Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-28 / 96. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 96. szám. Csütörtök, augusztus 28. NEMERE, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Hvleg-j elenils. Hotexúsiirt liáromszor: IKIed-den, Csü/törtölsön. és Szomloaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, fopiacz, 629. sz. a. (Csulak Znigraond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr, Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein éa Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Tennivalók. Brassó, 1884. aug. 27. Nehéz feladat a brassói magyarság tennivalóit körülírni; de mert e helyen valaki már megkisérlette erről Írni — s nem tagadom, igen sikerültén — kísérletet teszek én is, hogy egy-egy szót emeljek teendőink tárgyában. Hát bizony ez igen komplikált história; könnyű tárgyalni, csak nehéz elkezdeni. Any- nyi teendőnk volna itt Brassóban, a mennyi egyhamar egy városnak nem. Első és főfeladatunk volna Brassó városát a végvidéki magyarság középpontjává tenni; ide kell összefutni a határszéli megyék magyarsága minden fonalának és innen kiindulni mindennek, a mi az állameszme és anyanyelv terjesztésére irányul; Brassó város magyarságának képviselni kell a határszéli megyék ösz- szes magyarságának összes ügyeit. Mert a mig ezt a szerepet el nem éri, addig számítani sem fog, annál kevésbbé megoldani magasztos hivatását. Az egész határszélen — számítva Brassó, Fogaras, Szeben, Csik, Kis- és Nagy-Küküllő megyéket — Brassó városa az egyedüli, mely ily középpontá volna tehető, az egyetlen nagyobb város, mely erre alkalmas. Különösen kvalifikálják pedig erre földrajzi fekvése, népesedési és nemzetiségi viszonyai. Tehát ez az első és legfontosabb; attól a percztől kezdve, melyben ezt elértük, emelkedni fog maga Brassó, gyarapodni erőben magyarsága, mely ma nem egyéb porszemnél a homokpusztában. Hisz mi Brassó magyarsága a kis Sepsi-Szentgyörgyhez képest ? pedig nálunk egyedül a magyarság száma is nagyobb, mint Szentgyörgy város lakossága, holott nálunk az intelligeuczia is kétakkora, mint azé. De ott a magyarság törekedik, sőt még politikát is űz. Nálunk ez nem lehet, de nem is szabad. Brassóban politikát őzni nem lehet, mert abban a perczben minden meghiúsul és dugába dől; a brassói magyarságnak, tekintet nélkül politikai meggyőződésére, egyesülni kell és vállvetve törekedni előre. Itt nem szabad sem kormánypárti, sem mérsékelt ellenzéki, sem függetlenségi politikát csinálni; itt csak egy politikának van helye, t. i. annak, melyet saját jól felfogott érdekünk és a józan ész parancsol. Ez pedig az, hogy törekedjünk a hegemóniát magunk részére biztosítani. Nézzük csak azt a kis Sepsi-Szentgyőrgyöt. Annak az ötezer lakost sem teljesen számláló városkának két magyar lapja van és mindkettőnek szép olvasóközönsége, Brassónak is vannak lapjai: van oláh napilapja, német lapja — mely januárral szintén napilappá lesz, — de a magyarságnak nincs közlönye. Pedig régi dolog az, hogy korunkban a legnagyobb hatalom a sajtó. Az oláhok képviseltetik érdekeiket a világ előtt, a szászok nem kevésbbé, csak a magyarság nem, mert nincs hol. Az oláhok és szászok társadalmi és vagyoni viszonyai mások is, mint a mieink. De sajátságos, hogy nemcsak a brassó- megyei magyarságnak, hanem Fogaras, Szeben, Csik, Kis- és Nagy-Küküllő megyének sincs magyar lapja; Csikmegyét azonban ellátják a háromszéki lapok, de a többi ép oly bajban Szenved, mint mi. Miért nem lehetne tehát Brassót e megyék magyarságának középpontjává tenni ? . . Miért nem lehet Brassóban magyar lapot létesíteni, a mely magába zárja az idézett megyék magyarságának, törvényhatóságainak érdekeit? . . . — Itt van a bökkenő; a mig lapunk nem lesz, addig mindég hanyatlunk, előre soha sem mehetünk. De legyen csak közlönyünk, majd meglátjuk, mire képes a brassói magyarság. Ha tehát azt akarjuk, hogy Brassó középpontjává tétessék a határszéli magyarságnak, és mérvadó szerepet játszszék nemzetiségi tekintetben: akkor legelső sorban magyar lapra van szükségünk. Szellemi tőke van itt elég hatalmas, olvasóközönség pedig szintén lesz annyi, a mennyi egy lap feutartásához szükséges. De van Brassóban is egy nagy baj, melyet kiirtani kellene. A személyeskedés nálunk nagy szerepet játszik, ez megölője még a legüdvö- sebb mozgalomnak is. Pedig — pedig itt ösz- szetartásra volna szükség, csak az hozhat létre valamit. S ha nincs a brassói magyarságban senki — mint a „Tennivalók“ czimü czikk Írója mondja — kihez hivó szózatot lehessen intézni, az mindenesetre baj ; de van a megyének közszeretetben és tiszteletben álló főispánja, a ki pótolja e hiányt. Tőle kell e mozgalomnak kiindulni, csak akkor lesz biztos sikere. Mindhárom nemzetiség feltétlen bizalommal és tisztelettel környezi őt, s ha tőle indul ki a mozgalom, akkor mellőzve lesz a szemé lyeskedés. Szeretett főispánunkhoz fordulok tehát és velem együtt az egész magyarság, tőle várja sorsa javulását. Ha ő méltósága a dolgok élére fog állani, akkor csakhamar elérjük a fennebb mondottakat és nemcsak Brassó, hanem a többi megyék magyarságáuak ügye is nagyobb lendületet fog venni. Van egyéb tennivalónk még elég, azt egy czikk keretében felsorolni nem tudom. De mindennek ez az alapja, minden ettől van függővé téve. A többiről jövőre, egyszerre legyen elég ennyi. Magyar. Császártalálkozási hírekkel, vagyis inkább találgatásokkal van tele az osztrák és német sajtó. A legújabb verzió szerint a czár varsói tartózkodása alkalmával a varsó-bécsi vasútvonalon vadász kirándulást tesz Kierevicébe 8 ezúttal fog találkozni Skienievicben a német és osztrák-magyar uralkodókkal. — Itt megemlítjük azt is, hogy aug. 18-án Krasnoje-Seloban diszebéd volt s a czár Ferencz József király egészségére üritó poharát, mire a zenekar az osztrák hymnu3zt intonálta. A moloch. A bécsi katonai újság a hadügyi költségvetés újabb fölemelésének hírét hozza. A közös hadügyminisztérium 1885-iki előirányzata, úgymond, előreláthatólag felemelését fogja magában foglalni a hadügyi budgetnek. A többletet különböző műszaki és szervezeti változások s a hadi tengerészet nagyobb szükséglete okozzák. A hadi tengerészeién kívül a többlet legnagyobb része a tüzérségre esik, a melynek uj reorganizálása van kilátásba helyezve, az ütegosztályok beosztása t. i. a gyaloglási csapat-osztályokhoz. Felemlíti a „Wehrzeitung“ azt a hirt is, hogy újabb — 14-ik — tüzórezredet szándékoznak felállítani, de arról hallgat, hogy ez a sok mindenféle újítás mennyivel fogja növelni a hadügyi budgetet. A horvát tartománygyülés aug. 25-iki ülésén Vu- kotinovics előadó indokolta a közgazdasági bizottság indítványait, melyek a marhatenyésztőst czéloz- zák, s többek hozzászólása után egyhangúlag elfogadtattak a következő indítványok : 1. A mezőgazda- sági egyesületek segélyezése különösen a felső-inn- völgyi ős monfalkoni szarvasmarha-fajok behozatala czéljából. 2. A belföldi fajok tenyésztésének emelése kiállítások rendezése és díjazások által. 3. A podo- liai és fehér magyar fajok elterjedésének elősegítése a sík vidékeken. 4. A kincstár által rendezendő árverések által lehetővé tétele annak, hogy a szegényebb sorsú lakosság is faj-marhákhoz juthasson. Pánszláv agitátorok monarchiánkban. Az újvidéki „Zasztava“ megerősíti a hirt, mely szerint Ausztria- Magyarországban lázitó pánszláv agitáczió nyomait fedezték föl. „Meglehet, azon véleményben — jegyzi meg a mérsékelt szerb párt közlönye, — hogy a jelenlegi idő nem kedvez a nyílt politikai akcziónak, újra kiküldi Oroszország emisszárusait, a kik alattomosan igyekszenek akadályokat gördíteni Ausztria- Magyarország politikai czéljai elé.“ Az orosz hadgyakorlatokról, melyekkel Sándor czár varsói útját is öszefüggésbe hozzák, a „Pol. Corr.“- nek ezeket jelentik Varsóból: A főhadgyakorlatok aug. 28. és szept. 1 -je közt lesznek. Aug. 28-án nagy lovassági szemle lesz Skiernievice mellett, 29-én csapatszemle Konskic mellett, 30-án szemle a Lazienhiben és Varsó környékén elhelyezve levő lovasság felett. Az e szemléket követő nagy manőverekben minden fegyvernembeli csapatok részt vesznek, még a táviró-osztályok is. A kolera. Óvintézkedések a kolera ellen. A belügyminiszter ujabbau a következő körrendeletét bocsátotta ki: A déli Francziaországban kiütött kholera-járvány következtében, még a járvány behurczolásának megelőzése czéljából a szükséges útbaigazítások innen megadattak, s az illetékes hatóságok a megfelelő intézkedésekre felhivattak. Fődolog, hogy ezen intézkedések ne csak egyszerűen kiadassanak, hanem hogy azok tényleg teljesittessenek. Ezt lényegesen elő fogja mozdítani, ha a közegészsógi szabályok ellen kihágást vagy mulasztást elkövetők a törvényszerű büntetéssel a lehető legrövidebb idő alatt Bujtatnak; miért is ezennel fölhívom a törvényhatóságot, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törv.-czikk, a kihágásokról szóló 1879,: XL. t.-cz., a kormányrendeletek és szabályrendeletek ide vonatkozó rendelkezéseit és ha- tározmányait s az ezeken alapuló hatósági intézkedéseket lelkiismeretesen szigorúan végrehajtván, egyúttal azt is rendelje el, hogy e kihágási és közegészség-rendőri ügyekben első fokon bíráskodó közigazgatási hatóságok, a veszélyes járvány körüli kihágási eseteket, mindaddig, mig a kholera-járvány behurczolhatásának lehetősége meg nem szűnt, soron kívül is gyorsan bírálják el. — Budapesten, 1884. évi julius hó 31-én, a miniszter megbízásából: Lukács György, miniszteri tanácsos. * Marseille, aug. 23. Toulonban négy kolera eset fordult elő. Az orvosok legutóbbi gyűlésén elhatározták a mozgó kórházak bezárását. A gólyák tömeges megjelenése jó hatást gyakorolt a népre, a kik ezt jó jelnek tartják. Trieszt, aug. 23. Az osztrák-magyar konzulátus jelenti Máltából, hogy ott egy Bombayból jövő Inchborva nevű angol gőzös kötött ki, a melynek födélzetén egy ember kolerában meghalt. A hajót rögtön eltávolították a kikötőből. Marseille, aug. 24. A kolera kitört Haute- Garoune departementbau és feltűnő hevességgel dü*
