Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-28 / 12. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884» XIV. évfolyam. 12. szám___________Hétfő, január 28. N EMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Tisza itthon, Simor Bécsben. Budapest, 1884. jan. 26. (W.) Tisza Kálmán Bécsben volt, azt mindenki tudja, de hogy mit végzett, azt senki. Nem szivárgott ki semmi a külvilágba, egészben véve csak az hallatszik, hogy Tisza Kálmán bírja továbbra is a korona bizalmát. Tisza lemondását hirdette már a félvilág s ime, ő tovább is megmarad székében. Megtette jelentéseit, megnyerte több tervének a korona előleges jóváhagyását s jött haza. S ekkor mi történik? — A király egész váratlan, távirati utón magához hivatja Simor János bibornok — herczegprimást és Cziráky János gróf tárnokmestert. — A korona tanácskozni akar. A herczegprimás és tárnokmester voltak a legutóbbi főrendiházi ellenzék fővezérei, őket kell csendesíteni, a kormánynyal kibékíteni. S erre látszik a korona törekedni, ezt látszott Tisza Kálmán a királynak javasolni. Mert 1867 óta még nem volt eset, hogy a király miniszterelnöke javaslata nélkül tanácskozott volna bárkivel is fontos politikai kérdésekben. A király közvetitő szerepre vállalkozott s azt hiszszük, a terv sikerül is Sem a főpapság, — kijelentette ezt legutóbb Haynald — sem Cziráky gróf nem a kormány bukását czé- lozták. A főpapságnak nincs érdekében a kormány bukása s legkevésbbé Simor herczegpri- másnak, mert ő kabinetalkotásra nem való ; Cziráky gróf pedig sokkal békülékenyebb ember, semmint ezt tervezte volna Az ő ellen- zékeskedése csak a házassági törvényjavaslat megbuktatására irányult ; ez sikerült neki, tehát ő szívesen nyújt ismét békejobbot. Kabinet- válságról tehát ez idő szerint szó sem lehet ; mert ha az forogna kérdésben, akkor a korona bizonyára nem Simort és Czirákyt, hanem Széchen Antalt, Apponyi Györgyöt vagy Seny- nyei Pált hivta volna tanácskozásra, hogy az uj kabinet megalakítása iránt tisztába jöjjön. így tehát a Károlyi-Zichy párt ez alkalommal nem ért czélt ; Tisza még egy darabig viszi miniszterségét, de alig hiszszük, hogy a választásoknál tovább ; mert hogy Simor a ka- binetvábágot is szóba fogja hozni, az több, mint valószínű. A Vatikán hivatalos lapja is ama hirt közli, hogy Tisza miniszterségének napjai meg vannak számlálva. Ez határozottan a Vatikán álláspontját jelzi s beavatkozását az ügybe. Ez a mai helyzet. Hogy Tisza mindannak daczára nem birja a régi mérvben a korona bizalmát, az több, mint valószínű. — Vele egyidejűleg volt az uj gróf, Tisza Lajos is Bécsben, s ezzel kapcsolatba hozatott beavatott körökben az a hir, mintha a kormányelnök a honvédelmi miniszterségre ajánlotta volna fivérét. De a király a javaslatot nem fogadta el, ez idő szerint ez éppenséggel nem ajánlatos. Tehát ismét kudarcz s ez is bizonysága a legfelsőbb bizalom némi csökkenésének. Tisza fél a képviselőház vereségétől, fél a Károlyi-Zichy párt s egyesült ellenzék fúziójától s azért hozta javaslatba a parlament idő- előtti feloszlatását. Sok dolga van még a törvényhozásnak, de nem intézheti el, mert a miniszterelnöknek az uj választások kellenek Ezért fog az országgyűlés már márczius végén vagy április elején feloszlat*atni s az uj választás már május hóra esni, de azért Tisza napjai már csak mégis számlálva vannak. A főrendiház izenete, ha a költségvetési vita gyors lefolyású lesz, ennek befejeztével, ha pedig elhúzódnék, az a pénzügyi költségvetés tárgyalása előtt fog a képviselőházban tárgyalás alá kerülni. Mivel a változatlan javaslatnak visszaküldése a főrendiházhoz a mostani körülmények közt nem mutatkozik opportunusnak, a kormány inditványozni fogja, hogy a ház e törvényjavaslatot egyszerű jegyzőkönyvi határozattal ez idő szerint vegye le a napirend- ről. A képviselőház köréből esetleg előterjesztendő határozati javaslatot a melylyel a kormány utasit- tatnék, hogy a ház elé alkalmas időpontban minél előbb megfelelő házassági törvényjavaslatot terjesz- szen, a kormány valószínűleg nem fogja ellenezni. Simor János bibornok-herezegprimás és Cziráky Sándor gr. tárnokmester és a főrendiház alelnö- ke f. hő 24-én táviratilag a királyhoz hivattatott. Ő felsége sürgősen kívánta megjelenését az utóbbi időben felmerült differencziák kiegyenlítése végett. Simor s Cziráky már el utaztak. A főrendiház reformjáról szóló törvényjavaslatot — mint a félhivatalos „Búd. Corr.“ jelenti, mindenesetre még a jelen ülésszak folyamában terjesztik az országgyűlés elé. A jassy-i osztrák-magyar fökonzul megsértése. A moldvaiak sok bajt okoznak Romániának; tavaly Gradisteanu szenátor tapintatlan pohárköszöntője adott okot diplomáczai felszólalásra s most ismét a moldvaiak sértették meg a jassy-i osztrák-magyar fókonzult. Az eset következő: Schlick lovag főkonzult a kereskedelmi kör elnöksége meghívta, hogy az épen most Jassyban ülésező közgazdasági kongresszuson résztvegyen. Schlick ennek folytán irodai titkárjával, Pohllai együtt el is ment, de alig léptek a terembe, midőn a gyülekezet elkezdett kiabálni, fütyölni, dörömbölni s folyton azt kiáltozta, hogy: „Ki vele ! Ki a németekkel ! A kereskedelmi szerződés felett akarunk vitatkozni s nincs szükségünk kémekre!“ A főkonzul azonnal eltávozott. Pohlt azonban, a ki a tolongás következtében az ajtóhoz nem érhetett, durva módon inzultálták és már majdnem elkezdték bántalmazni, midőn Jassy rendőrfőnökének a történtek tudomására jutottak, elment a kongresszus elnökével az osztrák-magyar főkonzulátusba és Schliktől bocsánatot kért. A botrányt annak tulajdonítják, hogy azt egy clique rendezte, mely ez által a kormányt zavarba akarta hozni. Vilmos német császár hülés következtében kismérvű rekedtségben és hurutban szenved, de azért a kormányügyeket folyton végzi. Erdélyi magyar közművelődési egylet. Hosszufalu, 1884. január 25. E czimen ezen lapok 8 ik számában mintegy felhívás volt intézve első sorban Brassómegye magyarságához, hogy alapítson erdélyi magyar közművelődési egyesületet. Ily tervek csak akkor valósíthatók meg, ha azokat minden oldalról megvilágítjuk s a -mennyiben ez mindnyájunkat igen közelről érdekel, engedje meg t. szerkesztő ur, hogy a kérdés megvalósításához, illetve a terv keresztülvitelének könnyebbitásé- hez én is hozzászóljak. Ily tervek megvalósítása előtt számolni kell a különféle faktorokkal, meg kell azt vitatni pro ós contra. A czikk nagyon helyesen állította a dolgok élére megyénk szeretett főispánját, Bethlen András gróf ő méltóságát. Mert ha a főispán ur belemegy a dologba — mint azt mindnyájan reméljük — akkor a siker bizonyos. De mielőtt ez megtörténhetnék, múlhatatlanul szükséges egy alapszabálytervezet kidolgozása*) s annak a főispán ur előtt leendő bemutatása, hogy abból tisztán s világosan kitűnjék az egyesület czélja, de különösen az. hogy ennek létesítése nem fogja megzavarni — mint azt hiszszük is — a különféle nemzetiségek közötti békés együttműködést, sőt épen ezen tervezetnek kellene módot találni az egyesülés könnyebbé tételére. Tehát a főfaktor meg volna; de nem kevésbbé fontosak a mellékfaktorok is, kik az eszmét népszerűvé tegyék és terjeszszék. És erre első sorban Koós Ferencz tanfelügyelő van hivatva állásánál fogva. Az Ő kezében összpontosul a megyei népnév elés ügye, neki érdekében van ily egyesület életbe hívása, s én remélni akarom, hogy a tanfelügyelő ur egy perczig sem fog késni ezen hazafias s nemzetiségi szempontból fontos intézmény érdekében a tőle telhetőt megtenni. Ha ez egyesület kiterjeszkedhetnék az első czikk- ben említett törvényhatóságok területére, az nagyon áldásos volna, mert ez bizonyára nagyban befolyásolná a magyarosodást s közös egyetértést. Mindent az államtól és annak kormányától várni, az nagyon helytelen; vannak dolgok, a melyek sokkal könnyebben és gyorsabban érhetők el társadalmi utón, s ép ilyen az idegen elemek beleolvasz- tása a magyarságba. De ha eleintén talán nehezen is menne az űj kiterjedés, szorítkozzék az egyesület egyelőre Brassó - megye területére, foglalja magába az itteni összes humánus és kulturális czélu egyesületeket. A kivitel nagyon egyszerű. Brassóban van „Magyar társalgó“ és „Polgári kör,“ E kettő közül az egyik tűzze ki a zászlót, vagy a mi még üdvösebb volna, egyesüljön e kettő. Minden megyében vannak ismét kisebb társas egyletek, ilyen nálunk az újonnan alakult polgári kaszinó, ezeket át lehet változtatni fiókegyletekké s a megvalósulás megtörtént. A fődolog a középpont. Ha Brassóban a társalgó és polgári kör egyesülne, minden nehézség le van küzdve. S tudomásommal a két egylet között nincsenek oly nagy differencziák, melyek kiegyenlíthetők nem volnának. De ha ez megtörténik, akkor az iparosoknak szükségök van ismét oly körre, mely tisztán és kizárólag az iparosok társadalmi érdekeivel foglalkozik és az ipar fejlesztését és emelését czélozza. Ez Brassóban életszükség az iparososztályra nézve s ezért alakítsuk meg a „Brassói Iparos Kör“-t. E lapok t. szerkesztője által felvetett s most alakulóban lévő „Népbank“ úgy is a kisiparosok segélyzését tűzte ki leginkább czéljául, egyesüljön e kettő és vonja maga körébe még az iparos ifjak egyletét is, és biztos leend a magyarság haladása. Ez oly reform volna, mely évtizedeken keresztül éreztetné áldásos voltát. Első perczben ugyan különösnek tetszik, sőt talán keresztülvihetetlennek is, de ha jól meggondoljuk a dolgot, eltűnik minden ue- hézség. Magam sem gondoltam még erre, csak mióta a fenn jelzett czikk megjelent, kezdett bennem felébredni ez eszme. S én azt hiszem, a társalgó és polgári körben egyaránt fogok hiveket találni ; azt hiszem, Tompa Sándor főjegyző ur egyike lesz azoknak, kik ez egyesülést szivökből óhajtják s ha ő fel fogja vetni a kérdést, megbeszélés tárgyává tenni azt a társalgóban, másrészt Nagy István, *) E tervezet tudomásnak szerint munkában is vau már 8 nemsokára be is tog terjesztetni főispán ur ő méltóságának, Bzerk.
