Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-08 / 125. szám

iSepsi-Szentgyörgy, 1884.

XIY. évfolyam. 125. szám.

Szombat, november 8.

NEMERE.

Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap.

IMZegrj ©leniig b-etenlruint íiáromszcr : EZedden, Cs-ütörtolsiözi és Szombaton.

Szerkesztőségi iroda : lepii-Szentgyörgyön, fó'piacz, 629. sz. a.

(Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak.-mmr: ™. ' .~l_ " ~ " " 1

Kiadóhivatal :

Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők

Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve:

Egész évre . . . 7 frt —■ kr. Félévre* .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 ,, 30 „

Hirdetések díja:

3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők.

Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Becsben: Iiaaaenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenätein és Vogler, Goldberger

А. В., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában.

Gróf Lónyay Menyhért.

Az egész hazát bejárta a szomorú hir, melynek sújtó hatása alatt állunk ma is és velünk ^ az egész? errszág, mely benne fiainak egyik leg- Ab$#t vesztette.

Lónyay Menyhért meghalt — őt gyászolja ma a magyar nemzet.

* 0 volt egyike azoknak, kik a nagy nemzeti átalakulást vezették s Kossuth kivételével talán a legnagyobb múltú politikus is. Lónyay Menyhért a Deák-párt kimagasló alakja, e párt keletkezése óta 18ß 1-ben, annak feloszlásáig 1875-ben hive juegyik vezére. Háromszor volt miniszter : előbb magyar pénzügyminiszter, azután közös pénzügyér s végre magyar miniszterelnök. Pályája fényes, csalódásai keserűek voltak.

Ő soha másnak kezében nem volt eszköz, tényező volt ő mindig mint államférfim

A magyar nemzetgazdászat tette nagygyá. Mikor még alig ismerte valaki a nemzetgaz- dászatot Magyarországon, akkor ő már mivel- tf, tanulmányozta azt s követve Széchenyit, foglalkozott pénzügyeinkkel; mikor pedig a nemzet függetlenségéért harczoit, akkor sem maradt 6 tétlen, hanem mint Beregh vármegye képviselője követte Kossuthot Debreczenbe. S mig ez a szabadság kivivásának eszközeiről gondoskodott, Lónyay Menyhért a honvédelmi harcz pénzügyeit intézte.

A szabadságharcz leveretésével az ő sorsa is számkivetés volt, mint annyi sok jeles honfié, De hazatérve nem engedte át magát búskomorságának, hanem ismét a munkához fogott, hogy a nemzet erősbülésének ügyét előbbre vigye. Ha Deák a jogot és alkotmányt fenntartotta, Lónyay barátaival a magyar gazdaságot fejleszté, hogy versenyképessé tegye a külföldivel.

A Tisza szabályozását neki köszönhetjük ; a biztosítás nálunk ismeretlen volt, a mig ő be nem hozta azt.

Lónyay Menyhért az első közgazdasági ёз pénzügyi tekintély volt Magyarországon ; első tekintély volt ő a politikában is, mig a Deákpárt eredeti fényében tündökölt ; de mikor ez aláhanyatlott s bomlásnak indult, akkor az ő politikai tekintélye is ezzel tartott lépést.

Az elmaradott országot a nyugoti cávilizá- czió színvonalára emelni, forgalmi eszközöket, hitelt teremteni s az államnak jövedelmi forrást nyitni : ez volt az ő* feladata. S valóban dolgozott is éjjel-nappal, évről-évre úgy, hogy senki Magyarországon nálánál többet nem dolgozott, s nehány év múlva az ország közgazdaságilag csakugyan átalakult.

Keserves csalódásai után 1875-ben elbicsu zott a képviselőháztól, melynek 1843. óta szakadatlanul tagja volt, s minden idejét az akadémiának s a Tisza-azabályozásnak szentelte, mindkét helyen az elnöki széket foglalva el s innen folytatva a magyar közgazdasági reformot. Irt könyveket s értekezéseket, szelleme soha sem pihent. Szabad idejét a református egyháznak szentelte, — a halál is e munkája közben érte utói.

A debreczeni zsinaton a kiegyezés az állam és egyház között is neki köszönhető.

Lónyay gróf halála országszerte mély részvétet fog költeni, Ismét egy kiváló emberrel kevesebb. A régi szebb és jobb kor egyik képviselője száll vele sírba, s mintha a törpék száma szaporodnék. A jelenkor kedveli a középszerűségeket, de a történelem pálczát tör fölöttük s a dijat csak kitűnőségeknek ítéli oda. . . .

Lónyay ravatalánál Magyarország búsul. Gyászolja azt a férfiút, kinek az ország sorsa

intézésében oly kitűnő része volt !

■*

A gróf utolsó perczeiről következő részletes és hiteles tudósítást közölhetjük :

Hétfőn, nov. 3-án délelőtt Lónyay gróf a duna- melléki ref, püspöki lak tanácstermében a szuper- intendencziális gyűlés igazgatóságának szükebb körű ülésén elnökölt. Végig volt jelen, az ülésen, s midőn az utolsó végzést mondotta ki, ekkor egyezerre rosszul lett.

Kiss Áron esperes odasietett a grófhoz, ki lassan fölemelkedett székéből és régi barátja kíséretében é3 támogatása mellett már csak vánszorogva bement a püspök hivatalos szobájába. Alig hogy beértek, a gróf balkeze lehanyatlott. Leültették egy székre, és ekkor alig hallhatóan monda r. szavakat : „Megyek Szent-Lőrinczrs.“ A püspök és Kiss Áron megnyugtatólag szólották a beteghez, levetették kabátját, majd kérésére vizet adtak neki. Ekkor újra azt mondta: „Megyek Szent-Lőrinczre“, és kérte, hogy adják rá a kabátot..

Csak nehezen bírták megnyugtatni. Látva veszélyes állapotát, Szász Károly rögtön orvosért küldött. Mialatt az orvos eljött, a gróf újra kifejezte azt az óhajtását, hogy menni akar Kiss Áron támogatása mellett bevánszorgott a püspök egyik szobájába ; egyre súlyosabban nehezedett az ősz esperesre a már-már élettelen gróf, és mielőtt a szobába értek volna, mind a ketten elestek.

Ezalatt megérkezett dr. Barbás. Azonnal levetkőztette, ágyba fektette a beteget, ki a leggondosabb ápolásban részesült a püspök és családja részéről, de nem volt megmenthető. A délután folyamán dr. Kovács és dr. Iraay orvosokat hívták a beteghez, kinek állapota perozről-perezre rosszabbá vált. Beszélni nem tudott, eszméletét vesztette, és 5а/г órakor elhunyt. Halálát guttaüiés okozta

Villámgyorsasággal terjedt el az a hir, hogy a gróf veszélyesen beteg. Menye azonnal kórágyához sietett s a püspök családjával együtt vett részt az ápolásban.

Egymást érték a tudakozódások és a halál bekövetkezése után a részvétlátogatások. Ott volt Tisza Lajos gróf, Majthényi b., Gyulai Pál, Fraknói^Vilmos az akadémia főtitkára, Arany László, Lukács Antal, és még számosán. Még délben menesztett a püspök táviratot a gróf nejéhez ; a grófné d. u. 5 órakor érkezett meg és egyenesen a püspöki lakhoz hajtatott, hol Szász Károly fogadta a megtört özvegyet.

*

Az elhunyt férfiú életrajzát az alábbiakbau ismertetjük röviden összefoglalva :

Lónyay Menyhért 1822. Január 6-án született. Miután iskoláit atyjának Lónyay Jánosnak goudos vezetése mellett elvégezte, 1839-ben már jogtudor y olt a pesti egyetemen. Egészen fiatalon lépett a közélet terére.

1841-ben Bereg- és Szabolcs megyék'Tanácskozásaiban vett részt. 1843-ban Beregmegye egyhangúlag választotta meg követjének az 1843-ki országgyűlésre, melynek Lónyay egyik legszorgalmasabb és leghasznavehetőbb tagja volt.

Ezen országgyűlés befejezése után ismeretei szaporítása végett külföldön tett hosszabb utazást, bejárva Európa miveltebb államait. 1847-ben visszatért Magyarországba. Ekkor lépett fel először az irodalom terén „Hazánk anyagi érdekeiről“ czimü munkájával.

1847-ben Beregmegye ismét egyhangúlag választotta meg köretének az utolsó pozsonyi országgyűlésre. Ez országgyűlésen is szorgalmasan vett részt a közügyekben. Az 1848-ki törvényeknek sok nevezetes pontja az ő indítványa vagy éppen tollának müve volt.

Az 1848. julius havában megnyílt pesti képvise- lőháznak kezdettől végig tagja volt. Ez időben irta „Pénzügyi leveleit“, mely munkájában az akkori pénzügyi terveket birálta. Mikor a második minisztérium megalakult, a pénzügyminisztérium status- titkárává neveztetett ki.

A világosi kataitropha után Lónyay is menekült. Egy ideig Parisban tartózkodott, de már 1850-beu több követtársával együtt királyi kegyelmet nyerve, visszatért. Rövid idáig birtokára vonult vissza, magángazdaságának ól ve, de nemsokára ismét visszatért a nyilvános élet mezejére. Az anyagi téren majd minden nagy vállalatnak élén állott. Nevezetes részt vett az „Eiső magyar biztositő társaság“ alakításában, és úgy ennek, valamint a „Pannónia“ és a „Magyar viszontbiztosító társaság“ elnöke volt. Megalapította gróf Dessewffy Emillel és Csengeri Antallal együttesen a „Magyar földhitelintézetet“, melynek Dessewffy halála után elnöke lett.

Majd nehány társával megalapitá a budai kereskedelmi és ipar-bankot.

A Tisza-szabáiyozás ügyében az 1857/58 ki nagy gyűléseken mint a felső- Szabolcs-társulat elnöke vett tevékeny részt. Az országos magyar gazdasági egylet közgazdasági szakosztályának szintén Мпокэ volt. Számos vidéki gazdasági és iparosegylet, valamint igen sok takarékpénztár és nemzetgazdasági intézmény köszöni neki a létesülést.

A magyar tudományos akadémia mint a nemzetgazdasági irodalom kiváló művelőjét vette tagjai közé. Előbb tiszteletbeli, később rendes tag lett, majd alelnök s Eötvös halála után elnöke Magva3, nagy gondolatokkal telt beszédeit innen hallók évről évre. Az akadémia munkálkodásának körét ő tágittatta s kultúránkra kiválóan ható tevékenységét ösztönözte.

Igazi buzgósággal munkált nagy képességével egyháza javán. Beszédeiben kikérte, hogy minél több munkával lássák el, minél jobban vegyék igénybe idejét.

Mint politikusnak hatását és tevékenységét ismén az ország. Uj keletű dolog az ő munkálkodása, mindenkinek emlékében lévő. ő is benne volt, hatásos és tevékeny részt vevén az alkudozásokban, 1867-ben a kiegyezkedés ügyében, s mivel a nehézségek jó részben gazdasági ügyeink körül forogtak, az ő szaktudománya hathatós segítségére volt a tárgyalásoknak.

Természetes dolog volt az, hogy az Andrássy minisztérium megalakulásakor ő vette át a pénzügyminiszteri tárcsát. 1876-ban a király az elhunyt Becke után közös pénzügyminiszterré nevezte ki. Ugyanez időben neveztetett ki gróffá.

1871-ben tért ismét vissza, hogy a magyar közügyeknek szentelje tevékenységét. Ekkor neveztetett ki miniszterelnökké.

Nehéz helyzete volt Szüntelen gyanúsítások nehezítették meg helyzetét. 1872-ben zajos ülésekben fokozott mértékben támadták, s mikor a Deák-párt szavazatát sem nyerhette meg, melyre támaszkodott, decz. 2-án kikérte és megkapta elbocsáttatáeát.

Ezóta munkás életének társadalmi oldalai lépnek egyre előtérbe. Mint képviselő továbbra is éber figyelemmel vett részt a vitákban, de a súlypontot mindinkább egyháza szolgálatára helyezte.

Kivált legutóbbi időkben látta szelleme erejének áldását a magyar reformáczió. A Debreczenban tartott egyetemes ref. zsinaton ő volt egyike azoknak, kik az egyházkerületek uniójának létrejöttén első sorban dolgoztak s legkivált ő volt a zsinatnak és a felséges koronának közvetítő szelleme.

Az ő munkás lelke ! Mert életének fő jelelmvoná- sát a szakadatlan és ernyedetlen munkálkodás képezte. S talán az okozta immár halálát,

Tavaly nyáron Radegundba küldték az orvosok erejének visszaállítása czéljából; de ott sem pihent. Törhetlen akaratával útjában állott a fürdő győgy- hatásánák. így gyengült. Egy-két év előtt sok ideig távol maradt a nyilvánosságtól, otthon betegeske-