Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-09-04 / 99. szám

Háromszékmegye közigazgatási bizott­ságának ülése. — szeptember 2-án. Potsa József főispán a gyűlést megnyitván, az al­ispán jelenti, hogy tárgyhiány miatt jelentést nem lerjeszthet be, nem akarván ismételni azt, a mit a közgyűlésnek különben már is jelentett. A kir. adófelügyelő jelenti, hogy aug. hó­ban befolyt egyenes adóban 57.532 fit 13 kr, had- mentességi di|ban 1591 írt. Házadómentességet ka­pott két fél, haladékot pedig egy. A kir. építészeti hivatal főnöke je­lenti, hogy brassó-ojtozi államutnak ezen évben leendő fentartására engedélyezett 3645 kavicshalom igen kis mértékben szállíttatott. A minisztérium négy hiduak és áteresznek újjáépítésére 7128 írt 34 krt engedélyezett. A törvényhatósági utakon a kavicshordás immár rendesebb. Jelenleg a Sepsi- SzeutgyörgyRéty-kovásznai utak vannak kavicso­lts alatt. Az arvaszéki elnök jelentéséből kivesz- szük, hogy aug. hóban gyámság alá jött 81 személy* felszabadult 16, maradt gyámság alatt 9060 sze­mély; gondnokság alá jött egy, felszabadult egy, marad gondnokság alatt 261 szemály. Az összesí­tett gyármpénztárnak ju). hóról áthozott készpénze volt 2962 írt 61 kr; ehhez járult augusztusban 4443 frt 55 kr, kiadatott 2380 frt 31 kr, tehát marad szeptemberre 5025 frt 85 kr. Ügydarab maradt júliusról 268 drb.. hozzájött augusztusban 400 drb., összesen 668, elintéztetett 536, marad el­intézetlenül 132 ügydarab. A kir. ügyész jelentése szerint fogva volt 49 egyén, 39 férfi, 10 nő. Elítéltetett 25, vizsgá­lati fogoly volt 24. Letartóztatva volt a kir. tör­vényszéki fogházban 39, a szentgyőrgyi j.-bir. fogház­ban 5, kovásznai járásbir. fogházban 3, n. ajtai j.-bir. fogházban 2. Aug. megfoidult a fogházakban 88 egyén; súlyosabb esetért 12, gyilkosság miatt 5, gyújtogatás miatt 5 és rablásért 2 egyén. Rab­tartási költség 643 frt 53*/i kr, befolyt 53 frt 44 kr. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a za- láni közs. iskolához Vas Pál tanító választatott meg. Zágonban egy áll. segélyt élvező kisdedóvó állítta­tott fel, melybe már is 60 gyermek íratott be. A fotosi, étfalvi, zoltáni, eresztevényi, zágoni és kézdi vásárhelyi közs. iskolák jövő tanévre államsegélyt élveznek, A tiszti főorvos jelentéséből kitűnik, hogy a közegészségügyi viszonyok kielégítők. A heveny ragályos kórok közül a roncsoló toroklob és hasi- hagymáz néhány helyen mutatkozott. A kórházban gyógykezeltetett 23 férfi, 9 nő s összesen 32 beteg; ezek közül meggyógyult 9, javult 6, meghalt 2, ápolás alatt van 15 beteg. Ezek között volt 14 bu­jakórban, 1 szembajban, 2 elmezavarban, 15 pedig különféle betegségekben. Az állategészségügy szintén kielégítő. Ezt követték kisebb folyóügyek, melyek közül kü­lönösen megemlítendő, hogy a kir. adófelügyelő ja­vaslata alapján Bereczk s K.-Vásárhely városok pol­gármestereire a hátralékos bélyeg és jogilletékek be VJüRG&fc. Boldogabb lett volna-e? . . . — Rajz. — Irta: Kolgyári Chászár Titusz. (Vége.) Neki indult Alakos az útnak, hol vasúton, hol kocsin, hol meg gyalog is. Nem unatkozott a rop­pant út alatt. Végre némi jogosultsággal festhette magának a jövőt, úgy a mint az neki legjobban tetszett. Minden félmértföldnyi ut után, mintegy retrain szerint, azt merészelte goudolni, hogy Vil­ma még csak 18 esztendős. Elhaladt egy óriási fa mellett. Kivette kését, be­lefaragta Vilma két nevének első betűit s ezeken át fonta saját nevének két betűjét. Hadd öleljék egymást jelvényeik, ők elszakadta­lak egymástól. H. \ilma nagy háznak, sok cselédnek úrnője ; férje és apjáért becsüli, tiszteli, irigy It a falu népe vagy legalább annak jó része. Minden van, mit szivének vágya kívánhat. ■ Mindene? — hangzik szivében kísértetie­sen, tompán, mint a kolostor éjjeli bolyongójának lépései. A világ boldognak véli. Ily jólét mellett lehet-e uz ember elégedetlen, lehet e nem boldog ? A bámult szép asszony már jókora idő óta na­ponta felteszi magában azon a kegyetlen két hetes napon az újságot el nem olvasni. Ma ismételte fo­gadását, pedig épen ma két hete, hogy olvasnia kellett. „Távolból. Szabad ember vagyok valahára, °y szabadságot élvezek, milyenről egykori nyű­gömben fogalmam sem volt. Lefestettelek arczké- ped alapján életnagyságban. Ha örülni akarok, ezt ft festményt nézem.“ nem hajtása miatt a közig, bizottság a felelősséget kimondotta. A jövő hótól kezdve a biz. gyűlések d. e. 10 órakor fognak kozdődui. A többi kisebb adóleengedés, iskolai számadá­sok stb. különös megemlítést nem érdemelnek. A botrány. Lapunk legutóbbi száma fentartással hozott egy a kolozsvári „Ellenzékiből átvett czikket, mely vá­rosunkban általános feltűnést okozott. Málik Jó­zsef a helybeli polgári leány iskola igazgatójáról az volt írva, hogy ellene „még julius havában bün- vizsgálat indíttatott erőszakos nemi közösülés bűn­tényéért.“ Mily súlya van ily vádnak általában, de külö­nösen oly egyénnel szemben, kire a zsenge leány- csemeték erkölcse s nevelése bízatott, azzal min­denki tisztában volt s igy annál meglepőbb volt M. J. urnák az általa szerkesztett „Székely Nemzet“ idei 135. számában közzétett nyilatkozata, melyben egyszerűen rágalomnak nevezi s „pokoli furfanggal kigondolt mesének“ állítja az egészet, „melynek megtorlására ő azonnal megtette a bűnvádi felje­lentést a helybeli kir. járásbíróságnál.“ Ezzel befejezettnek gondolta az ügyet. De ebben nagyon csalódik. 0 nem magánember, a ki te­heti, a mit neki tetszik s tisztázására oly módot választhat, a minőt akar. Nem a kérdéses czikk, hanem Málik ur nyilatkozata kelt gyanút, mely leg­inkább kibúvásnak nevezhető. Tisztasága tudatában kötelessége lett volna ki­nyilatkoztatni, hogy felettes hatóságától fegyelmi vizsgálatot kér maga ellen, és minkenki hitt volna ártatlanságában, holott igy az ellenkező áll. A vád a legsúlyosabb, melylyel egy leány is­kola vezetőjét illetni lehet, s ha ő maga nem tar­totta helyén levőnek a fegyelmi vizsgálatot kérni, kötelessége azt megindítani a kir. tanfelügyelőnek és iskolaszéknek hivatalból. A tanfelügyelő és is- I kolaszéknek kötelessége Málik urat állásától addig ! felfüggeszteni, mig az ellene folyamatba vett vizs­gálat megejtetik. Oly egyénre leány iskola vezetését bízni nem lehet, ki erőszakos nemi közösülés vádja alatt áll. Az iskola és város tekintélye s a közerkölcs meg­óvása követeli ezt, s ha tanfelügyelő és iskolaszék ezt nem teszik, a közvélemény őket fogja felelőssé tenni, még pedig jogosan. Ha pedig tény az, mit Májik^ igazgató ur nyilatkozatában állít, úgy e fel­függesztés csak előnyére van, ártatlansága annál fényesebben derülhet ki. De hát mi körül is forog az egész ügy ? Téljesen megbízható forrásból veszszük az alábbi — okiratokkal támogatott — tény leírást. Egy dalnoki tizenhárom éves leányka egy hely­beli családi háztartásnál alkalmazásban lévén, Má­lik József igazg. tanár magához édesgette azon szándékkal, hogy azt szokott nemi élvezeteinek ki­elégítésére felhasználhassa. Azonban időközben a le­ányka atyja értesülvén gyermeke veszélyeztetéséről, Málik Józsefhez ment leányát onnan elhozandó. — De leányát nem kapta sehol, minthogy elbújtat­ták előtte; e helyett Málik ur anyja elbeszélte Most is ott ül s erősen bizonyítja, hogy nem nézi a lapot, mikor épen belép alázatos köszönéssel egy cseléd, s leteszi a kisértő nyomtatványt az asz­talra. Hogy, hogy nem, mégis a kezébe vette, de nyom­ban el is határozta, hogy a hátsó részét meg sem nézi. Elkezdi olvasni, hanem ma nem ért belőle egy betűt sem, forgatja, amig a végzetes helyre nem ér : „Távolból irora azon reraénynyel, hogy nem sokára közelben láthatlak.“ Egész nap nem olvasott aztán egy betű újsá­got se- . . — Istenem ! hogy el is jár az idő. 0 visszajön, hogy lássa, érezze csalódását. Igaz, nem biztattam, nem szóltam egy szót sem arról, mitévő leszek — ő sem; de hallgatásom és az ő hallgatása, hangos, nagyon hangos beszéd volt! Valamelyik nap megint a szokásos helyen ül, sá- padtabban, mint máskor. Az egész éjjel haza várta urát, de hiábau! Már délután az idő, s ő mindig nem jön. Fojtóvá lesz a lég; kinyitja a folyosóra szóló ab­lakot. Ekkor hallja a liáz^yrának hangját, mely har­sányan, gorombán feddi'a cselédséget. Feláll gépie­sen, reszket, sápadt lesz, ámbár már sápadt, s fé­lelemmel néz az ajtóra, nem látva ezen felindult- ságában, hogy Alakos — ki őt meg akarta lepni — a nyitott ablak előtt megállt. Alakos nem tudta mint vélni Vilma mozdulatait, de azért nem szólt; oly szép volt, nézni akarta. Zegernyei ügyvéd ezalatt belöki az ajtót s kipi­rult arczczal lép be. Mikor nejét — ki reszketett, mint a nyárfalevél és kérőleg, alázatosan tekintett férjére — meglátta, különös, durva hangon szólitá meg : — Hát mi a bajod, asszony? Miért vagy olyan sápadt, miért reszketsz, talán rossz a lelkiisme­reted ? neki a bizalmas viszonyt, melyben a leány az igaz­gató úrral van, kérve ezt, hagyná meg a leányt továbbra is az eddigi kezelés alatt. A nemes szülő felháborodva a hallottak felelt, azonnal a városi rendőrkapitánysághoz sietett, kérve elcsábított leányának azonnali elbocsáttalását, a ki az ő akarata ellenére, sőt még cselédkönyv nélkül is tartatik M. urnái. Mialatt azonban az apa a rend­őrségnél ezen jelentést megtette s vallomását jegy­zőkönyvre is vétette, Málik leányiskolái igazg. ui vesztegetés és Ígéret állal arra igyekezett birni a leányt, liogy a történteket atyja állításai ellenében tagadja. . .. ,, . , Ezen esemény és felvett jegyzőkönyv után a leány nyílt és őszinte elbeszélése következtében az atya jelentést tett a kózdi-vásárhelyi kir. ügyészségnél. A leány orvos-szakértői inegvízsgáltatása után ki­tűnvén, hogy ezzel büntolő törvénykönyvbe ütköző erőszak követtetett el: a büntető eljárás Málik Jó­zsef sepsi-szentgyörgyi polgári leányisko 1 a igaz­gató ellen megindittatott. Málik ur ezen büntetendő cselekményt tagadhatja, de hogy a szülői felügyelet alatt álló leánykának elcsábítása és saját nemi ösztöneinek kielégítésére való felhasználása meg nem történt, arra egy szerű tagadás nem elég; hogy pedig ez megtörténhetett, — igy folytatja az illető — arra Málik ur eddigi életmódja s viselt dolgai valószínűséget nyújtanak. Eddig terjed megbízható forrásunk; már most ki­váncsiak vagyunk, vájjon a teljesített politikai szol­gálat miatt háttérbe- fog e szorulni a közerkölcs és az egyéniségért veszélyeztetni fog-e egy jó hírnevű leányiskola s a vidék erkölcsi érdekei. A tanfelügyelő ur és iskolaszék kötelessége most intézkedni, tegyék meg ezek kötelességöket. A brassói magyarság ügyéhez. (Folytatás.) Nehogy úgy tűnjék fel, mintha csak meggondo­latlanul hivnók ki a kormány segélyét, röviden el­mondjuk, hogy mi volna az a tevékenység, melyet a kormáuy itt kifejthetne. Első sorban kötelessége volna nézetünk szerint a kormánynak a magyar elem itteni emelését, növe­kedését előmozditni, hogy igy annak ezen oly fon­tos végvárosban majoritást szerezzen; ezt pedig megteheti a kormány, ba jó állami iskolákat állít fel, melyek a szászok és románok itteni intézeteit fölülmúlják, és ha oly tanárokat nevez ki ide, kik erkölcs és jellem tekintetében mintául szolgáljanak a magán , valamint a közéletben is ; önként érte­tődvén, hogy ezen intézetek felügyelete egy olyan tanfelügyelőre bízandó, ki múltja, képzettsége, jel­leme és magaviseletében elég biztosítékot szolgál­tasson arra nézve, hogy az itt élő különböző nem­zetiségek közötti békés egyetértés, de egyúttal a magyar állameszme és tanintézeteink érdekében ön­zetlenül működni tud és fog is. Ily tanintézetek nemcsak a megyéből, de a szönT- szád megyékből is számos családot vonzanának ide, kik itt letelepedve, a magyar elem emelkedését mozdítanák elő és egyúttal nemzetünk és nyelvünk becsülését is emelnék, arról nem is szólva, hogy Nem szólt erre az asszony, nem szólt egyetlen szót sem, hanem állt, mint egy szelíd bárány áldo­zatra készen. Alakos e jelenet alatt ép úgy szenvedett, mint Vilma. Védui akarta, de megint azt gondolta, hogy nincs joga reá, meg azt, hogy Vilma vissza is uta­síthatná a védelmét; tovább azonban nem bírta el­nézni, hanem eltávozott. Az első mozdulatkor Vilma észrevette, szemei nagyobbra nyíltak, mintha kisértetet látna, egy ha­tártalan szégyenérzet fogta el. Alakos a szemére kapta a kalapját, úgy ment ki a faluból. A „lugosi csárda“ felé tartott. A csár­dás fia jó barátja volt. A legkeservesebb fajtájú kedvvel lépett annak szobájába. Nem is köszönt, csak oda csapta kalapját s a pamlag sarkába dőlt, akárhogy csodálkozott is a csárdás fia rajta. — De Alakos barátom, mi az isten nyila ütött hozzád ? Alakos meg mintha nem is hallaná, azt mondja • — Ugyan, hogy aludtál az éjszaka ? Utána meg azon töprenkdik, nem lenne e boldo­gabb az az asszony, ha .... ha az ő felesége lenne ? A mint látom, csinos könyveid vannak ; szó­rakoztass, olvass valamit. — Elrecitáljam Hamletból azt a nagy töpren­K 6 Cl é S t ? ~ nincs szükségem. Inkább hallgatom Csokonainak „csikóbőrös kulacsát“. Llolvastatott a költemény, mosolygott is rajta Alakos, hanem az a mosoly inkább könyre, mint jókedvre indíthatott volna; olyannak látszott, mint a beteg lélek mosolya. Hallód é, ugy-e ezt a Csokonait is szerette egy asszony, a kit ő is szeretett, a ki azonban mégis másnak a neje lett ? • • • Most már tudora, miért imádta a „csi­kóbőrös kulacsot“.

Next

/
Thumbnails
Contents