Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-09-04 / 99. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, szeptember 4. XIV. évfolyam 99. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMIeg-jelenilc lieterQcint liáiomszor: Kedden, Csü-törtölcön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, ió'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetményok fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: llaaseustein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. szept. 3. A király aradi utazása a legfontosabb ese­mény ma Magyarországban. Aug. 30-án a kü­lönféle küldöttségek mutatták be hódolatukat a felségnek. A király szokás szerint igen nyá­jas volt. Erről ir a napi sajtő, különösen a „Pesti Napló“ igen élénken foglalkozik a tárgy- gyal. — Álljon itt kivonatilag erre vonatkozó czikke : A küldöttségek hosszú sora tisztelgett ő Felsége előtt Aradon. A különböző vallásfele­kezetek, szomszédos törvényhatóságok, városok, állami tisztviselők, egyletek és testületek siet­tek a trón zsámolyához, hogy kifejezzék ott loyalitásukat és hazaszeretetüket. A haza és a trón iránti hűség szép nyilvánulásai voltak ezek, s a feleletek, melyek ez alkalommal ő Felsége ajkairól elhangzottak, kiváló helyet foglalnak el a nap történetében. E feleletekben nevezetes nyilatkozatok^fog- laltatnak a magyar állam iránti hűségről, a katli. klérus magatartásáról, az antiszemitizmus ellen és a zsidókról. A vegyesajku megyék küldöttségeihez inté­zett királyi szavakban jól esik hallanunk a magyar állam iránti hűség különös kiemelését, s azon kiváló meleg hang, melyen ő Felsége Angyelics pátriárkához szólt, egyszersmind azon szerb köröket tünteti fel, melyek újabb idők­ben elismerésre méltó hazafias irányt követnek. Reméljük, hogy a kölcsönös jóakaratba méltá­nyosság nemsokára minden félre nézve kielégí­tően fogja megoldani a szerbek egyházügyi kí­vánalmait is. Bihar és Torontál ő Felsége különös kegyé­nek örvendenek. Aradmegye derék lakossága kiválólag és méltán megdicsértetik, hogy a ka­tonai hadgyakorlatokkal járó nagy terheket készséggel elviseli ; egyebet különben nem te­hetvén Arad városa, jövendő fejlődését illető­leg, nagyérdekü és fényes királyi Ígéretet nyert. Erdély azon Ígéretet birja, hogy ő Felsége azt nemsokára meg fogja látogatni. De minden királyi válasz között, a katholi- kus klérusnak adatott a legnevezetesebb, A ki­rály által a kormány arra inteti a katli. klé­rust, hogy „a béke apostola legyen“, „zárkóz­zék el a politikai hullámzások szenvedélyeitől“, s a híveket „a nemzetiségi vagy felekezeti súr­lódásoktól távol tartsa.“ Az utóbbi kijelentés az antiszemitizmusra vonatkozik s különösen arra, hogy több kath. pap mint antiszemita képviselőjelölt [lépett fel. Az előbbeni pedig arra, hogy kiválóan az alsó klérus nagy része a legutóbbi képviselőválasz­tások alkalmával ellenzéki volt, s mindkét el­járás úgy jellemeztetik, hogy az illetőket ki­zárja a királyi kegyelemből. E nyilatkozat első része mutatja amaz ör­vényt, mely a kormányt a kath. klérustól el­választja. Nevezetesség tekintetében e szavak mellé ál­lítható azon nyilatkozat, melyet ő Felségétől az izraelita hitközség küldöttsége hallott, ö Felsége azt mondá, hogy „valláskülönbség nél­kül“ az ország minden polgára számíthat min­denkor a királyi kegyelemre és a kormány ol­talmára, „kit a hűség és önzetlen hazafias ma­gatartás arra érdemesít.“ Az aradi királyi nyilatkozatok sokáig emlé­kezetesek lesznek. Ferencz József király és Sándor czár találkozá­sa. Mint Bécsből megbízható forrásból jelentik, Fe­rencz József császár-király ő felsége azept. 14. és lG-dika közt fog találkozni III. Sándor orosz czár- ral. Királyunkat Kálnoky gróf külügyminiszter is elkíséri. Bizonyosnak tartják, hogy a találkozás Skiernewiczében fog megtörténni, ámbár erre nézve végleges határozat még nem hozatott. A törvényhatósági városok tanácsnokainak minő­sítése. Egy előfordult eset alkalmából kérdés in- téztetett a belügyminiszterhez az iránt, hogy a tör­vényhatósági joggal felruházott városok tanácsno­kaitól, kikről a minősítési törvényben említés téve nincs, minő minősítés követelendő. A belügyminisz­ter kimondotta, kogy a törvényben az említett ál­lások betöltésére megkivántató minősítés azért nem íratott elő, mert a városi tanácsbeli állásoknál te­kintettel kellett lenni az autonom városi közigaz gatásnak többnyire jelentékeny gazdasági körére, s ezért csakis a fővárosi s itt is csak a jogi «isiköz- igazgatási szakosztályok élén álló tanácsnokokra nézve állapitatott meg a jogszaki qualifikáczió. Ez elvek különben a (képviselőház részéről elfogadott bizottsági véleményben indokoltan ki lőnek fejtve Egyébiránt, jegyzi meg a miniszter, a törvény nem állja útját annak, hogy a városban, midőn a pályá­zatot kiírják, a jogszaki qualifikácziót meg ne kí­vánják azon tanácanoki állasokra vonatkozólag, s ki ne mondhatnák, hogy azon pályázóknak, kik köz- igazgatási quahfikáczióval bírnak, az ezzel nem bí­rók felett előny biztosittatik. Keresztény áttórhet-e a zsidóhitre. A horvátor­szági kormány még ez év áprilisében kiadott egy rendeletet, melyben kimondta, hogy a zsidók egyen­jogúsítása alapján az áttérés meg van engedve. Az ellenzék ezért erősen megtámadta a kormányt, s a kftrmány részéről Voncsina osztályfőnök válaszolt az interpelláczióra. A válaszban azt mondja Von- csioa, hogy az áttérést a királyság egy törvénye sem ellenzi, s a régi kódexben egy 8zt.-László ide­jéből 1093-ból kelt rendeletben van csak a nyoma, mely az áttérést megengedi és mindamellett, hogy a kormány felfogása független az egyház felfogá­sától, tekintve azonban másfelől azt, hogy a zsidók egyenjogositásáról szóló törvéuy nem teljes, a kor­mány a fent érintett rendeletét hatályon kívül he­lyezi. A szerb király elleni merénylet. Milán szerb ki­rály családjával 2-áu este, elkésve csak esti tizen­egy órakor érkezett meg Budapestre a központi pályaudvarba. A rendőrség előre figyelmeztetve volt, hogy Milán király élete ellen Pestmegye területén merényletet terveztek, azért a pályaudvar és csar­nokai zsúfolva voltak rendőrökkel. A magas utas nem folytatta útját s az éjét a pályaudvarban töltötte az udvari vonat salon-kocsi- jában. Az ujszőuy-bécsi uj vasútvonalon a személyvonat, mely a szerb király külön vonata előtt ment, a melyen Milán királyt lenni goudolták, Kelenföld állomás közelében kisiklott a vágányról erősen gya­nús körülmények között. Több vaggon felborult és összetört, egy fékező meghalt, a pálya annyira megrongáltatott, hogy egy külön vonattal oda szállított 150 munkás csak nagy erőmegfeszitéssel volt képes azt reggelig tartó munkával helyreállítani. A kisiklás előtt egy félórával két más vonat ment át a vonalon és azoknak semmi bajuk sem történt. A fővárosban a hír nagy szenzácziót keltett s mindinkább megerősödik a gyanú, hogy a kisiklás merénylet eredméuye, — mely a szerb királyi csa­lád ellen volt irányulva. A horvát tartománygyülés berekesztése. Zágráb, aug. 31. Ma délelőtt 10 órakor ment végbe a tartomány- gyűlés ünnepélyes berekesztése, melyen csak a több­séghez tartozó képviselők jelentek meg ; az ellenzék távol maradt. Az ülést Horvát alelnök nyitotta meg, mire Mi- íalics osztálytanácsos átnyújtotta a bánhoz intézett iirályi leiratot, melylyel ez felhatalmaztatik a tar­tománygyülés feloszlatására. Ekkor Zsivkovics püs­pök, továbbá Kusevic8, Csudics, Kovacsevics, Lón- csárics, Ma3eg, Mandics, Pejasevics Tivadar, Ste- kovics, Vardian, Zindl és Zmaics képviselőkből álló küldöttség ment a bánért, ki a teremben magyar díszruhában megjelenvén, ott élénk zsiviókkal fo­gadtatott, s felolvasta a következő királyi leiratot: Mi I. Ferencz József stb. 1881. aug. 28-án kelt leiratunkban, melylyel Horvát-Szlavou-Dalmát ki­rályságainknak 1881. szept. 27-ére egybehívott tar- tománygyülésót megnyitottnak nyilvánítottuk s hű- ségteknek a horvát-szlavón végvidéknek Horvát - Szlavon-Dalmát királyságokkal s ez által a magyar korona országaival való egyesítését tudomásul ad­tuk, kiemeltük, hogy ezzel hüségtekueL régi vá­gyát teljesítettük s az ország közállapotainak jobb kifejlődéséhez a feltételeket megadtuk. Teljes bizalommal remélhettük hát, hogy hűség- tek folyton bölcs körültekintéssel s eszélyes mér­séklettel fognak törekedd királyi jóakaratunk ez újabb bizonyságát atyai szándékaink szellemében s szeretett Horvát-Szlavon királyságaink javára for­dítani. ^Zajos éljenzés.) A horvát-szlavon végvidék egyesítésére vouatkozó említett rendelkezéseinek beczikkelyezése által hü- ségtek megfeleltek atyai szándékainknak s közre­működésük ez irányban, a határvidéki képviselők megjelenése a horvát-szlavon tartománygyülésen, valamint a határvidéki királyi biztosság megszünte­tése megtermetté jó gyümölcseit. Ezen Horvát-Szlavon-Dalmát királyságaink törté­netében oly fontos esemény atyai szivünk örömére egységessé tette a nevezett királyságok egész teiü- letén úgy a törvényhozó, mint a végrehajtó hatal­mat s oly alapot hozott létre, melyen a két ország­rész teljes szerves egyesítésének útjában álló aka­dályok alkotmányos utón elháríthatok lesznek. (Za­jos éljenzés.) Hüségtek legutóbb dicséretes buzgalommal és el­ismerésre méltó kitartással működtek közre oly igazságügyi törvények alkotásánál, melyek az egye­sített tartományrészekben az igazságszolgáltatás fej­lődésére üdvös hatással lesznek. A két tartományrész teljes összeolvadásának útja tehát meg van nyitva; nincs tehát egyéb hátra, mint az ezen királyságok történelmi fejlődése által megkívánt törvények és országos közállapotok oly módon való rendezése, hogy az egykori határvidék lakosai az alkotmány áldásainak teljes tudatára jus­sanak s hogy a tartománynak oly hosszú ideig el- választatott részei immár egyesülvén, fokozott ere­jükből a haladás és jólét uj föltételeit merítsék. (Viharos éljenzés.) Miután pedig a háromévi törvényhozási időszak végére jár, reméljük, hogy a hüségtek által ered­ményesen megkezdett muukát az Isten segítségével s a következő országgyűlés alkotmányszerü közre­működésével szeretetett Horvát Szlavon-Dalmát ki­rályságaink javára befejezhetjük. A horvát-szlavon-dalmát tartománygyülósnek Ülés­szakát ezennel befejezettnek s magát a tartomány- gyűlést feloszlatottnak uyilváuitjuk. Egyebekben császári és királyi kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Bécsben, aug. 22-én. Ferencz József, s. k. Be deko v i cs, s. k. Gr. K h ue n-Héder. v ár y s. k. Ezután a képviselők — élükön a bánnal és az osztályfőnökkel — a Márk templomba mentek, hol Te-Deura mondatott.

Next

/
Thumbnails
Contents