Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-15 / 128. szám
XIV. évfolyam. 128. szám. Szombat, november 15. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. NEMERE. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. ^Eegrjelenilc tL©tenlcIn.t háromszor: 33Zed.d.©n, CsvLtörtölcön. és SzonaTostton. Szerkesztőségi iroda: 8#p»i-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. ez. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), horá a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt —^ kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Iiaasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Megint botrány. Az ilyefalvi választást megelőzőleg Sepsi- Szentgyörgyön e hó 10-én lefolyt erőszakoskodással foglalkozik a fenti czim alatt az „Egyetértés“ nov. 12-iki vezérczikkében, melyet mi Ja kísérünk semmi kommentárral, csak adjuk a következőkben: Az indignáczió bosszús érzete támad fel minden tisztességes emberben, ha ama visz- szaélésekre gondol, melyek a Tisza Kálmán- féle kormányzat alatt hatóságok és hatósági személyek által naponkint elkövettetnek. S feltámad az az érzet főleg azért, mert ha a visszaélés, hatalmi erőszak, aljas fondorkodás az ellenzék ellen a kormánypárt javára, tehát politikai szin és ürügy alatt követtetik el: az esetben a tettes mindig biztos lehet arról, hogy a Tisza Kálmán-féle kormányzat tartama alatt gonosztette megtoroltatni nem fog. E pillanatban a sepsi-szentgyörgyi botrány áll előttünk. Békés választók párt-gyűlésre akarnak összejönni, hogy képviselőjelöltjük programbeszédét meghallgassák. Ă polgármesternek bejelentik a pártgyülés helyét, idejét és czél- ját, a hogy a törvény parancsolja. S a polgármester erre szuronyos hatalmat, fegyveres csendőröket küld a pártgyülést feloszlatni, meggátolni, s ha a gyülekezők szét nem mennek : őket szuronynyal, esetleg vérrel, öldökléssel széthajtani. — Ez nem elég. A párttagok elmennek a szomszéd faluba, magáulak udvarán összejönnek, s a szuronyos hatalom oda is utánuk megy s a házjognak és minden alkotmányos jognak megsértésével ott is fenyegeti azokat, kik semmit mást nem csinálnak, mint jogos szabadságukkal jogosan élnek. íme a legújabb gaztett, mely csak indokára s végrehajtási módjára, de nem természetére és beszámithatóságára különbözik a közönséges rablási kisérlettől. A rabló ökröm, lovam, pénzem akarja erőszakkal elvenni, a sepsi-szentgyörgyi polgármester pedig politikai jogomat és alkotmányos szabadságomat. S biztosak lehetünk abban, hogy se polgármester, se a csendőrparancsnok példásan büntettetni, sőt egyáltalán is bűntetteim nem fog. Pedig oly tisztán áll a nemzet alkotmányos joga a gyülekezési jog kérdésében. E jog korlátlanul fennál s preventive meg nem csorbítható. A ki vele visszaél s e jognak ürügyén vétkezik: azt bünteti a büntető törvény. De előzőleg a jogot elvenni, megtagadni, hatóságilag kijátszani nem lehet. Évszázados, sőt ezredes gyakorlat szentesíti e jogot, melyhez bűnös kézzel csak a Bach- és Schmerling-rendszer sötét kényuralma mert nyúlni s melyet megrendszabályozni, paragrafusok tömegébe fojtani csak Tisza Kálmán próbált ezelőtt hat-hét évvel. De Ő is csakhamar megbánta próbáját. Az 1874-iki választási törvény némi rendszabályt állitott fel a választás érdekében igénybevett gyülekezési jogra. A gyülekezés rendezését s megtartását korlátlanul megengedi, csak azt kivánja, hogy a rendezendő 1 gyűlés helye és ideje 24 órával előbb a helyi hatóságnak bejelentessék. És pedig nem azért, mintha e jogot a hatóság akár megadhatná, akár megtagadhatná, hanem azért, hogy a hatóság — ha neki tetszik — ott képviseltethesse magát s az ott látottakról és hallottakról tudomást szerezhessen magának. De mi történik akkor, ha a gyűlés nem jelentetik be ? Nos, a törvény erről is rendelkezik. A gyűlést a hatóságnak akkor sem szabad betiltani vagy megakadályozni, hanem a gyűlés rendezőit a gyűlés megtartása után a bejelentés elmulasztása miatt joga és kötelessége pénzbírsággal megbüntetni. íme : ez a törvény a maga egyszerűségében és tisztaságában. S e lörvényt igy értelmezi és igy foganatosítja Magyarország politikai tisztikarának óriási túlnyomó része. Szerencsére a túlnyomó rész tisztes és cioz tességes férfiakból áll. Vannak azonban, kik akár elméjük kor- láto-60ttsAq:a, Akár politjlrni erh <.!esilb íazíic.á- • ga miatt úgy fogják fel a gyülekezési jogot s az arra vonatkozó törvényt, mint a sepsiszentgyörgyi polgármester és csendŐrjei. Kik nem tudják azt, hogy a közszabadságokat csak ott és addig szabad korlátozni, a hol és a meddig világos törvény világosan parancsolja, s hogy a magyar alkotmányos szabadság abban áll: jogosan és gátolatlanul cselekedni mindent, a mit a törvény világosan nem tilt. Tehát épen ellentéte a mi szabadságunk a policzájállamok szabadságának, melyekben a nép csak any- nyi joggal élhet, a mennyit neki időről-időre világosan megengednek. Ha csak egyetlen egy esetben nyerné el példás büntetését az a köztisztviselő, ki durva erőszakkal megsérti a közszabadságot : ily eset hazánkban aligha fordulhatna elő. Mert bármennyire lejebb száll is eszményi magaslatáról a nemzeti közszellem: azokat a szabadságokat mégis mélyen tiszteli, erélyesen védi és okosan használja, melyek mivel t és szabad nemzeteknél az ember önjogát képezik. A sepsi-szentgyörgyi polgármester nem kinevezés utján, hanem választás utján nyerte hivatalát. S ha most az esetleg együtt ülő országgyűlésen e tárgyban kérdést intéznének a miniszterelnökhöz : ő bizonyára sietne e körülményre utalni, sőt azt egyenesen kiemelni. Azonban itt tűnik fel, mit jelent, minő horderóvel bir a municzipális törvényben az a rendelkezés, melylyel a választott tisztviselő is intézményileg és végső fórumban a kormány fegyelmi birósága alá van helyezve. A kormány minden visszaélést elnéz, eldisputál, megbocsát és megjutalmaz, ha az a kormánypárt érdekében követtetik el. Megfordítva természetesen szigorun él jogával és hatalmával. Ez az, a mi az erőszakos hajlamú köz- tisztviselőt könnyen elcsábítja a hatalmaskodásra a kormánypárt érdekében. Súlyos beszámitásu esetnek tartjuk mi a sepsi-szentgyörgyi esetet. Ha egyetlen embernek jogát sértené is a hatóság: azt is súlyosnak tartanók, s itt egy választókerület, egy országos párt joga van sértve. Sajtónak, parlamentnek nem szabad ezt büntetlenül, összetett kezekkel nézni. Mert a valódi szabadság nem frázisból, nem is törvényből áll, hanem abból: leliet-e azzal élni az egyeseknek akadálytalanul s ha egyeseknél megsértetik: a sértőt eléri-e a büntetés? A képviselöház pénzügyi bizottsága kedden ülést tartott, molyben folytatólag tárgyalta as 1885. évi állami költségvetést. Felvétetett a közmunka- és közlekedési minisztérium költségvetése. Az apahida- szászrégem államut kiépitésére előirányzott összegnél Elekes sürgeti, hogy e czimen 30,000 frt vétessék fel. Kemény b. miniszter a felvett összeget meghagyni kéri. Dániel Ernő kérdi, hogy a mult évben megszavazott összeg felhasználtatott e és fel lesz e most is használva? mire a miniszter megnyugtatóig válsszol. A bizottság a tételt megszavazta. Honvédelmi államtitkárrá Gromon Dezső képviselő np»e*t» ki ; az err« vonatkozó királyi kóz- iratot f. nő 13-án közölte a hivatalos lap. Gromon Bácsbodrog megyében született 1838-ban ; 1869- től 1876-ig képviselője volt & hódsági kerületnek. 1876-ban Bácsmegye főispánja lett; 1880-ban lemondott e méltóságról s ismét képviselőnek választatta magát. Szeged elpusztulásakor részt vett a mentési munkálatokban ; ezért, valamint a telepítések körül szerzett érdemeiért a kormány a Szent- István rend keresztjét is megszerezte számára. Szóval Gromon Dezső Tiszának mindig hű csatlósa volt 8 azért nem maradt el a jutalom sem. Hanem azért a kormánypárton minden ember önzetlen és csak meggyőződésből követi Yezérét — végre aztán megjutalmaztatik. (E—k.) A magyar delegáczíó 13-án tartott nyilvános ülésében a külügyi albizottság jelentését elfogadta s a hetes bizottságot megválasztá. Gromon Dezső honvédelmi államtitkár 13-án délelőtt elfoglalta hivatalát. Fejérvári miniszter bemutatta a tisztviselői karnak s örömét nyilvánitá kineveztetése fölött. — Gromon beszédében kijelenté, hogy bár attól tart, hogy tehetségei hivatala fontosságával nem állnak arányban, mégis örvend, hogy erejét a honvédség fejlesztésére szentelheti. Biztositá a tisztviselőket bizalmáról, s kérte viszont bizalmukat. A osztrák delegáczíó 12-én nyilvános ülést tartott, melyen vita nélkül elintézte a közös pénzügyminiszteri, a legfőbb számszéki, a külügyi és hadügyi költségvetéseket. Pénteken az okkupáit tartományok költségvetése került napirendre. Érdekes vitára adott alkalmat a párbaj, különösen a katonai párbaj kérdése, melyet Greuter vetett föl, élesen kárhoztatva azt, hogy rangjától megfosztják azt a katonatisztet, a ki nem fogadja el a kihívást. A hadügyminiszter és Latour gr. védte az eljárást. Az előadó rövid felszólalásával az inczidens véget ért. Politikai szemle. Orosz kormánykörökben — mint egy félhivatalos pétervári sürgöny tudatja — teljes megelégedést keltett uralkodónknak a szkier- nieviczei találkozásról és az Ausztria-Magyar- ország s Oroszország közötti viszonyról, a delegációk fogadtatása alkalmával tett nyilatkozata. Pétervári kormánykörökben különösen jó hangulatot keltett a három hatalom » ezek uralkodói közti viszony meghatározása, mely a szerződések tiszteletén és a kölcsönös bizalmon alapulónak jeleztetvén, a béke biztositékául szolgáló egyetértést jelent. A viszonyoknak e
