorlati kiképeztetéseért bizonyos pénzsegélyt nyernének. De a pénzsegélyzés idővel — ha a most tervezett tanfolyamok sikeresnek bizonyulnak — kiterjesztendő volna más mesterekre is, a kik kellő képzettséggel, jóakarattal ós arra alkalmas mühely- lyel bírnak, főképen azért, hogy minél több tanouez részesülhessen gyakorlati kiképeztetésben. A megállapított tanterv, melyet jóváhagyás és állami segélyezés végett ajánlani bátor vagyok, a következő volua: A) Tanfolyam az épitő-iparosok számára három évfolyamban. I-ső évfolyam. Nyári félév szabadkézi rajz 3 óra, szakrajz 2 óra. Téli félév : építési anyagisme 2 óra szabadkézi rajz 5 óra, szakrajz, összekötve a szerkezetek magyarázatával 6 óra, ábrázoló mértan és rajz 8 óra, Il-ik évfolyam. Nyári félév : ábrázoló mértan és rajz 2 óra. Téli félév: ábrázoló mértan 4 óra, szabadkézi rajz 2 óra, mintázás 2 óra, építési anyagisme 2 óra, szakrajz összekötve a szerkezetek m?*gyarázatával 8 óra, építészeti alaktan 2 óra. III-ik évfolyam. Nyári félév: szakrajz összekötve a szerkezetek magyarázatával 4 órán, Téli félé félév: mintázás 2 óra, építési erőmütan és leiró géptan 3 óra, költségszámítás 3 óra, szakrajz Összekötve a szerkezetek magyarázatával 10 óra. B) Az asztalosok tanfolyama. Fatecbnologia be- teukint 2 óra. Ábrázoló mértan és rajz 4. Szakrajz összekötve a szerkezetek magyarázatával 8. Összesen 14 óra. C) Gépészek és lakatosok tanfolyama. Fémtech- nologiai hetenkint 2 óra. Ábrázoló mórtan és rajz 4. Szakrajz, összekötve a szerkezetek magyarázatával 8 Összesen 14 óra. Az ábrázoló mértant és mértani rajzot az asztalosok, lakatosok és gépészek együtt hallgatják; továbbá a lakatosok és fémtechnologiát a gépészekkel, a ezakrajzot pedig az asztalosokkal tanulják együtt; ez idő- és költségkímélést eredményez s hátrányt nem okoz, mert a tanulok száma kezdetben várhatólag nem lesz nagy A lakatosok, asztalosok és gépészek tanfolyama két évre s a rendes iskolai idő beosztás szerint évenkint tiz hónapra, az utóbbiaké esetleg 3 évre terjedne, úgy hogy a törekvő iparos tanonezok és segédek legalább 2 évig képeztetnének fokozatosan a szakrajzolásban, hogy az iparágakban előforduló különféle szerkezeteket, műtárgyakat mind mégis merjék, átrajzolhassák. A gépészeknek ezen idő alatt folytatólagosan elo- adatnék a technológia különböző része, az erőműtan és géptau s végül esetleg a gépkezeléstan is. Az épitő-iparosok tanfolyamára a felvételi rendes idő márczius hó második fele volna, de — mivel a nyári félévben úgy is kevesebb tanóra tar- tatik — felvétethetnek tanulók julius bő elejéig is, a mikor az iskolában a rendes tanév kezdődik. Midezeu tanfolyamokra a feltételek volnának : két középiskolai osztály, vagy az alsó fokú ipariskola különböző osztályaiba utaltatnak. A tanulók felvétetnek felvételi vizsga alapján is. A tanfolyamok tanulói a nekik még szükséges elméleti tantárgyak hallgatása végett a helybeli alsó fokú ipariskola különböző osztályaiba utaltatnak. A tanfolyamok költsége, mely a jelentésben minden egyes tanfolyam minden egyes évére külön-kü- lön részletezve ki van mutatva, mind a bárom tanfolyamra együttvéve az I-ső évben összesen 4,63 4 frt. IFik-ban, 3126 IH-ik-ban 2934. frt. Ezen össegekből levonva a Yáros és a kereskedelmi és iparkamara által évenkint felajánlott ösz- szeget, 1400 frtot, állami sególylyel lenne fedezendő I-ső évben 3234 frt. Il-ik-ban 1726, III-ik-ban 1534 írttal. Tanonezok ismét csak a harmadik évben vétetnek fel s csak azou esetre, ha e szakoktatás eredményesnek bizonyul, akkor az évi segélyösszeg nagysága emelkednék ugyan, de ha az eredmény megfelelő lesz, az Ügy a nagyobb áldozatot teljesen megérdemli. (Vége következik.) Szerkesztői posta. Ff. Brassó. Panaszáról tudomást vettünk s fig dmeztettük is már a kiadóhivatalt a mulasztásra. A hiányzókat személyesen átadjuk. R. J. Brassó. Várjuk az uj időpont kitűzését. —i. Brassó. A hallgatás igen hosszú. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. jan. 28-án. Magyar aranyjáradék 6°/«..................................... 121.75 Magyar aranyjáradék 4•/* J ................................................84.86 M agyar papirjáradék 5e/'e ■..........................................87.— M agyar vasúti kölcsön ....................................................140.25 M agyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 93 25 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 1 16.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 98.7 5 Magyar földtehermentesitési kötvény...............................100.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 99.50 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . 99.50 Erdélyi földtehermentesitési kötvény.......................... 100 60 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlödézsraaváltsági kötvény.................... 98.— Ma gyar nyereménysorsjegy-kölcsön...............................117.— T isza-szabályozási és szegedi sorsjegy.....................i 12.60 O sztrák járadék papírban....................................................80.— O sztrák járadék ezüstben......................................... 80.25 Osztrák járadék aranyban..............................................100.50 1860-íki osztrák államsorsjegyek ....... 148,— Osztrák-magyar bankrészvény..................................... 848.— Magyar hitelbank-részvény . . . 306.70 Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 307.70 Ezüst . . . ................................................ • —■— Cs. és kir. arany......................................................... Ö-6& 2 0 frankos arany (Napoleond’or)............................... 9.6ó N émet birodalmi márka . . ,......................................59.40 L ondon........................................ . .__. • . ■ • 121.26 F elelős szerkesztő : Szterányi József. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. штат ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖХ'КЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ M t M g M M n* Al .r-< Tl m AJ О 7% «Ф $ 'Ф m CÖ 'Св tD M M M If *— B"CLtori3-zlet-Tr©-ltozt©,tsLS. АИцдМгфИИ j®l®aa1tsM si ]kSaSiD.s®^ici®]ky bd1t©r$W©t®a a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, i№md©nffit®mü ASZTALOS, KÁRPITOS cs ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL a Jsguagyobb -yálasstslklbím és lígjialáayosalbbam sa®%á3©k. PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban. 5S§s ЩМсг- ésЫ a Czérna-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógytárral szemben (hol ezeló'tt a dohány-nagytőzsde volt). Tj-g^ranott diófa-íbumirois: 2 Va üsrajezárért bcapliatóls: .|_| * Î2J Sä (S3 <1 El pm N c-tФ> P? Of C+o* CTQ p >-í Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-SteentgySrgyön.
