Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-12 / 91. szám

- 3C3 — a ki elragadni akarja zsákmányát? Néha egy kép­zeleti lény előtt látszik meghajolni, hogy neki meg­köszönjön, vagy kérjen attól valamit, és azután is­mét kőt kezét tánczosnője dereka köré teszi. A tánczosnők tetszelgő mozdulatait, kik eltávoznak, majd ismét közelednek, a tánczosok tapsokkal kí­sérik s a legimprovizáltabb mozdulatokat teszik. A csárdás néha két óráig is eltart, a nélkül, hogy a tánczosok vagy czigányok abbanhagynák. Maguk a nézők, lelkesülve közbe-közbe kiáltanak, úgy, hogy az ember szinte kedvet kap maga is be­lekiáltani. — Ha mi is megpróbáluók ! — kérdé tőlem báró Podmaniczky. — Hogy gondolja ön, hogy ón tudjak csárdást tánczolni? A báró elkezd tánczolni előttem, én hallom az ördögi ritmust s körülöttem felhangzanak a kiáltá­sok. En keringőt járok s azt hiszik, hogy a csár­dást tánczolom . . . Vidéki élet. Papolcz, 1884. julius hó 30. — Községi ügyek.— V. E becses lapok olvasóinak bizonyára van tudó- ußy *8 tudjuk, hogy az illető személyen megtörik mása azon borzasztó jógviharról, mely e hó 5 én ~~ ‘ 1 Papolcz község határán dühöngött és a mely köz Az időről időre e tárgyban kiadott rendeleteket mi nem ismerjük, mert nálunk a felsőbb hatóságtól köztudomásra hozás végeit megküldött rendeleteket az elöljáróság soha ki nem hirdeti, hogy azokból magát a polgárság tájékozhassa. Ez oknál fogva, hogy a további lépéseket megtehessük, tisztelettel­jesen kérjük Háromszókmegye tkts. kir. adófelügyelőjőt, miszerint legyen szives ne­künk itt útmutatást adatui a fedői, hogy hogyan és m i k é p tegyük meg kárbejelentésünket, hogy azáltal adóelengedést nyerhessünk. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága figyel­mét pedig felhívjuk, hogy szerezzen magának tu­domást azon abnormÍ 8 helyzetről, melyet Papolcz község elöljárósága a felsőbbi rendeletek kihirdeté­sénél tanúsít; mert különben hogy felelhessünk meg e rendeleteknek, ha nem tudjuk azok tartal­mát ? Vagy talán az 1876. évi V. t. ez. 18. §. a) pontja csak írott malaszt ? 1 Tudják jól az illetékes hatóságok, hogy nálunk rendeleteik, meghagyásaik mikép teljesittetnek és mégis elhallgatnak mindent, mintha semmi sem történnék. ... Es mi játsza a főszerepet, hogy a szükséges lépéseket nem teszik meg? Tudjuk ezt is és nem haboznánk kimondani, hogy ki okozója községünk bajainak, ki a mizériák szerzője, me­lyekről e lapokban olyan sokat szóltunk; de hát ségünk lakosságát talán több évekre kiterjedőleg oly érzékenyen sújtotta, — nemkülönben arról is, hogy az idei szárazság minő nyomokat hagyott hátra a vetéseken, hol fű nem lett ugyszólva sem­mi és igy szénát nem is csinálhattunk. Az 1876. évi XV. törvényezikk 49. §-sa alapján a következő §§ ok és a nagyméltóságu magy. kir. pénzügyminisztérium által kibocsátott rendeletek és utasítások szerint: jégeső, árvíz, tűz, fagy, tartós szárazság és rovarok pusztításai által okozott ká­rok, ha azok a kiadott rendeletek alapján kellő időben a kir. adófelügyelőséghez bejelentettek, az évi adóra nézve a tulajdonos károsokat az állam­kincstár adóelengedésben részesíti. Es mit tesz mindezzel szemben e község elöljá­rósága akkor, midőn népünknek a bárhonnan jövő segély jól esik ? . . . Semmit 1 Oh, ő nem tudja teendőjét. Neki azt tudni nem kötelesség már többé (?)!... A ki a papolezi határt julius hó 5 ike óta látta, az meggyőződhetett a kárról, melyet a lüvekben és minden terményben a szárazság és jégeső oko­zott. De azért, hogy legalább e község sújtott la­kóinak adója engedtessék el, sem a községi elöljá­róság nem tette meg a további lépéseket, sem pe­dig nem világosította fel a községi népet, hogy e tárgyban mittévő legyen, és igy ő miatta kétségbe­vonhatatlan kárunkat még annyiban sem pótolhat­juk, hogy legalább ez évi adóink engedtessenek el a kincstár által — hacsak a hírlapok közlésére Dem rendeli el megyénk kir. adófelügyelője a be- csülést és kárfelvételt, melynek alapján azután az adóelengedés történhessék. E község népe nem tudja, hogy az elemi károk mikép és mily módozatok mellett jelentendők be az illetékes kir. adófelügyelőséghez adóelengedés szempontjából, mert nem ismeri mindazon rendele­teket, melyeket e tárgyban időről-időre a nagy­méltóságu pénzügyminisztérium ki szokott bocsátani; a törvény pedig e részben nem hogy nem elég vi­lágos, de sőt nem intézkedik. relémről! S mikor felébredt, a halálthozó betegség karja fonta át az álmodott kedves helyett — s ő lett a kikelet első virága — a rózsahegyen. Mikor meglátogattuk sírját, virág nyílott minden kis rögön, harmat csillogott minden levélen s ő tán alant álmodott tovább arról a boldogságról, melyet mindnyájan olyan szépen megalkotunk az ifjúság legszebb tavaszán, az első szerelem sugallatára . . . minden és a törvényből holt betű lesz, s mi arra vagyunk kárhoztatva, hogy úgy tánczoljunk, a hogy nekünk húzzák. De hát jól van-e ez igy ? . . . Jól, mert tetszik a hatóságoknak ! Veritas. val jelölte meg s irta gróf D—yhez (hihetően gr Dessewffyhez, a kivel barátságban volt) és b. Prónay Sándorhoz, a másikat B-vel, a grófnéhoz és b. Pró- nayuéhoz, a harmadikat a gróf Teleki anyjához, legidősb gr. Teleki Józsefnéhez és másokhoz is in­tézte, a mennyiben a gróf a közlést jónak fogná látni. 1810. jun. 9-én Kazinczyhoz irt levelében két csinos anagrammot közölt; egyik: Napoleon s Má­ria Ludovika császári felséges pár menyegzőjüknek Öröm esztendeje, második: A kis Teleki Domokos születésének esztendeje, romai számot is jelentő meg ­felelő betűkben kifejezve. Kazinczy 1789. végén (a levél kelte hiányzik) irja, hogy Yályíhoz irt levelében olvasta Haska czimü versét és szerette. Ugyanott engedelmét kérte, hogy Orpheusa első darabjába következő verseit felve­hesse : Lesbiához, Koporsó kőre. Nap ha akar fel­öltözni. Bacsányi János is irja 1791. jan. 8-án kelt leve­lében, hogy a Magyar Múzeumban szép versei vannak. Aranka életének azonban fontosságot, tudomá­nyos munkásságának értéket a Magyar Nyelvmű­velő és Kéziratkiadó Társaság létrehozására fordí­tott buzgó és sikeres törekvései adnak. Azóta egy óv mult el . . . rövid azoknak, kik­nek öröm, — hosszú, kiknek bánat volt osztály­részük. Egy rövid óv — s mily nagy változás ! Magából is nagy leány lett már. Most ritkán ke­resi fel kis virágos kertjét. Azok a magát annyira szerető kis virágok csak találgatják, hogy miért ha­nyagolja el őket, hisz még a mult évben ők vol­tak örömének, fájdalmának részesei, órákig elnézte őket. Most csak beszalad s kíméletlenül szakítja le mindig csak a rózsabimbót. Miért ? Hisz még a tavaly nefelejcset, illatos vanilliát, szerény ibolyát tűzött mindig keblére. Csak találgatják, hogy mikor ismét visszatér, miért nincs ott az a feslő rózsabimbó ? Iiejh! ha az egyszer visszamehetne kiváncsi tár­saihoz, bizonyosan kifecsegnó, hogy ő csak azt sze­reti, s maga többé nem azokat ápolja, hanem azt az egyetlent, mely ott nyílott a szívben s úgy hív­ják, hogy .... de nem árulom el. Elemér. Aranka György életrajza. II. (Vége.) Legérdekesebb: Hora Támadásának \ ^Története akkori levelekben s hivatalos és más hiteles iratok­ban, gyűjtötte Aranka György. Meg vau az erdélyi Muzeum kéziratában, a gróf Kemény József 4-rétü Történelmi gyűjteménye XVI-ik kötetében Hóra és Kloska arczkópe árnyrajzával. Ehhez gr. Kemény előszót irt s abban úgy nyilatkozik, hogy ez ada­tokat Aranka gyűjtötte. Tartalma ez: 1) Különböző levélbelí tudósítások 1—94 1. 2) Species facti de lanienis per Gentem Valachicam in Inclyto Comi- tatu Hunyad cum Zaránd unito 1783. subdecursu mensis novembris commissis, Commissario R. Comiţi Antonio Jankovich exhibits. 94—182 1. (Ez ki is van nyomtatva ily czimii műbgn :. Collectio Ordina- tionum Imperatoris Josephi II. Pars. I. Dioszegini 1790. pag.) 148.) 3) A zarándi veszedelemnek le­írása versekben 183—248 1. Eddig az Aranka gyűjtése. A további 4, 5. pont alattiakat, a mik későbbi járuléknak látszanak, mint tárgyamra nem tartozókat, mellőzöm. Következik Kötött beszédeiről vagy Verses mü­veiről szólnom. Verses müvei első életirója szerint ezek voltak : Elegyes Versei 8-rétben, II. József császár uralko­dásának kezdete versekben 4-rótben, Apróság dol­gokról irt Versek, darabonkint kinyomtatva. Vannak egyebek is — jegyzi meg az életiró — de azokra most nem emlékszik, hanem gondolja, hogy ezután előkerülnek, mert a nagy embereknek (igy véli ő) nem szabad meghalniok, mikor befog­ják szemeiket. Én megjelent kötött beszédű müvei közül ez egyet ismerem: Elme Játékjai. Irta Aranka György. Nagy Váradon, 1806. 8 drétben. Elöljáró beszéd I—XXVIII. Versek 1 —124 1. Egy e ez az első életirója által említett „Elegyes Versei“ czimü mü­vei ? vagy más? vagy azok újabb kiadása? meg­mondani nem tudom, mert az elsőt Budapesten meg­találnom nem sikerült. E kötetben a 20—28 lapon van ily czimü vers: „Arany Idő, Felséges II. Józsefnek az 1781. lett meghódolás alkalmatosságával.“ Vajon ez e az első óletiró által említett 8 a császár uralkodása kezde­tét dicsőítő, előbb 4 drétben megjelent s itt valószí­nűen újabban kiadott költemény? amazt nem lát­ván: határoznom nem lehet. Az első életiró által említett Apróság dolgokról irt versekről sincs tudomásom. M.-Vásárhely kör­nyékén élt irók s tudósok tán ismerik s közleui fog­ják. Bár Aranka költészete csak alkalmi s aláren­delt értékű: az irodalom történetének mégis szol­gálat lesz, ha ezen férfiak tudatják azok megjelenése évét, czimét, lapszámát. Hihető,hogy az Emlékjátékok­ba sok van felvéve azok közül, a mit csak egyen­kénti első kiadványokból lehetne megtudnunk. Ha tán jobb feledni — feledtessenek. Kerültek elém tanulmányozásom folytán barátai­hoz és pártfogóihoz irt levelei mellé zárva vagy beigtatva több költeményei, melyekről szintén ez le­het mások ítélete. En a teljességért megemlítem czimeiket, keletkezésük körülményeit. 1797. szept. 15 ón Kis Jánoshoz Írott levelébe két költeményét igtatta be. Az első Borosnyai János m.-vásárhelyi ev. ref. tanár beigtatására készült s három vers­párt (distichon) foglal magában, a másik kedvencz csókájához, ki van adva Elmejátókjai közt a 116. lapon. 1806. jun. 26-án gróf Teleki Józsefhez irt levele mellé volt zárva három költeménye, az egyiket A­Tanügyi értesítés. I. A székely-udvarhelyi állami főreálískolában a jövő iskolai év szeptember hó 3-án nyittatik meg; a tanulók az intézetbe a megelőző három napon vétetnek föl. A tanítás ugyanazon napon (szerdán) kezdődik meg. Az ismétlő- és felvételi vizsgálatok a beiratás napjain tartatnak. Egyébiránt a felvétel a mult évi iskolai bizonyítványok alapján történik. Ismétlő vizs­gálatra kizárólag azok állhatnak, a kiknek csak egy tárgyból van elégtelen osztályzatuk. Az előkészítő osztályban a tanulók vizsgálat alapján vétetnek föl elemi és népiskolákból. Dijak. Az előkészítő osztályba való felvétel s benne a tanítás teljes díjtalan. A reáliskola osztá­lyaiba lépők egyszer mindenkorra 2 írt 10 kr be­hatási dijat fizetnek, s ezen fölül évenként 1 irtot a „tanulók könyvtára“ számára s 50 krt nyomtat­ványokra. A „tandíj“ egész évre 18 írt, mely két részletben, félévenként előre fizetendő be. A sze- génysorsu tanulók, ha kellő magaviseletét s a ta­nulásban jó igyekezetei tanúsítanak, kérelem foly­tán, a Dagymltgu. kormánytól „tandíjmentességet“ nyernek, melyre mindaddig számot tarthatnak, mig ugyanilyen tanulói minőségükben megmaradnak. A mult isk. évben a „tandíj“ minden illetékes kérel­mezőnek elengedtetett. Hogy intézetünk egyes növendékeinek, a kik eset­leg oly pályára kívánnak lépni, melyen a latinnyelv ismeretére szükségük van, alkalmuk legyen e nyelv megtanulására: a nméltgu vall. és közokt. miniszt. 1881. évi 12525. sz. intézménye folytán reálisko­lánknál az 1884/5-ik isk. évben is két rendbeli la­tinnyelvi tanfolyam nyittatik meg, egy a haladó, más a kezdő önként vállalkozó tauulók számára, heti 4 —4 órával. Ezen ingyenes tanfolyamot a ta­nárkainak latinnyelvtanitásra képesített tagjai fog­ják vezetni. A szülők megkeresésére, kik gyermekeiket az in­tézetbe szándékoznak adni, az igazgatóság szívesen ad tüzetesebb értesítéseket, s jelesen útbaigazítá­sokat tanulók tisztességes teljes ellátására (havon­ként 15—18 forintért) vállalkozó családok iránt. II. A nmélt. m. kir. vall. és közokt. miniszté­riumnak 1874. évi 14434. sz. intézménye folytán a székely-udvarhelyi állami főreáliskolánál a Dávid Antal Mózes-féle alap kamataiból az 1884/85-ik isk. évben is 600 forint fog 50-, 25-, é3 12 forin­tos ösztöndíjakul kiosztatni, melyekre ezennel pá­lyázat hirdettetik. Felhivatnak tehát azok, a kik ilyen ösztöndíjat elnyerni óhajtanak, hogy a) székely származásukat, b) szegénységöket és c) a reáliskola osztályai akár melyikébe való fölvételökre megkivántató tanulmá nyaikat igazoló okiratokkal felszerelt, s a nmgu. m kir. vall. és közokt. minisztériumhoz czimzett folya modványukat f. óv október hó 1-ig a székely-ud varhelyi állami főreáliskola igazgatósághoz nyújtsák be, az elkésve érkező folyamodványok csak kiilö nős figyelmet érdemlő okokból vétethetvén tekin tetbe. III. Udvarhelymegye, s beléje kebelezett Udvar­hely város törvényhatóságai a székely udvarhelyi állami főreáliskolába járó 60 szegénysorsu tanuló számára az 1884/5. ikolai évre is ingyenlakást aján­lanak föl, melyben a tanulók ágyfát, asztalt, széket, fűtést és világítást ingyen kapuak; egyéb apróbb közös szükségek költségeit a lakásra felvett tanulók, közösen viselik. Nevelői felügyeletről a nevezett tör­vényhatóságok gondoskodnak. Ezen javadalomért a reáliskola osztályaiba lépő oly szegénysorsu tanulók folyamodhatnak, a kiknek iskolai bizonyítványuk elégséges, erkölcsi magokvi- selete pedig jó; folyamodhatnak továbbá az előké­szítő osztályba a népiskolából jövő szegénysorsu tanulók is, hogy ha az év elején felvételi vizsgála­tot kiállanak. A folyamodványok az „udvarhely­megyei és Udvarhely városi reáliskolai bizottság­hoz“ intézendők, mely az isk. igazgatóság ajánlatai alapján eszközli a fölvételeket. A folyamodványok-

Next

/
Thumbnails
Contents