Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-06 / 124. szám
— 496 — képpel), Májer István püspök a drégelyi emlékkápolnáról (képpel), Sport rendkívül sikerült lóversenyei (képekkel). Egyveleg sok érdekes apróságokkal, Humor, Divat, Jutalomdijas talányok stb. stb. A „Magyar Salon* novemberi füzetéhez hasonló, irodalmunkban még nem jelent meg E kitűnő folyóirat ára egész évre 7 írt, fél évre 3 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 75 kr. Megrendelhető a „Magyar Salon“ kiadóhivatalában Budapest, dohány-utcza 12. szám. — Melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe. Halál egy tüsszentés következtében. A tüsszentés Weisz Sámual nagy-kanizsai 67 éves magánzónak „nem vált egészségére“. A szegény öreg ember ugyanis mult hó 27-én éjjel oly erőset tüsszentett, hogy tüdejében egy véredény repedt meg, mi rögtöni halálát okozta. Számos tagból álló család siratja. Egy szabadsághös halála. Veres Sándor mérnök, 48. honvédszázados, a bukaresti ref. egyház főgondnoka, a bukaresti magyar társulat, a bukaresti magyar társalgó és segély-egyesülőt tiszteletbeli elnöke, a bukaresti osztrák-magyar egyesület alelnö- ke f. hó 27-én, élete 56-dik évében Bukarestben meghalt. Veress Sándor a bukaresti magyar kolónia egyik legkiválóbb tagja volt, de nevét nemcsak ott tette tiszteltté, hanem az egész országban is, irodalmi működése által. Ő írta a „Magyar emigrá- czió Keleten“ czimü nagyérdekü naplójegyzéket, melyek oly nagy és megérdemlett szenzácziót keltettek. Ez emlékiratok elmondják azt is, hogy miként alapított ő munkával és kitartással önmagának a külföldön uj otthont, melyet élte végéig fenntartott. A szabadságharcz szerencsétlen vége után számos bajtársával Törökországba menekült. Az első megállapodó hely Turcsa volt a Dobrud- sában. Itt széledtek el az emigránsok a szélrózsa minden irányában. Veres3 azonban itt maradt, s megtanulta a szabómesterséget. De ez nem tartott sokáig. Kis pénzre szert tevén, Angliába ment, a hol mérnökké képezte magát. Mint mérnök azután a román fővárosban telepedett meg, a hol közbe- csülésben és általános szeretetben részűit. Háza, melyben boldog családi életet ólt, mindig nyitva volt honfitársai előtt, s a hozzáfordulót jó tanácsosai és pénzzel is segítette. Halálát neje, s hat gyermeke siratja. Béke poi'aival. A lutri szeszélye. Pozsony egyik lottógyüjtőjénél egy ur három számra akart egy forintot tenni nehány nap előtt. Minthogy azonban nem volt nála pénz, a reskontót otthagyta, mig pénzt hoz. A délután azonban elmúlt, a nélkül, hogy az ur jelentkezett volna. Ekkor bejő egy kéményseprő, s akar tenui három számot. A gyűjtő azonban kijelenté, hogy a húzás ideje már bekövetkezett, s már nem játszhatik, de megveheti az otthagyott reskontót 1 forintért. A kéményseprő megelégedett ezzel is, — másnap pedig kijött mind a három szám, s ő nyert 4800 irtot. A számokat tevő ur most természetesen a maga számára követeli az összeget, a kéményseprő pedig, s ez még természetesebb, nem hajlandó lemondani a csinos összegről. Zsíros per. Beállít a kis-dobai ember — írja a „Szilágy“ — a fiskálishoz. Kérem alássan — így szólítja meg az ügyvédet — egy kis sorom vóna. ügy történt a dolog, hogy én tavaly kerülő voltam a le. dohai szőllőhegyen, most is az vagyok. Hát tavaly ilyenkor nagyon lopták a szöllőt, engem meg csúnyán szidtak a szöllősgazdák. No megálljatok — mondok — majd rátok lesek. Rajta is kaptam három legényt, de egy kicsit erkölcsösek voltak s nem engedték magukat a hegybíróhoz kísérni; ölre mentünk, az én puskám pedig mindig a vállamon szokott lenni és elsült; kárt nem tett a golyó, — nem mondom ugyan, hogy egyik legénynek nem ment a lábába . . . Ezért ma a nagy törvényszék elitéit hat hónapra. Vállalja fel a tek. ur az ügyemet felibe. A szélmalom áldozata. Két nap óta siratja a fiát a szegedi alsóvároson őzt. Bandóné. A 17 esztendős szép fia nem rég ment el hazulról Deszkre munkába, szélmalom építéséhez. Vigan búcsúzott el édes anyjától, a kihez uovember 1-én súlyos betegen vitték haza. A munkában nagy szerencsétlenség érte a szegény fiút. A szélmalom gyorsan forgott a kedvező szélben, a mikor éppen dolga akadt alatta Baudó Józsefnek. A malom ajtajából egyszer csak észrevették, hogy a fiú a földhöz vágódott 8 azóta nem tért vissza eszmélete. A malom vitorlája vágta főbe. Kivégzés Berlinben. Berlinből Írják mult hó 30-áról: Gronaclc Ernőt, ki márcz. 29-én négy embert, köztük saját nejét is, meg akarta gyilkolni, ma kivégezték. Tegnap délután s/i9 kor Gronackot meg látogatta Krauts hóhér, ki azonban nehány perez múlva ismét távozott, mert Gronack nem akart beszélni. 30-án reggel s/á6-kor Gronackot, ki az éjen át keveset aludt, s csak reggel felé szunyadt el egy kissé, felébresztették. Miután oz megtörtént, és Gronack először egy csésze kávét s azután egy pohár sört ivott, gyönge szóval kért lelkészt. Bartz lelkész, ki a börtönben már jelen volt, belépett a dehnquenshez. Ez alatt a börtön udvarán mintegy 150 ember jelent meg. Félnyolczkor megszólalt a lélekharang; s Bartz által vezetve, két felügyelő kíséretében Gronack megjeleut az u. n. Sohulliof- ban, hol a vérpad volt fölállítva. Gronack egy kis asztal előtt állt meg, melynél Angern államügyósz és Kronkel törvényszéki jegyző foglaltak helyet. Az államügyész felolvasta az ítéletet s Vilmos császár határozatát, melylyel az ítélet végrehajtásának szabad folyást enged. Az ügyész e szavai után: „Hóhér ur, ezennel átadom önnek a bűnöst, a halálos ítélet végrehajtása végett.“ Krauts hóhér megfogta Gronack karját, s fölvezette őt a lépcsőkön a vérpadra. Gronack maga vetette le kabátját és mellényét, mig a négy hóhérlegény nyakkendőjét oldotta el 8 ingót gyűrte hátra. Egyidejűleg megkötözték lábait és nyakát a vérpad közepén álló törzsre helyezték. E pillanatban villant meg a levegőben Krauts bárdja, mely a fejet a törzstől elválasztotta. Nehány perez múlva egy fekete posztóval födött koporsót vitt négy rab a börtöntől nem mesz- sze fekvő temetőbe, hova a bűnösöket szokták temetni. A pálinka. Dr. Richardson, az általánosan ismert londoni orvos beszéli, hogy egyik tanítványát minő egyszerű kísérlettel győzte meg az élet egyik mindennapi jelensége felől. A növendék dicsérte a szeszes italok erős tulajdonságát, mire az orvos igy szólt : „Legyen szives a mint itt állok, ütő eremet megtapogatni“. — Megtörtént. — „Olvassa meg a lüktetéseket pontosan. Mennyit vet ? — „Hetvennégyet.“ — Az orvos leül s újból számoltat. „Most az ütés leszállt hetvenre.“ — Az orvos lefeküdt a pamlagra s igy szólt: „Olvassa meg most.“ — „Hatvannégy; csodálatos!“ — „Ha ön este lefekszik, akkor ugyanaz azért történik meg, mert a szívnek nyugalomra van szüksége. Ón ugyan ezt nem tudja, de úgy van. Ha ön igy fekszik, akkor a szív tizzel kevesebbet dobban perczenkint. Ha ezt megszorozza hatvannal, kijő hatszáz ; ha megszorozza nyolez órával, mintegy ötezer lüktetésre megy. Minthogy a szív minden lüktetésre hat un- czia vért* lövel ki, a különbség egy éjen át har- minczezer unczia. Ha ón este alkohol élvezete nélkül fekszem le, akkor a szívnek meg van a maga nyugalma. Ha azonban ön bort vagy grogot iszik, akkor ezt a nyugalmat megzavarja, az érverések számát fokozza s a helyett, hogy a nyugalmat előidézné, a szívdobogásokat tizenötezerre szaporítja meg. Ennek következményeképen a következő nap munkájára képtelenül, fáradtan ébred fel, a mig ismét ivott valami erős italt, melyet úgy dicsőit, mint az ember életét és lelkét.“ Irodalom. „Ezeregy éjszaka.“ Ismét három füzetet kaptunk az „Ezeregy éjszakádból Nádor Kálmán könyvkiadótól; a 10., 11. fb 12-iket. Örömmel látjuk a füzetek ily gyors megjelenését, mert a vállalat életrevalóságát és sikerültét tanúsítja. De meg is érdemli a mű, hogy mennél melegebb pártfogásra találjon; kiállításuk egyre díszesebb a füzeteknek s mig az első kötetet Dóré mesteri illusztrácziói diszitették, másodikbau is a legkiválóbb frnnezia művészek sikerült rajzaival találkozunk. Sok érdekes elbeszélést foglalnak a fenti füzetek is magukban. A tizenegyedikben végződik a Nu- reddin Ali és Bedreddin-Hasszán szövevényes története s kezdődik egy uj, igazi humoros elbeszélés „A kis púpos.“ Komikus helyzetek s a legfelső tokra csigázott érdekes jelenetek váltakoznak ebben az elbeszélésben, de a tetőpontot még is csak a végén éri el a benne nyilatkozó komikum. Egy magát hallgatagnak hivő, fecsegő vén borbély jóízűen rajzolt alakja adja meg az elbeszélések sorozatában a kellemes kihangzást; ugyancsak haaren- gető kaczajra fakasztva bohóságai által a legvize- nyősebb véralkatut is. Újra meg újra ajánljuk a vállalatot az olvasó- közönség figyelmébe. Az egész mű 36 füzetben lesz teljes és egy füzet ára 25 kr. Tiz füzetre való előfizetés mellett bérmentve küldi meg a kiadóhivatal a füzeteket, de minden könyvárusnál is megrendelhetők. Megjeleut a „CrondÜZŐ“ 7. száma a következő változatos tartalommal: Székely támad: Székely bánja, történeti regény P. Szathmáry Ivárolytól ; Izsák, regény, irta Kazár Emil; Tavaszi alkony, költemény, Király Kálmántól; A club, regényes korrajz, irta Mikszáth Kálmán; Palkó vitéz, regény irta Margitay Dezső; A paraszt-gróf fia, társadalmi regény, Sziklay Jánostól; Rontó Pál, verses regény, irta Gvadányi József 1793-ban; Ki lesz az örökös? Hartmann-Plön regénye, magyarosította Mártonffy Frigye»; Csevegések a holdról, humo- reszk. A boríték tartalma: Ház és tűzhely: Porhanyó» tészta; Hogy az emse meg ne egye malaczait; a szappanos viz mint trágya. — Kertészet; november havi teendők a virágos kertben. — Vegyesek : A becsületesség jutalma. — Szeget szeggel. — Talányok ; talányfejtők; szerkesztői posta. Mindig jobban meggyőződünk arról, hogy n „G mdüző“ páratlanul áll valamennyi szépirodalmi heti vállalat közt, mert úgy béltartalmára, mint a kiállítás csínjára nézve egyik se versenyezhet vole. Figyelmeztetjük olvasóinkat e remek heti lapra, melyből a kiadó mindenkinek szívesen szolgál mutatvány nyal. A „Gondüző“ megjelen minden vasárnap három sűrűén nyomtatott ivén és félivnyi színes borítékkal. Előfizetési ára: egy évre fi frt, félévre 3 frt, ne Nyom. Bernstein Márt, ÍS.-Szentgyörgyöu. gyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. Kapható minden könyvkereskedésben: az újonnan belépett előfizetők az eddig megjelent 7 számot megkapják azonnal. Az előfizetési pénz Székely Aladár kiadótulajdonoshoz küldendő. Budapesten, VII. Dob- utcza 14. Az „Ország-Világ“ XXII ik füzete szokott változatos, élvezetes tartalommal jelent meg, mint azt az itt közölt tartalom-jegyzék is igazolja : A XXII dik füzet tartama : Róka-vadászat. (Képpel.) — Rápolthyné. Adalék Erdély történetéhez. H. J.-tŐl. — őszi kép. Költemény. Tóth Lőrincz- től. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károlytól. — A franczia fővárosból. (Képpel.) — A borz. Gróf Zay Miklóstól. — Az asszonyok duzzogásáról. Börne után. Weinberger Arthurtól. — Erdőben. Költemény. Mátray Lajostól. — Nagy mosdatás. (Képpel.) — A sánta leány. Rajz. Gonda Dezsőtől. — Rengetegben. (Képpel.) — Ország dolga. Dr. Krampusztól. — A hiúság netovábbja. Francziából. F. J.-től. — Takarás után. (Képpel.) — A sirkertben. (Képpel.) Degré Alajostól.— Lisznyai Kalmus diák-kori élményeiből. Csa- lomjaitől. — A temető határa. Költemény. Palágyi Lajostól. — Az uj képviselőház korelnöke és körjegyzők (Képpel.) — Jön a kérő. Elbeszélés. Thew- rewk Istvántól. — A trónörökös-pár fogadtatása Nagy-Károlybau. Rosenbach Ferencztől. — A kis kosztosok. (Képpel.) — Halottak napjára. Költemény. Völgyi Gusztávtól. — A műértők. (Képpel.) A hét története. M—th K—n-tól. — A toronyban. (Képpel.) — Az ezeréves rózsabokor a hil- deaheimi templomban. (Képpel.) — Irodalom. — Színház. — Művészet. — Kiállítás. — Sport. — Hymen. — Gyászrovat. — Különfélék. — Sakk. — Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. Az „Ország-Világ“ szerkesztősége és kiadóhivatala, mint az minden füzetnél tapasztalható, mindent elkövet, hogy a legnagyobb magyar illusztrált lapot méltóvá tegye arra a nagy pártfogásra, melyben azt a közönség részesíti. Legújabban a heti tárczák Mikszáth Kálmán hírneves tárczairó tollából folynak. — Ismételten ajánljuk a derék vállalatot olvasóink figyelmébe. A díszei lap ára: negyedévre 2 frt 50 kr. Egy szám ára 20 kr, s kapható a hírlapárusoknál. Előfizethetni legczélszerübben postautalványnyal az „Ország-Világ“ kiadóhivatalában, Budapest, gránát03- utcza 6. sz. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. novembor 3-án. legszebb................................. 5.50 Buza közepes ................................ 5.— vegyes ......................................--.--Rozs , legszebb ................................ 3.40 0 közepes ................................ —.— K Árpa , legszebb ................................ közepes ................................ 3.— rf Zab legszebb ................................ 1.80 0» közepes .......................... . —.— H Törökbuza . • ................................ 3.50 F' Kása 8.— Borsó 4.— 0 Lencse . . • ................................ 6.Fuszulyka . • ................................ 4.— Lenmag ................................................ _.50 Burgonya ........................................... —.80 Marhahús ........................................... —.36 I -XSl2t Disznőhus ........................................... Jubbus ...........................................- .48 Faggyú (friss) ..................................... — .56 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. nov. 6-án. Magyar aranyjáradék 6°/0................................................ 123.— Magyar aranyjáradék 40/„ ......................................................93.40 Magyar papirjáradék 5°/0 ..................................................... 88 40 Magyar vasúti kölcsön....................................................................142.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 97 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 119.— Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 114.50 Magyar fóldtehermentesitési kötvény..................................101.— Magyar földtekerment. kötvény záradékkal . . . 99.50 Temes-bánáti fóldtehermentesitési kötvény . . . 100 — Temes-bánáti földtekerment. kötvény záradékkal . . 99.— Erdélyi fóldtehermentesitési kötvény ........................................100.— Horvát-szlavon fóldtehermentesitési kötvény . . . 100.25 Magyar szőlíídézsmaváltsági kötvény ...... 98.2o Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön...................................115 -—Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy .............................116 .50 Osztrák járadék papirban..............................................................80.80 Osztrák járadék ezüstben.............................................. 82.90 Osztrák járadék aranyban .....................................................103.— 1860-iki osztrák államsorsjegyek...............................................135.25 Osztrák-magyar bankrészvény ................................................86.—> Magyar hitelbank-részvény .....................................................87.— Osztrák hitelintézet részvény................................................. 285.50 London.....................................................................................................122.— Ezüst........................................................................................ . — .— Cs. és kir. arany................................................ ...... 5 76 20 frankos arany (Napoleoud’or) ........................... 9.67 Német birodalmi márka . . .................................. . 60,71 Felelős szerkesztő: Szterónyi Józs8f. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
