Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-09-04 / 99. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, szeptember 4. XIV. évfolyam 99. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenilc lieterQcint liáiomszor: Kedden, Csü-törtölcön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, ió'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetményok fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: llaaseustein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. szept. 3. A király aradi utazása a legfontosabb esemény ma Magyarországban. Aug. 30-án a különféle küldöttségek mutatták be hódolatukat a felségnek. A király szokás szerint igen nyájas volt. Erről ir a napi sajtő, különösen a „Pesti Napló“ igen élénken foglalkozik a tárgy- gyal. — Álljon itt kivonatilag erre vonatkozó czikke : A küldöttségek hosszú sora tisztelgett ő Felsége előtt Aradon. A különböző vallásfelekezetek, szomszédos törvényhatóságok, városok, állami tisztviselők, egyletek és testületek siettek a trón zsámolyához, hogy kifejezzék ott loyalitásukat és hazaszeretetüket. A haza és a trón iránti hűség szép nyilvánulásai voltak ezek, s a feleletek, melyek ez alkalommal ő Felsége ajkairól elhangzottak, kiváló helyet foglalnak el a nap történetében. E feleletekben nevezetes nyilatkozatok^fog- laltatnak a magyar állam iránti hűségről, a katli. klérus magatartásáról, az antiszemitizmus ellen és a zsidókról. A vegyesajku megyék küldöttségeihez intézett királyi szavakban jól esik hallanunk a magyar állam iránti hűség különös kiemelését, s azon kiváló meleg hang, melyen ő Felsége Angyelics pátriárkához szólt, egyszersmind azon szerb köröket tünteti fel, melyek újabb időkben elismerésre méltó hazafias irányt követnek. Reméljük, hogy a kölcsönös jóakaratba méltányosság nemsokára minden félre nézve kielégítően fogja megoldani a szerbek egyházügyi kívánalmait is. Bihar és Torontál ő Felsége különös kegyének örvendenek. Aradmegye derék lakossága kiválólag és méltán megdicsértetik, hogy a katonai hadgyakorlatokkal járó nagy terheket készséggel elviseli ; egyebet különben nem tehetvén Arad városa, jövendő fejlődését illetőleg, nagyérdekü és fényes királyi Ígéretet nyert. Erdély azon Ígéretet birja, hogy ő Felsége azt nemsokára meg fogja látogatni. De minden királyi válasz között, a katholi- kus klérusnak adatott a legnevezetesebb, A király által a kormány arra inteti a katli. klérust, hogy „a béke apostola legyen“, „zárkózzék el a politikai hullámzások szenvedélyeitől“, s a híveket „a nemzetiségi vagy felekezeti súrlódásoktól távol tartsa.“ Az utóbbi kijelentés az antiszemitizmusra vonatkozik s különösen arra, hogy több kath. pap mint antiszemita képviselőjelölt [lépett fel. Az előbbeni pedig arra, hogy kiválóan az alsó klérus nagy része a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával ellenzéki volt, s mindkét eljárás úgy jellemeztetik, hogy az illetőket kizárja a királyi kegyelemből. E nyilatkozat első része mutatja amaz örvényt, mely a kormányt a kath. klérustól elválasztja. Nevezetesség tekintetében e szavak mellé állítható azon nyilatkozat, melyet ő Felségétől az izraelita hitközség küldöttsége hallott, ö Felsége azt mondá, hogy „valláskülönbség nélkül“ az ország minden polgára számíthat mindenkor a királyi kegyelemre és a kormány oltalmára, „kit a hűség és önzetlen hazafias magatartás arra érdemesít.“ Az aradi királyi nyilatkozatok sokáig emlékezetesek lesznek. Ferencz József király és Sándor czár találkozása. Mint Bécsből megbízható forrásból jelentik, Ferencz József császár-király ő felsége azept. 14. és lG-dika közt fog találkozni III. Sándor orosz czár- ral. Királyunkat Kálnoky gróf külügyminiszter is elkíséri. Bizonyosnak tartják, hogy a találkozás Skiernewiczében fog megtörténni, ámbár erre nézve végleges határozat még nem hozatott. A törvényhatósági városok tanácsnokainak minősítése. Egy előfordult eset alkalmából kérdés in- téztetett a belügyminiszterhez az iránt, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok tanácsnokaitól, kikről a minősítési törvényben említés téve nincs, minő minősítés követelendő. A belügyminiszter kimondotta, kogy a törvényben az említett állások betöltésére megkivántató minősítés azért nem íratott elő, mert a városi tanácsbeli állásoknál tekintettel kellett lenni az autonom városi közigaz gatásnak többnyire jelentékeny gazdasági körére, s ezért csakis a fővárosi s itt is csak a jogi «isiköz- igazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokokra nézve állapitatott meg a jogszaki qualifikáczió. Ez elvek különben a (képviselőház részéről elfogadott bizottsági véleményben indokoltan ki lőnek fejtve Egyébiránt, jegyzi meg a miniszter, a törvény nem állja útját annak, hogy a városban, midőn a pályázatot kiírják, a jogszaki qualifikácziót meg ne kívánják azon tanácanoki állasokra vonatkozólag, s ki ne mondhatnák, hogy azon pályázóknak, kik köz- igazgatási quahfikáczióval bírnak, az ezzel nem bírók felett előny biztosittatik. Keresztény áttórhet-e a zsidóhitre. A horvátországi kormány még ez év áprilisében kiadott egy rendeletet, melyben kimondta, hogy a zsidók egyenjogúsítása alapján az áttérés meg van engedve. Az ellenzék ezért erősen megtámadta a kormányt, s a kftrmány részéről Voncsina osztályfőnök válaszolt az interpelláczióra. A válaszban azt mondja Von- csioa, hogy az áttérést a királyság egy törvénye sem ellenzi, s a régi kódexben egy 8zt.-László idejéből 1093-ból kelt rendeletben van csak a nyoma, mely az áttérést megengedi és mindamellett, hogy a kormány felfogása független az egyház felfogásától, tekintve azonban másfelől azt, hogy a zsidók egyenjogositásáról szóló törvéuy nem teljes, a kormány a fent érintett rendeletét hatályon kívül helyezi. A szerb király elleni merénylet. Milán szerb király családjával 2-áu este, elkésve csak esti tizenegy órakor érkezett meg Budapestre a központi pályaudvarba. A rendőrség előre figyelmeztetve volt, hogy Milán király élete ellen Pestmegye területén merényletet terveztek, azért a pályaudvar és csarnokai zsúfolva voltak rendőrökkel. A magas utas nem folytatta útját s az éjét a pályaudvarban töltötte az udvari vonat salon-kocsi- jában. Az ujszőuy-bécsi uj vasútvonalon a személyvonat, mely a szerb király külön vonata előtt ment, a melyen Milán királyt lenni goudolták, Kelenföld állomás közelében kisiklott a vágányról erősen gyanús körülmények között. Több vaggon felborult és összetört, egy fékező meghalt, a pálya annyira megrongáltatott, hogy egy külön vonattal oda szállított 150 munkás csak nagy erőmegfeszitéssel volt képes azt reggelig tartó munkával helyreállítani. A kisiklás előtt egy félórával két más vonat ment át a vonalon és azoknak semmi bajuk sem történt. A fővárosban a hír nagy szenzácziót keltett s mindinkább megerősödik a gyanú, hogy a kisiklás merénylet eredméuye, — mely a szerb királyi család ellen volt irányulva. A horvát tartománygyülés berekesztése. Zágráb, aug. 31. Ma délelőtt 10 órakor ment végbe a tartomány- gyűlés ünnepélyes berekesztése, melyen csak a többséghez tartozó képviselők jelentek meg ; az ellenzék távol maradt. Az ülést Horvát alelnök nyitotta meg, mire Mi- íalics osztálytanácsos átnyújtotta a bánhoz intézett iirályi leiratot, melylyel ez felhatalmaztatik a tartománygyülés feloszlatására. Ekkor Zsivkovics püspök, továbbá Kusevic8, Csudics, Kovacsevics, Lón- csárics, Ma3eg, Mandics, Pejasevics Tivadar, Ste- kovics, Vardian, Zindl és Zmaics képviselőkből álló küldöttség ment a bánért, ki a teremben magyar díszruhában megjelenvén, ott élénk zsiviókkal fogadtatott, s felolvasta a következő királyi leiratot: Mi I. Ferencz József stb. 1881. aug. 28-án kelt leiratunkban, melylyel Horvát-Szlavou-Dalmát királyságainknak 1881. szept. 27-ére egybehívott tar- tománygyülésót megnyitottnak nyilvánítottuk s hű- ségteknek a horvát-szlavón végvidéknek Horvát - Szlavon-Dalmát királyságokkal s ez által a magyar korona országaival való egyesítését tudomásul adtuk, kiemeltük, hogy ezzel hüségtekueL régi vágyát teljesítettük s az ország közállapotainak jobb kifejlődéséhez a feltételeket megadtuk. Teljes bizalommal remélhettük hát, hogy hűség- tek folyton bölcs körültekintéssel s eszélyes mérséklettel fognak törekedd királyi jóakaratunk ez újabb bizonyságát atyai szándékaink szellemében s szeretett Horvát-Szlavon királyságaink javára fordítani. ^Zajos éljenzés.) A horvát-szlavon végvidék egyesítésére vouatkozó említett rendelkezéseinek beczikkelyezése által hü- ségtek megfeleltek atyai szándékainknak s közreműködésük ez irányban, a határvidéki képviselők megjelenése a horvát-szlavon tartománygyülésen, valamint a határvidéki királyi biztosság megszüntetése megtermetté jó gyümölcseit. Ezen Horvát-Szlavon-Dalmát királyságaink történetében oly fontos esemény atyai szivünk örömére egységessé tette a nevezett királyságok egész teiü- letén úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hatalmat s oly alapot hozott létre, melyen a két országrész teljes szerves egyesítésének útjában álló akadályok alkotmányos utón elháríthatok lesznek. (Zajos éljenzés.) Hüségtek legutóbb dicséretes buzgalommal és elismerésre méltó kitartással működtek közre oly igazságügyi törvények alkotásánál, melyek az egyesített tartományrészekben az igazságszolgáltatás fejlődésére üdvös hatással lesznek. A két tartományrész teljes összeolvadásának útja tehát meg van nyitva; nincs tehát egyéb hátra, mint az ezen királyságok történelmi fejlődése által megkívánt törvények és országos közállapotok oly módon való rendezése, hogy az egykori határvidék lakosai az alkotmány áldásainak teljes tudatára jussanak s hogy a tartománynak oly hosszú ideig el- választatott részei immár egyesülvén, fokozott erejükből a haladás és jólét uj föltételeit merítsék. (Viharos éljenzés.) Miután pedig a háromévi törvényhozási időszak végére jár, reméljük, hogy a hüségtek által eredményesen megkezdett muukát az Isten segítségével s a következő országgyűlés alkotmányszerü közreműködésével szeretetett Horvát Szlavon-Dalmát királyságaink javára befejezhetjük. A horvát-szlavon-dalmát tartománygyülósnek Ülésszakát ezennel befejezettnek s magát a tartomány- gyűlést feloszlatottnak uyilváuitjuk. Egyebekben császári és királyi kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Bécsben, aug. 22-én. Ferencz József, s. k. Be deko v i cs, s. k. Gr. K h ue n-Héder. v ár y s. k. Ezután a képviselők — élükön a bánnal és az osztályfőnökkel — a Márk templomba mentek, hol Te-Deura mondatott.