Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-28 / 96. szám

Kong. Különösen Aspetban és Milhasban. Allard mairo bos9za8 vonakodás után elrendelte, hogy az utczákon közköltségen tüzet gyújtsanak. Pari s, aug. 24. A hivatalos statisztikai jelentés szerint 1092 halálozás fordult elő, tehát 140-nel kevesebb, mintáz előző héten. A statisztikai irodá­nak egy halálos végű koleraesetet jelentettek be, a melyet azonban az orvosok szórványos kolerának jeleztek. R ó in a, aug. 24. A kolera Olaszországban ag­gasztó módon terjed, különösen Spezia kikötőváros­ban és Piemontban, de jelentenek koleraeseteket Milano és Nápoly városokból is. Róma, aug. 25. Speziát katonai zárvonallal fog­ják elzárni. A tengerészeti miniszter már elrendelte Speziában a szükséges intézkedéseket és ina vissza­tér Rómába. » P á r i s, aug. 25. A spanyol nagykövetség távi­ratot kapott, mely szerint Barcellonában három ko­leraesetet konstatáltak. Róma, aug. 25. Tegnap már kevesebb kolera­eset fordult elő Olaszországban; nagyobb városok­ban egy sem. A kliinai háború. Közelebbi részletek még hiányzanak Fu-Cseu lö­völdözéséről. Az eddigi telegrammokból csak annyi világlik ki, hogy a franczia flotta sértetlenül ke­rült ki a küzdelemből, tűig a kliinai hajók közül hét ágyunaszádot elsülyesztettek. E hajók elvesz­tése, a melyek Angliában készültek, nagy veszteség Khinára. Ágyús csónakok közül kettő, a „Yang Quei“ és „Csao-Yong“ csavarhajók 25 czentimeteres ágyuk­kal é3 6 mitraileussel vannak szerelve. E hajók 10 fonálnyi sebességgel járnak s igy nem valÓ9zinütlen, hogy ezeknek sikerült elmenekülni. Khinának még ezenkívül 8 Arm9trong-féle ágyunaszádja van, melyek 35—38 tonnásak. Az arzenál a Min folyónál van, árkokkal körül­véve ; kötélverő műhelyek, öntöde, fiirészmühelyek, mathematikai irodák és a hajózó iskola vannak benne elhelyezve ; négy pagoda és színház is van itt. Fu-Cseu lakosainak száma 600,000 s a város a Miu folyó torkolatától 56 kilóméter távolságra van. Az európai negyed a Nan-Tai szigetén épült fel és Fu-Cseuval egy gránithiddal van összekötve. Sem maga a város, sem az európai negyed legkevésbé sem szenvedhettek a bombáztatás miatt. Courbet ellenteugernagy hajóraja, mely az ar­zenál előtt horgonyzott, két czirkáló hajóból a „Cha­teau Renard“ és Dugay-Trouinból, „Saone“, „Dracz“, „Volta“ jelzőhajókból s két torpedónaszádból ál­lott ; két pánczélos „Bayard“ és „Triomphante“, a Min folyó torkolatánál horgonyzott; valószínűleg a kimpai szigeten levő erődítményeket, a melyek a folyam bejáratát őrzik, lövöldözték. A Ithinaiakuak legfeljebb négy ágyucsónakjuk volt tűzben, igy a csata eldőlése alig volt kétséges, s az egész inkább hadijátéknak tiinik fel. A franczia kormánykörökben tagadják, hogy a Courbet keletázsiai akcziója háború jellegével birna Khina és Francziaország közt; az akczió egyedüli czélja: megtorolni a bac-léi esetet s másrészről al­kalmas zálogtárgyakat szerezni a franczia kártérí­tési igények biztosítására. Ezért a kormány nem tartja szükségesnek a kamrákat egybehívni s ki­adta az utasításokat, hogy az akczió a nemzetközi A jegyző élményei Parisban. (Vége.) Öt perez múlva mindaketten visszatértek, egyi­kük gyertyákkal, a másik abroncscsal. Ezptán Ro- mantin egy ládából húsz üres palaczkot szedett ki s azokat körös körül az abroncshoz kötötte. Erre kiment, hogy a házmestertől létrát hozzon, előbb elmondván, hogy a házmesterné kegyét azzal nyerte meg, hogy macskáját az állványon levő képen meg­örökítette. Miután a létrával visszatért, ezt kérdezte ven­dégétől : — Könnyedén mozog ön ? Amaz mintegy öntudatlanul viszonzá: — Bizonyára ! — Akkor menjen föl s akaszsza ezt a csillárt a padlózat gyűrűjébe. Azután dugjon minden palaczk- ba egy-egy szál gyertyát s gyújtsa meg. Mondom önnek, hogy én a világítás dolgában különös láng­ész vagyok. Azonban — az ördögbe is, vesse ön le frakkját, hiszen úgy néz ki, mint valami pin- ezér! Az ajtót felszakitottálc, egy hölgy villogó szemek­kel jelent meg s a küszöbön megállt. A mint Romantin a nőt megpillantotta, magán­kívül volt. Ez várt egy pár pillanatig, aztán mellén ke­resztbe fonva karjait, éles, rezgő, dühödt hangon kiáltott:. — Ah, utálatos féreg ! igy csalsz meg engem ? Romantin nem felelt. A nő igy folytatá: — Szörnyeteg! még gyöngédséget tettettél, mi­kereskedelemnek semmi hátrányt no okozzon s azon­nal megszűnjék, mihelyt Francziaország kettős czélja el lesz érve. A franczia diplotnácziai ügynök elutazott Tien- Tsinből; a franczia konzul továbbra is ott marad. A kliinai csapatok Tsang-Pe-i-Tun vezérlete alatt állnak. A „Times“ levelezője, a ki Fu-Cseu bombáztatá- sának szemtanúja volt, jelenti: A khinai flotta 11 könnyű hajóból állott. Á franczia pánczélos hajók • nak gyerekjáték volt ezekkel elbánni. 7 perez alatt ellentállásuk meg volt törve. Courbet nem adott kegyelmet, a khinai hajók ágyúi rég elnémultak, maguk a hajók sülyedezni kezdtek s a francziák mégis egyre lőttek. A jelenet irtózatos volt, nem csata, hanem mészárlás. A szélsőbaloldal a minisztérium vád alá helyezését indítványozza, mert háborút kezdett Khina ellen a parlament hozzájárulása nélkül. Fu-Cseuban khinai katonák megtámadták a fran­czia konzulátust. SS 382 3 Háromszékinegye közgyűlése. Három9zékmegye kedden és szerdán tartotta köz­gyűlését Potsa József elnöklete alatt. Elnök rövid beszéddel megnyitván az ülést, je­lenti, hogy Kelemen Lajos tiszti ügyész betegsége miatt nem jelenhetett meg a gyűlésen; helyette a tiszti ügyészi teendők vitelére Künnle Józsefet kér­te fel. Ezután br. Apor Gábor alispán olvassa fel az utolsó öt hónapról készített jelentését, Megemlíti a képviselőválasztásokat, melyek teljesen rendben, min­den csendzavavarás nélkül történtek meg. Jelentést tesz a megyei pénztár állásáról, a pénzek elhelye­zéséről, az ügykezelésről és a közlekedésről. Jelen­tését az idei terméssel végzi, melyet jó közepesnek mond, minek Gyárfás Imre bizottsági tag ellene mond áz idei termést közepesnél alább becsülvén, több felszólaló azonbaD az alispánnak ad igazat. Az alispán tudatta továbbá a közgyűléssel, hogy több rendbeli elfoglaltatása, k ülönösen a határrendező bizottságban való részvétele miatt huzamosabb ideig távol kellett lenuie a megyei székvárostól; ha tán e miatt az ügyek rendes menetében fennakadás vagy hiány lett volna, igyekezni fog azt a jövőben helyre pótolni. Az alispáni jelentés után S é ra Tamás árva­széki elnök olvasta fel jelentését az árvaszék öt havi állapotáról és működéséről. A jelentést tudo­másul vették. Ezután a kormány leiratai olvastattak fel: A belügyminiszter azon körrendeletére, melyet, a me­lyet a megyei nyugdíjintézmény létesítése ügyében küldött le, az állandó választmány azon indítványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy az alispán elnök­lete alatt egy bizottság küldessék ki, mely indít­vány helyesléssel fogadtatott. A belügyminiszternek a Dálnok községi korcsuiá- roltatási jog haszonbérlete tárgyában a megyéhez dőn engem falura küldték Most meglásd, hogyan fogom rendezni ünnepélyedet. Igen, én fogadom el barátaidat 1 Mind élénkebbá vált. — Palaczkokat és gyertyákat dobálok szeme­ikbe . . . ! Romantin gyöngéden kiáltott fel: — Mathilde ! . . . Ez azonban nem hallgatott reá, hanem folytatta: — Várj csak kissé, galambom, várj ! Romantin közeledett hozzá s kísérletet tőn kezét megragadni. — Mathilde ! De a nő elemében volt, nem hallgatott reá, ha­nem gazdag bőségszarujából gorombaságok árjával illette őt. Ügy ömlött szájából, mint rohanó patak; a kimondott szók az elsőbbségért látszottak küz­deni. Szünetlenül dühöngött, szitkozódott és károm­kodott. Romantin, a nélkül, hogy a nő észrevette volna, megragadta karját. Mathilde nem is látta őt, any- nyira el volt mélyedve a szóáradatban, hogy szivét inegkönnyebbitse. Könyek omlottak szemeiből, de a szóáramot nem akadályozták; a hang azonban most rikácsolóvá vált s nemsokára mély sóhajtások lojtották el a szót. Még kétszer-hároinszor hozzá­kezdett, azután hirtelen elhallgatott, mintha fojto­gatták volna, végül könyzápor mellett egészen el­hallgatott. Ekkor a festő karjaiba zárta őt, haját csókol­gatta s egészen el volt érzékenyülve. — Mathilde, kis Mathildeoin, hallgass meg. Hi­szen te olyan okos vagy. Tudod, hogy ünnepélyt adok, hogy az uraknak megköszönjem az érmet, érmet. Nőket nem fogadhatok, ezt érteni fogod. Művészekkel egészen máskép áll a dolog, mint kö­zönséges emberekkel. intézett leirata az állandó választmány indítványára azon megjegyzéssel vétetik tudomásul, hogy a köz­ségi elöljáróság felmentetik a felelősség alól s az árverezés helybenhagyatik. Széke.y Gergely még azt is óhajtaná kimondani, hogy a dálnolu eset jö­vőben más községekben praeczedensül ne szolgál­jon; a gyűlés azonban az állandó választmány szö­vegezését fogadta el. Vita nélkül hozzájárult a gyűlés az állandó vá­lasztmánynak a vndirtáei dijak tárgyában leküldött belügyminiszteri leiratra hozott azon indítványához, hogy rz egyes községek „vadirtási dij czimen évenként a költségvetésbe egy bizonyos összeget vegyenek fel s azt a központban létesítendő vadir­tási alapba beküldjék. A közlekedésügyi miniszter azon leiratára, me­lyet B ö 1 ö n község folyamodása következtében a megyei hidrovatal tárgyában intézett a megyéhez, elhatározta a közgyűlés, hogy a hidrovatal tovább­ra is fentartassék s e tárgyban a minisztériumhoz felterjesztés intéztessék. A többi kormányi leiratok s a megyei átiratok tudomásul vétettek. Következett a megyei ügyek tárgyalása. A be­terjesztett számadások tudomásul vétettek. Majd a sepsi járási második szolgabirósegédi állásra közfel­kiáltással Bartók Károly eddigi helyettes válasz­tatott meg. Ezután a községi ügyek tárgyaltattak, melyek bevégzése után a gyűlés folytatása másnapra ba- lasztatott. Szerdán a községi számadások és a magán­felek ügyei voltak szőnyegen. BRASSÓ. — 1884. augusztus 22-én.*) Szent István első magyar király ünnepét Brassó városában is megünnepelték. A rom. kath. templomban nagy számú, minden íelekezetbeli közönség gyűlt egybe a harangok ün­nepélyes hívó hangjaira. Nem sokára a harangok hangja zúgásának el­halása után, a helybeli hivatalok tiszti kara, még a városi hatóságot sem véve ki, testületileg meg­jelent, s elfoglalták a részükre fentartott helyeket. Alig, hogy a csend helyreállt, a szószékre lépett a helybeli tábori lelkész, s hazafias szellemtől át­hatott, meleg hangú szónoklatot tartott. Mi szokatlan eszmék nyilvánultak e szónoki al- kotásu beszédben e szent helyen, karöltve a hazafi lángoló érzete, a férfi mély áthatott vallásos érze­tével ? ! Honnan, a világ mely tájáról jönnek e rideg fa­lak közó a szellemnek emez a lelket és szivet fel- melegitő sugarai, s ki azon vakmerő, ki elég bá­tor az itt uralkodó szeuvnélkülisógbe lelket, életet önteni ? *) Mult számunkra elkésve érkezett. Szerk. Mathilde könyek közt dadogott : — Miért nem mondtad ezt ? Romantin így felelt: — Hogy le ne hangoljalak, hogy neked aggályt ne okozzak. Hallgass meg, elkísérlek lakásodra, légy okos és várj meg engem otthon szépen, s mihelyt lehet, azonnal visszatérek hozzád. Mathilde még mindig sírva igy szólt: — De többé soha sem teszed ezt ? — Soha, esküszöm! Ezután Savaihoz fordult, ki végre oda erősítette a csillárt. — Kérlek, kedves barátom, öt perez múlva visz- szatérek; ha távolléteraben valaki jönne, nevemben ön fogadja, nemde? S ezzel Mathildeot magával vonva, távozott. * * * A mint Savai egyedül volt, tovább takarított a szobában. Azután meggyujtotta a gyertyákat és vá­rakozott. Várt negyed, fél, egy óráig: Romantin nem tért vissza. Erre hirtelen iszonyú zaj támadt a lépcső- zeten; vagy busz hang chansont üvöltött karban és súlyos porosz-gránátos lépések voltak hallhatók. A szabályos dobogás alapjában megrendítette a há­zat. Az ajtó megnyílt s egy embertömeg jelent meg. Férfiak és nők lábujjhegyen léptek be, majd czipőik sarkával kopogtak s kígyóként kerengtek a műteremben, ezt dúdolva: „Lépjetek be szobámba, Jó fiuk és katonák I“ Savai magánkívül állt nagy tojletteben a csillár alatt. A csapat észrevette őt a örömkiáltásban tört ki : — Pinczér, pinezér ! Ezzel körbe fogták őt. Majd kézenfogva egymást, eszeveszetten tánczoltak körülötte.

Next

/
Thumbnails
Contents