Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-12 / 91. szám

- 3C3 —

a ki elragadni akarja zsákmányát? Néha egy képzeleti lény előtt látszik meghajolni, hogy neki megköszönjön, vagy kérjen attól valamit, és azután ismét kőt kezét tánczosnője dereka köré teszi. A tánczosnők tetszelgő mozdulatait, kik eltávoznak, majd ismét közelednek, a tánczosok tapsokkal kísérik s a legimprovizáltabb mozdulatokat teszik.

A csárdás néha két óráig is eltart, a nélkül, hogy a tánczosok vagy czigányok abbanhagynák. Maguk a nézők, lelkesülve közbe-közbe kiáltanak, úgy, hogy az ember szinte kedvet kap maga is belekiáltani.

— Ha mi is megpróbáluók ! — kérdé tőlem báró Podmaniczky.

— Hogy gondolja ön, hogy ón tudjak csárdást tánczolni?

A báró elkezd tánczolni előttem, én hallom az ördögi ritmust s körülöttem felhangzanak a kiáltások. En keringőt járok s azt hiszik, hogy a csárdást tánczolom . . .

Vidéki élet.

Papolcz, 1884. julius hó 30.

— Községi ügyek.—

V.

E becses lapok olvasóinak bizonyára van tudó- ußy *8 tudjuk, hogy az illető személyen megtörik mása azon borzasztó jógviharról, mely e hó 5 én ~~ ‘ 1

Papolcz község határán dühöngött és a mely köz

Az időről időre e tárgyban kiadott rendeleteket mi nem ismerjük, mert nálunk a felsőbb hatóságtól köztudomásra hozás végeit megküldött rendeleteket az elöljáróság soha ki nem hirdeti, hogy azokból magát a polgárság tájékozhassa. Ez oknál fogva, hogy a további lépéseket megtehessük, tiszteletteljesen kérjük Háromszókmegye tkts. kir. adófelügyelőjőt, miszerint legyen szives nekünk itt útmutatást adatui a fedői, hogy hogyan és m i k é p tegyük meg kárbejelentésünket, hogy azáltal adóelengedést nyerhessünk.

Háromszékmegye közigazgatási bizottsága figyelmét pedig felhívjuk, hogy szerezzen magának tudomást azon abnormÍ

8 helyzetről, melyet Papolcz község elöljárósága a felsőbbi rendeletek kihirdetésénél tanúsít; mert különben hogy felelhessünk meg e rendeleteknek, ha nem tudjuk azok tartalmát ? Vagy talán az 1876. évi V. t. ez. 18. §. a) pontja csak írott malaszt ? 1

Tudják jól az illetékes hatóságok, hogy nálunk rendeleteik, meghagyásaik mikép teljesittetnek és mégis elhallgatnak mindent, mintha semmi sem történnék. ... Es mi játsza a főszerepet, hogy a szükséges lépéseket nem teszik meg? Tudjuk ezt is és nem haboznánk kimondani, hogy ki okozója községünk bajainak, ki a mizériák szerzője, melyekről e lapokban olyan sokat szóltunk; de hát

ségünk lakosságát talán több évekre kiterjedőleg oly érzékenyen sújtotta, — nemkülönben arról is, hogy az idei szárazság minő nyomokat hagyott hátra a vetéseken, hol fű nem lett ugyszólva semmi és igy szénát nem is csinálhattunk.

Az 1876. évi XV. törvényezikk 49. §-sa alapján a következő §§ ok és a nagyméltóságu magy. kir. pénzügyminisztérium által kibocsátott rendeletek és utasítások szerint: jégeső, árvíz, tűz, fagy, tartós szárazság és rovarok pusztításai által okozott károk, ha azok a kiadott rendeletek alapján kellő időben a kir. adófelügyelőséghez bejelentettek, az évi adóra nézve a tulajdonos károsokat az államkincstár adóelengedésben részesíti.

Es mit tesz mindezzel szemben e község elöljárósága akkor, midőn népünknek a bárhonnan jövő segély jól esik ? . . . Semmit 1 Oh, ő nem tudja teendőjét. Neki azt tudni nem kötelesség már többé (?)!...

A ki a papolezi határt julius hó 5 ike óta látta, az meggyőződhetett a kárról, melyet a lüvekben és minden terményben a szárazság és jégeső okozott. De azért, hogy legalább e község sújtott lakóinak adója engedtessék el, sem a községi elöljáróság nem tette meg a további lépéseket, sem pedig nem világosította fel a községi népet, hogy e tárgyban mittévő legyen, és igy ő miatta kétségbevonhatatlan kárunkat még annyiban sem pótolhatjuk, hogy legalább ez évi adóink engedtessenek el a kincstár által — hacsak a hírlapok közlésére Dem rendeli el megyénk kir. adófelügyelője a be- csülést és kárfelvételt, melynek alapján azután az adóelengedés történhessék.

E község népe nem tudja, hogy az elemi károk mikép és mily módozatok mellett jelentendők be az illetékes kir. adófelügyelőséghez adóelengedés szempontjából, mert nem ismeri mindazon rendeleteket, melyeket e tárgyban időről-időre a nagyméltóságu pénzügyminisztérium ki szokott bocsátani; a törvény pedig e részben nem hogy nem elég világos, de sőt nem intézkedik.

relémről! S mikor felébredt, a halálthozó betegség karja fonta át az álmodott kedves helyett — s ő lett a kikelet első virága — a rózsahegyen.

Mikor meglátogattuk sírját, virág nyílott minden kis rögön, harmat csillogott minden levélen s ő tán alant álmodott tovább arról a boldogságról, melyet mindnyájan olyan szépen megalkotunk az ifjúság legszebb tavaszán, az első szerelem sugallatára . . .

minden és a törvényből holt betű lesz, s mi arra vagyunk kárhoztatva, hogy úgy tánczoljunk, a hogy nekünk húzzák.

De hát jól van-e ez igy ? . . . Jól, mert tetszik a hatóságoknak !

Veritas.

val jelölte meg s irta gróf D—yhez (hihetően gr Dessewffyhez, a kivel barátságban volt) és b. Prónay Sándorhoz, a másikat B-vel, a grófnéhoz és b. Pró- nayuéhoz, a harmadikat a gróf Teleki anyjához, legidősb gr. Teleki Józsefnéhez és másokhoz is intézte, a mennyiben a gróf a közlést jónak fogná látni.

1810. jun. 9-én Kazinczyhoz irt levelében két csinos anagrammot közölt; egyik: Napoleon s Mária Ludovika császári felséges pár menyegzőjüknek Öröm esztendeje, második: A kis Teleki Domokos születésének esztendeje, romai számot is jelentő meg felelő betűkben kifejezve.

Kazinczy 1789. végén (a levél kelte hiányzik) irja, hogy Yályíhoz irt levelében olvasta Haska czimü versét és szerette. Ugyanott engedelmét kérte, hogy Orpheusa első darabjába következő verseit felvehesse : Lesbiához, Koporsó kőre. Nap ha akar felöltözni.

Bacsányi János is irja 1791. jan. 8-án kelt levelében, hogy a Magyar Múzeumban szép versei vannak.

Aranka életének azonban fontosságot, tudományos munkásságának értéket a Magyar Nyelvművelő és Kéziratkiadó Társaság létrehozására fordított buzgó és sikeres törekvései adnak.

Azóta egy óv mult el . . . rövid azoknak, kiknek öröm, — hosszú, kiknek bánat volt osztályrészük.

Egy rövid óv — s mily nagy változás !

Magából is nagy leány lett már. Most ritkán keresi fel kis virágos kertjét. Azok a magát annyira szerető kis virágok csak találgatják, hogy miért hanyagolja el őket, hisz még a mult évben ők voltak örömének, fájdalmának részesei, órákig elnézte őket. Most csak beszalad s kíméletlenül szakítja le mindig csak a rózsabimbót.

Miért ? Hisz még a tavaly nefelejcset, illatos vanilliát, szerény ibolyát tűzött mindig keblére. Csak találgatják, hogy mikor ismét visszatér, miért nincs ott az a feslő rózsabimbó ?

Iiejh! ha az egyszer visszamehetne kiváncsi társaihoz, bizonyosan kifecsegnó, hogy ő csak azt szereti, s maga többé nem azokat ápolja, hanem azt az egyetlent, mely ott nyílott a szívben s úgy hívják, hogy .... de nem árulom el.

Elemér.

Aranka György életrajza.

II.

(Vége.)

Legérdekesebb: Hora Támadásának \ ^Története akkori levelekben s hivatalos és más hiteles iratokban, gyűjtötte Aranka György. Meg vau az erdélyi Muzeum kéziratában, a gróf Kemény József 4-rétü Történelmi gyűjteménye XVI-ik kötetében Hóra és Kloska arczkópe árnyrajzával. Ehhez gr. Kemény előszót irt s abban úgy nyilatkozik, hogy ez adatokat Aranka gyűjtötte. Tartalma ez: 1) Különböző levélbelí tudósítások 1—94 1. 2) Species facti de lanienis per Gentem Valachicam in Inclyto Comi- tatu Hunyad cum Zaránd unito 1783. subdecursu mensis novembris commissis, Commissario R. Comiţi Antonio Jankovich exhibits. 94—182 1. (Ez ki is van nyomtatva ily czimii műbgn :. Collectio Ordina- tionum Imperatoris Josephi II. Pars. I. Dioszegini 1790. pag.) 148.) 3) A zarándi veszedelemnek leírása versekben 183—248 1.

Eddig az Aranka gyűjtése. A további 4, 5. pont alattiakat, a mik későbbi járuléknak látszanak, mint tárgyamra nem tartozókat, mellőzöm.

Következik Kötött beszédeiről vagy Verses müveiről szólnom.

Verses müvei első életirója szerint ezek voltak : Elegyes Versei 8-rétben, II. József császár uralkodásának kezdete versekben 4-rótben, Apróság dolgokról irt Versek, darabonkint kinyomtatva.

Vannak egyebek is — jegyzi meg az életiró — de azokra most nem emlékszik, hanem gondolja, hogy ezután előkerülnek, mert a nagy embereknek (igy véli ő) nem szabad meghalniok, mikor befogják szemeiket.

Én megjelent kötött beszédű müvei közül ez egyet ismerem: Elme Játékjai. Irta Aranka György. Nagy Váradon, 1806. 8 drétben. Elöljáró beszéd I—XXVIII. Versek 1 —124 1. Egy e ez az első életirója által említett „Elegyes Versei“ czimü müvei ? vagy más? vagy azok újabb kiadása? megmondani nem tudom, mert az elsőt Budapesten megtalálnom nem sikerült.

E kötetben a 20—28 lapon van ily czimü vers: „Arany Idő, Felséges II. Józsefnek az 1781. lett meghódolás alkalmatosságával.“ Vajon ez e az első óletiró által említett 8 a császár uralkodása kezdetét dicsőítő, előbb 4 drétben megjelent s itt valószínűen újabban kiadott költemény? amazt nem látván: határoznom nem lehet.

Az első életiró által említett Apróság dolgokról irt versekről sincs tudomásom. M.-Vásárhely környékén élt irók s tudósok tán ismerik s közleui fogják. Bár Aranka költészete csak alkalmi s alárendelt értékű: az irodalom történetének mégis szolgálat lesz, ha ezen férfiak tudatják azok megjelenése évét, czimét, lapszámát. Hihető,hogy az Emlékjátékokba sok van felvéve azok közül, a mit csak egyenkénti első kiadványokból lehetne megtudnunk. Ha tán jobb feledni — feledtessenek.

Kerültek elém tanulmányozásom folytán barátaihoz és pártfogóihoz irt levelei mellé zárva vagy beigtatva több költeményei, melyekről szintén ez lehet mások ítélete. En a teljességért megemlítem czimeiket, keletkezésük körülményeit. 1797. szept. 15 ón Kis Jánoshoz Írott levelébe két költeményét igtatta be. Az első Borosnyai János m.-vásárhelyi ev. ref. tanár beigtatására készült s három verspárt (distichon) foglal magában, a másik kedvencz csókájához, ki van adva Elmejátókjai közt a 116. lapon.

1806. jun. 26-án gróf Teleki Józsefhez irt levele

mellé volt zárva három költeménye, az egyiket ATanügyi értesítés.

I. A székely-udvarhelyi állami főreálískolában a jövő iskolai év szeptember hó 3-án nyittatik meg; a tanulók az intézetbe a megelőző három napon vétetnek föl. A tanítás ugyanazon napon (szerdán) kezdődik meg.

Az ismétlő- és felvételi vizsgálatok a beiratás napjain tartatnak. Egyébiránt a felvétel a mult évi iskolai bizonyítványok alapján történik. Ismétlő vizsgálatra kizárólag azok állhatnak, a kiknek csak egy tárgyból van elégtelen osztályzatuk. Az előkészítő osztályban a tanulók vizsgálat alapján vétetnek föl elemi és népiskolákból.

Dijak. Az előkészítő osztályba való felvétel s benne a tanítás teljes díjtalan. A reáliskola osztályaiba lépők egyszer mindenkorra 2 írt 10 kr behatási dijat fizetnek, s ezen fölül évenként 1 irtot a „tanulók könyvtára“ számára s 50 krt nyomtatványokra. A „tandíj“ egész évre 18 írt, mely két részletben, félévenként előre fizetendő be. A sze- génysorsu tanulók, ha kellő magaviseletét s a tanulásban jó igyekezetei tanúsítanak, kérelem folytán, a Dagymltgu. kormánytól „tandíjmentességet“ nyernek, melyre mindaddig számot tarthatnak, mig ugyanilyen tanulói minőségükben megmaradnak. A mult isk. évben a „tandíj“ minden illetékes kérelmezőnek elengedtetett.

Hogy intézetünk egyes növendékeinek, a kik esetleg oly pályára kívánnak lépni, melyen a latinnyelv ismeretére szükségük van, alkalmuk legyen e nyelv megtanulására: a nméltgu vall. és közokt. miniszt.

1881. évi 12525. sz. intézménye folytán reáliskolánknál az 1884/5-ik isk. évben is két rendbeli latinnyelvi tanfolyam nyittatik meg, egy a haladó, más a kezdő önként vállalkozó tauulók számára, heti 4 —4 órával. Ezen ingyenes tanfolyamot a tanárkainak latinnyelvtanitásra képesített tagjai fogják vezetni.

A szülők megkeresésére, kik gyermekeiket az intézetbe szándékoznak adni, az igazgatóság szívesen ad tüzetesebb értesítéseket, s jelesen útbaigazításokat tanulók tisztességes teljes ellátására (havonként 15—18 forintért) vállalkozó családok iránt.

II. A nmélt. m. kir. vall. és közokt. minisztériumnak 1874. évi 14434. sz. intézménye folytán a székely-udvarhelyi állami főreáliskolánál a Dávid Antal Mózes-féle alap kamataiból az 1884/85-ik isk. évben is 600 forint fog 50-, 25-, é3 12 forintos ösztöndíjakul kiosztatni, melyekre ezennel pályázat hirdettetik.

Felhivatnak tehát azok, a kik ilyen ösztöndíjat elnyerni óhajtanak, hogy a) székely származásukat, b) szegénységöket és c) a reáliskola osztályai akár melyikébe való fölvételökre megkivántató tanulmá nyaikat igazoló okiratokkal felszerelt, s a nmgu. m kir. vall. és közokt. minisztériumhoz czimzett folya modványukat f. óv október hó 1-ig a székely-ud varhelyi állami főreáliskola igazgatósághoz nyújtsák be, az elkésve érkező folyamodványok csak kiilö nős figyelmet érdemlő okokból vétethetvén tekin tetbe.

III. Udvarhelymegye, s beléje kebelezett Udvarhely város törvényhatóságai a székely udvarhelyi állami főreáliskolába járó 60 szegénysorsu tanuló számára az 1884/5. ikolai évre is ingyenlakást ajánlanak föl, melyben a tanulók ágyfát, asztalt, széket, fűtést és világítást ingyen kapuak; egyéb apróbb közös szükségek költségeit a lakásra felvett tanulók, közösen viselik. Nevelői felügyeletről a nevezett törvényhatóságok gondoskodnak.

Ezen javadalomért a reáliskola osztályaiba lépő oly szegénysorsu tanulók folyamodhatnak, a kiknek iskolai bizonyítványuk elégséges, erkölcsi magokvi- selete pedig jó; folyamodhatnak továbbá az előkészítő osztályba a népiskolából jövő szegénysorsu tanulók is, hogy ha az év elején felvételi vizsgálatot kiállanak. A folyamodványok az „udvarhelymegyei és Udvarhely városi reáliskolai bizottsághoz“ intézendők, mely az isk. igazgatóság ajánlatai alapján eszközli a fölvételeket. A folyamodványok-