Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-09-04 / 99. szám

- 395 —

már a tanárok is számunkat és tekintélyünket ne- vélnék és fiatalságunk is szellemileg jobb és alaposabb kiképeztetóst nyerne.

A magyar intelligenczia emelése érdekében egy további kötelessége volna a kormánynak a királyi ítélő táblák deczentralizácziéja alkalmával itt egy kerületi táblát állítani s ezzel egyidejűleg — mi másként nem is képzelhető -- a törvénykezés terén a szóbeliséget és nyilvánosságot is behozni. Ez nemcsak törvénykezésünket tenné gyorsabbá, biztosabbá és olcsóbbá, hanem egyúttal nyelvünket is terjesztené, mert a nyilvános szóbeli tárgyalás már magában vágyat kelt a magyar nyelv bírására abban, ki ily tárgyaláson mint bíró vagy ügyvéd résztvenni kénytelen, s igy első sorban a szász és román bírákat és ügyvédeket, kiknek nagyrésze nyelvünket . sem birja, ösztönözné nyelvünk elsajátítására ; de a közönség többi részével is, mely mint érdekelt lél vagy hallgatóság venne részt, a gyakori hallás által megkedveltetuó és megismertetné nyelvünket; a kerületi tábla bírói és más személyzete által pedig inlelligencziánk egy meg sem becsülhető nagyobbodást érne el.

Es ha a már ily kerületi táblák felállításánál mérvadó szempontokat tekintjük, csak csodálkoznunk kell azon, hogy a kormány, ha már Erdélyben két kerületi táblát akar létesíteni, hogyan tudhatja Brassót mellőzni ?

Mert, ha tekintetbe veszszük, hogy mindazon szempontok, melyek a kereskedelmi kamaráknál mérvadók voltak annak felállításánál, a kerületi táblák felállításánál is tekintetbe veendők ; ha tekintetbe veszszük, hogy Erdélyben csakis Kolozsvárott és Brassóban állíttattak fel kereskedelmi kamarák ; ha tekintetbe veszszük, hogy Brassóban Brassó-, Fogaras-, Szeben-, Csik- és a szomszédos megyék kereskedelme és ipara mintegy gyű- vagy góczpontban egyesül, miután kereskedelmünk és iparunknak kelet felé való irányulásában Brassó képezi ugyszólva a kikötőt, hol kelgt szükséglete leg- biztosabban megtudható s honnan a kereskedelem és ipar tovább lüktethet kelet felé; ha tekintetbe veszszük, hogy Erdélynek fele, kereskedelme és ipara következtében a vasúti jó összeköttetés és a rendezett országutak által Brassóban többször fordul meg, mint bármely más erdélyi városban : akkor lehetetlennek kell tartanunk azt, hogy Brassóban kerületi tábla ne létesittessék. Parancsalólag követelik ezt nemzetiségi érdekekek és a kereskedelmi és iparviszonyok is, de parancsolólag követeli ezt Brassó fekvése, mert itt naponta számtalan romániai lakos fordulván meg és folytatván pert, éppen Romániával szemben mi sem emelné jobban tekintélyünket, valamint a jogszolgáltatásunk iránti bizalmat, mint az, ha éppen a romániai lakók közvetlenül győződnének meg intézményének helyességéről és kifogástalanságáról.

De nemcsak a romániai lakók bizalmát és tiszteletét keltené fel és szerzené meg itt a kerületi tábla, valamint a szóbeliség és nyilvánosság, hanem saját románjainkban is a törvény és az állameszme iránti ragaszkodást keltené fel és állítaná helyre, mert románjaink majdnem szakadatlanul érintkezvén Romániával, miután ott a szóbeliség és nyilvánosság a törvénykezés terén rég behozva van és naponta halljuk románjainktól ezen intézményt dicsérni, saját hazánkfiai elől elvonnók a hazánkat becsmérlő modort, ha románjaink látnák, hogy hazánkban is van olyan jogszolgáltatás, ha nem jobb, mint Romániában, mely vágyuk netovábbját képezi.

A kerületi táblák felállításánál, valamint az itteni állami hivatalok és hatóságoknál kinevezendő bírák, újztviselők és más személyzet tekintetében egy további kötelessége volna a kormánynak arra ügyelni, .hogy ide csakis igazi jó magyar ember neveztessék ki ; mert ha nem is kétlem, hogy lehet kivételes eset, tény az, hogy a szász és román bírák és tisztviselők, ha nyíltan nem is, de titokban mindig szítnak nemzetiségükhöz és annak törekvését előmozdítani igyekeznek, ily egyéneket pedig sem az ország, sem mi itt egy esetleges akcziónál fel nem használatunk, és azokban meg nem bízhatunk.

Egy további kötelessége volna a kormánynak itt nagyobbszerü építkezéseket eszközölni, hogy az ál- lameszrae iránti tekintélyt már csak nagyobbsza- básu államépületek is emeljék nemcsak az itteni román és szászokban, de a naponta itt megforduló számtalan román alattvalóban is.

Ily államépületek itt igen könnyen és olcsón emeltethetnének, mert ha az állam azon bérösszeget, melyek az itteni, már létező iskolák, bíróságok és hivatalok helyiségeiért fizető, kapitalizálná, avagy vállalkozót keresne, ki a kormány által elkészített terv szerint állami iskolát, a bíróságoknak, postának sürgöny és adóhivataloknak, adófelügyelőségek- nek’ és illetékkiszabási hivatalnak stb. alkalmas egykét őpületst emelne, egy pár impozás államépületre lennénk szert, és pedig olcson, mert vau vállalkozó, ki mindezt kiépíti úgy, hogy 30-40 évig csak az összes bíróságok és hivatalokból most fizetendő bért kapja és ezen idő lejárta után az összes épületeket az államnak engedje át.

Végül kötelessége volna a kormánynak, a mellett, hogy a főispán és alispán, valamint a városi hatóság figyelmét (elhívni a városi vagyon jobb kezelésére a brassói magyarság összes hozzá felérkező ügyeire kiváló figyelmet fordítani és mindenütt ott,

a hol elnyomatást és zaklatást lát, erélyesen orvosolni; mert valljuk meg őszintén, hogy miután évek hosszú során kénytelenek voltunk tapasztalni, hogy ügyeinkre fenn mi kevés gond fordittatik, mi magunk is már igen kevés bizalommal viseltetünk.

(Folytatása következik.)

Nyilt levél*)

a,Székely Nemzet“ t. felelős szerkesztőjéhez

Sepsi-Szentgyörgyön.

A „Székely Nemzet“ idei 110-ik számában Ko- vásznáról julíus 15-éről keltezve Veto aláírással „A kovászuai képviselőválasztásról“ czim alatt egy levél jelent meg, mely levél nem felelvén meg a valóságnak, de sőt úgy tűnt fel előttem s mindazok előtt, kik az ügyet ismerték, hogy annak írója ezzel úgy az olvasóközönséget, mint a választókat félrevezetni és a választási bizottság tagjait kompromittálni akarná : ennélfogva én ama közleményt — ismervén benne a tulajdonképpen ezélzást — helyreigazítandó, a „Nemere Határszéli Közlöny“ és a Kolozsvárt megjelenő „Ellenzék“ czimü politikai napilapban felszólaltam és Veto czikkét — mint olyant— „valótlanságokat tartalmazódnak nyilvánítottam.

Veto leveleimre a „Székely Nemzet“ 116-ik számában állításainak feutartásával nyilatkozott és engem fogadásra hivott fel. Eo — bár enuelc nem ez a módja — az ajánlatot elfogadtam és föltételeimet előírtam e b. lapok 90., az „Ellenzék“ 188. és 189. számaiban megjelent Ellennyilatkozataimban. Vártam Veto ujahbi nyilatkozatát, de ő azt, habár feltételeim (melyek e lapok 90. számában közöltettek) 6 ik pontja igy hangzott:

„6) Alattirt elvárja mindezekre nyolez napon belül Veto nyilatkozatát, mivel különben a 5. pont alatti teltételek szabványai értelmében fog eljárni“,

máig sem tévén meg, ennélfogva épen Vétónak a „Székely Nemzet“ llG ik számában megjelent nyilatkozata azon passzusára hivatkozva, hol ez iratik :

„ . , . azon esetben kötelezem magamat, hogy az Írói nyugdíj-intézet javára 50 forintot fizetek s megér- dcmlett büntetésem fejében felhatalmazom e becses lapok szerkesztőségét (tehát Önt), hogy nevemet nyilvánossá tegye s mondja ki, hogy hazudtam.“

mondom, ezen nyilatkozat alapján — az adott szónál fogva — felhívom tek. szerkesztő urat, miután Veto nyilatkozatom elhallgatásával elismerte, hogy állításai nem igazak, szíveskedjék a nyilatkozat értelmében Veto nevét nyilvánosságra hozni s kijelenteni, hogy Vétónak a „Székely Nemzet“ 110. számában megjelent levele teljes valótlanság.

Ha pedig tek. szerkesztő ur ezt nem tenné, úgy a jelzett közlemény szerzőjéül Ont kell tartanunk és felette úgy ítélnünk, mint a ki szándékosan vezeti félre az olvasóközönséget.

Teljes tisztelettel Orbai.

Kimutatás és nyilvános nyugtázás

azon kegyadományokról, melyek a pürkereczi ág. hitv. ev. egyházhoz uj templomunk építésére az 1883 ik évben a gyűjtő-könyvek alapján befolytak.

Brassó megye Hermány község 20 frt, Vágner Péter 1 frt, Horváth Péter 1 fit, Haupt Frigyes íőesperes 1 frt, a hermányi ág. ev. egyház 2 írt. Prázsmár község 25 Irt, Türk J. biró 5 frt, Köcher G. jegyző 1 frt, Tűik Jáuos biró 1 frt, a prázsmári árendás ur 15 frt. Bodola községben Kosa Sándor jegyző s neje Filep Ágnes

2 frt, Eitel Fr. (Brassó) 2 frt, Béldi István 1 frt, Györbiró Lajos i frt. Szeut-Péter: Sedderz And rás biró 1 frt, az ág. ev. egyház 2 frt, Meschen- dörfer J. lelkész 1 frt. Botfalu község: Klein Jáuos biró 1 frt, az ág. ev. egyház 2 frt, Karaner Vilmos 1 frt, Rheindt postamester 1 frt, Rhein János pénztárnok 3 frt. A p á c z a község 5 frt, az ág. ev. egyház 2 frt, Mihályi Károly ev. lelkész

1 frt, Póterfi Sándor 50 kr. S z á s z-M a g y a r o s: Hubes Péter jegyző 1 frt, Frof János biró 1 Irt, Bóles Mihály biró 1 frt, Magyaros község 2 frt, Stenner Fr. 1 frt, az ág. ev. egyház 1 frt. V er e s- m a r t község: Flechtenmacher lelkész 1 frt, az ág. ev. egyház 1 frt. Georg János jegyző 1 frt, Allodial cassa 2 frt. Földvár község: Giesel T. G. lelkész 1 frt, az ág. ev. egyház 1 frt, Allodial cassa

3 frt. Iírizba község: az ág. ev. egyház 2 frt, Jakab János lelkész 1 írt, Szemerjay Károly tanító

2 frt. Kerpenyes: Misselbacher Henrik 20 frt, Tigoiu János 1 frt.

Kolozsvár: N. N. 20 kr, Dr. Hnitz 1 frt, Reményi 1 frt, Demeter József 1 frt, D. 50 kr, Grün Adolf 50 kr, ifj. Hutter 20 kr, Gollner 50 kr, Ilonigberger S. 40 kr, N. N. 20 kr, egy valaki 40 kr, Heinrich József 1 frt, Hillertli A. 40 kr, a kolozsvári takarékpénztár 2 frt, dr. Kencrtuch Antal 1 frt 50 kr, Fabinyi Rudolf 50 kr, Póterfi Dénes unitárius lelkész 1 frt, Szász Gerő ref. espe- rez 1 frt, Kozma József kópezdei igazgató 2 frt, Greifeustein István ev. lelkész 1 frt, Gnebe Henrik 1 'frt, Holhvig Frigyes 40 kr, Stratniager J. 50 kr, Somogyi Jáuos 50 kr, kisegítő pénztár 1 frt, X. X.

*) Felkéretik az „Ellenzék“ tek. szerkesztősége ezen nyílt levél átvételére. Orbai,

10 kr, Czink János 1 frt, valaki 1 frt, csizmadia társulat 1 frt, Eltes K. a torony órájára 1 frt, Benczédi Gergely tanár 50 kr, Ferencz-rendíek f.

1 frt.

Nagy várad: Culberg 1 frt, biharmegyei bank 1 frt, Roth Salamon 1 frt, nagyváradi ev. egyház 1 frt, Baczkay Lajos 40 kr, K. B. 40 kr, ifj R. K. 50 kr, H. G. 1 frt.

Nyíregyháza: A nyíregyházi egyház 5 frt, Meski Pál 1 frt, nyíregyházi takarékpénztár 1 frt, szabolcsi hitelbank 1 frt, Cziráky 30 kr, Macsánszky Sámuel 50 kr, May Adolf 1 frt, Lányiné 50 kr, Cboler 30 kr, N. N. 20 kr, K. S. 10 kr, Maurer 30 kr, szűcs társulat 50 kr, H. S. 20 kr, özv. Draskóczy Sámuelnó 1 frt, K. M. 30 kr, Kovács Pál 30 kr, Hrabovszky Pál 10 kr, Baczó János 40 kr, N. N. 20 kr.

Miskolcz: Dr. Illés K. 50 kr, Albert Ede 50 kr, Forster R. 40 kr, Fuhrman János 50 kr, H >r- vátb Sándor 50 kr, Zureil Z. ezüst huszas, Mázer Fajos 30 kr. Fucber Lajos 30 kr, dr. Makó 1 frt, özv. Révainé 30 kr, Fűrész Ferencz 50 kr, Csátbinó 30 kr, Teöreök Vilma 50 kr, Kulcsár Károly 50 kr, Polacsek Arnold 40 kr, Trillhaas Henrik 40 kr, Leszik órásné 40 kr, B. T. 30 kr, Leszik Miklós 30 kr, N. N. 20 kr, Malu Károly 50 kr, Mabr Nándor 30 kr, M. P. 40 kr, Malatidesz Mihály 30 kr, Stozélány 30 kr, Szlavkovszky M. 20 kr, Molnár Bertalauné 40 kr, Némethy Mihályué 40 kr, Barkovics János 40 kr, N. N. 40 kr, N. N. 10 kr,

L. J. 20 kr, Ujliázy 40 kr, Itadványi István 1 frt, B. M. gőzmalom 2 fit, Czakó István 40 kr, Koós Miksa 20 kr, M. B. társaság 1 frt, Radymay Ig- nácz 40 kr, Miskolcz város 2 frt, Herz Adolf 10 kr, N. N. 50 kr, lstvánffy Józéfa 20 kr, Buzásy Gusztáv 40 kr, Koós Soma 20 kr.

Budapest: Győry Vdmos lelkész 1 frt, Fal- vay Antal 50 kr, Luttenberger Ágost 1 frt, Dole- schal lelkész. 1 frt, B. Viktor 50 kr, Andrásy István 1 frt, Dregály 10 kr, Bruckraau 50 kr, N. N. 20 kr, Pesti hazai takarékpénztár 2 frt, Tury 30 kr, Salinen 1 írt, dr. Brennerberg Mór 50 kr, Szloboda 1 frt, Makó Albert 1 frt, Fabinyi Theoti,

1 írt, dr. Török 50 kr, Blaskovich Sándor 50 kr Fdeskuty 1 frt, Pölmitz P. 1 frt, di" Szontagh 50 kr, M. t. k. 50 kr, Matuchiszton 50 kr, M. g. S. 50 kr, R. B. 50 kr Keleti G. 30 kr, S. L. 50 kr, Gegus S. 1 frt, Cs. I. 50 kr, Artner Fridman 50 kr. N. N. 20 kr, P. K. 50 kr, Brózik 50 kr, And- sler 50 kr, az aradi ág. h. ev. egyház 1 frt, békéscsabai gyámolda 2 írt, N. N. 50 kr,

Ezek szerint a gyűjtött teljes összeg 234 frt 40 kr s egy ezüst huszas, azaz kétszázhamiuczuégy forint 40 krajezár o. é. és egy ezüst huszas.

A nemes keblű adakozók becses adományaikért fogadják ezúttal a pürkereczi ág. hitv. ev, egyház ősziute és hálás köszönetét.

A pürkereczi ág. hitv. ev, presbyterium nevében ős felhatalmazásából:

(M

Pürkereczen, 1884. augusztus 6.

Fejér Gyula,

lelkész s egyh. tan. elnök.

S z i n b á z.

Kedden B. Polgárnő sz. A i t n e r Ilka jutalomjátéka volt. Suppé „BoccaccÍO“-ja került színre, e szép zenéjü operetta, mely ritka színtársulat repertoirejából szokott hiányozni. Városunk közönsége is jól ismeri „Boccacciot“ ; tavai láttuk Sztu- páéktól, harmadéve Bónyeiéktől, úgy hogy lehetett tartani a nagy közönség rószvótlenségétől. A csalódás kellemes lön, a színház zsúfolásig telve volt, megtöltötte a jutalmazandó közkedveltsége, melyet mindjárt első fellépése után megnyert s mely minden játéka után növekszik.

Polgárnő elragadó Boccaccio volt, finoman kidolgozott játékával s kedves dalaival, különösen a Fiamettával énekelt duettjeivel viharos tapsokra ragadta a közönséget, mely elárasztotta koszorúkkal s virágcsokrokkal. — Fiamettát Simándínó adta, kit szintén többször megtapsoltak. C s i g e L. kitünően játszotta a kalandvágyó palermói herczeg Pietro szerepét. Scalca borbély (Lipthay) Lotte- ringi kádár (Német h), Lambertuccio szatócs (B. Polgár Gy.), a majordomus (Szabó G.), továbbá Petronella (Erdélyi 0.) s Isabella (Latabár- n ó) szerepe mind jó kezekben volt.

Meganikos.

VEGYES HÍREK.

A király Aradon. Király ő Felsége vasárnap délelőtt fogadta a küldöttségeket, melyek közül a Csanádi kath. klérus nyitotta meg a sorrendet; szószóló és vezető Németh József ez, püspök volt, ki rövid üdvözlő beszédet mondott a királyhoz. Ezután következett a szerb egyház küldöttsége, majd a Román Mirou vezetése alatt a román egyházé. A városi küldöttségek elseje az Aradvárosi volt, követve a törvényszék, azután a vörös-kereszt-egylet választmánya által. A Felségnek a deputácziók min- denik tagjához volt egy-egy nyájas szava, a hivatalos feleleten kívül, melyek igen nagy fontoságuak voltak. A küldöttségek elbocsátása után a kórházat és a Neumann-fóle gyárat látogatta meg a király. Innen a lövlőde felé vette útját, hogy az általa ajándékozott dijakra szóló czéllövőszetet megnyitás