Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-08-12 / 91. szám

— 3G4 — hoz ok vetetlenül hozzámel lékelendő a szülők va­gyoni állapotának kimutatása is. Oly folyamodók, a kik netalán jobb vagyoni állapotuknál fogva tel­jes ingyenességet nem vehetnének igénybe, fölvétet­hetnek ugyan, de csak 5 o. ó. frt évi díjért. A fo­lyamodványok f. év augusztus hó végéig a fentirt bizottsághoz benyújtandók. A kik a lakásra fölvétetnek, hogy helyűket meg­kaphassák, szeptember hó elején jelentkezni köte­lesek az együttlakásra közvetlenül felügyelő tanár­nál, Barabás Domokos urnái, az együttlakás helyi­ségében. Megjegyzések. Az együttlakással együttétkezés (eskpó) ismeretes rendszere van kapcsolatban, mely­ben 10 — 12 legszegényebb tanuló ingyen nyer részt; ezek a közös költségek fizetése alól is föl­mentetnek. Ezért viszont kötelesek lesznek a közös ebédeket behozni, valamint a lakó szobákat tisztán tartani, s a szükséges vízzel ellátni. 15 o. é. frt díjért az előkészítő vagy a reális­kolai osztályokba lépő bármely jó magaviseletü ta­nuló fölvétethetik — kívánat folytán — az együtt­lakásra, kivétel nélkül ugyanazon jogok és köteles­ségek mellett, mint a szerénysorsuak. Ezeknek is a fentirt bizottságokhoz kell augusztus hó végéig be­jelenteniük kívánságukat. Héjjá Endre, Dr. Török Albert, a sz.-udvarhelyi kir. állami fő- alispán, a reáliskolai bizott- reáliskola igazgatója. ság elnöke. VEGYES HÍREK. A király Aradon. Aradon serényen készülnek a király fogadásához. Minthogy Aradon jelenleg nincs katonai zenekar, a hatóság intézkedett, hogy a ki­rály ott időzése tartamára a temesvári katonai ze­nekar átrendeltessék. Ugyancsak Temesvárról fog odahozatni a diszszázad is. A városi hivatalokat f. hó 22-én áthelyezik a városházából, melynek ter­meit a király számára rendezik be. A vasúti pálya­háznál is nagyban készülnek a királylátogatásra. Ţolnay Lajos, a magyar államvasutak vezérigazga­tója közelebbről Aradon járt 08 megtette intézke­déseit a pályaudvar feldiszitésére vonatkozólag. A kijáratok belső része előtt díszes szalont fognak berendezni. József főherczeg, ki e hó 24-én érke­zik Aradra, szintén fényes fogadtatásban fog része­sülni. Az aradi tűzoltók 25-én a főherczeg tisztele­tére változatos mutatványokat fognak rendezni. A trónörököspár elutazása Sinaiába és a román király és királyné látogatása szeptember 25-re ha- tároztatott. Rudolf trónörökös és Stefánia trónörö­kösné külön udvari vonattal Bécsből Bruckon, Bu­dapesten, Kolozsváron, Brassón át mennek egye­nesen Sinaiába, a honnét két napra terjedő időzés után Görgény-Szt.-Imrére utaznak. Tánczvigalom. Háiomszékmegye arisztokrácziájá- nak kezdeményezése folytán f. hó 16-án az előpa- taki fürdőben előreláthatólag oly fényes tánczviga­lom rendeztetik, mely ritkítani fogja párját. Az estélyen való megjelenést Erdély elite közönsége legnagyobbrészt már meg is ígérte. A tánczvigalom iránt a legszélesebb körökben is igen nagy az ér­deklődés ; lefolyásáról tudósítást fogunk hozni. Halálozás. Özv. Verzár Istvánná sz. Kiss Mária folyó augusztus 10-én délután 7 órakor élete 82-ik, özvegységének 21-ik évében, agyszél- hüdés következtében meghalt Uzonban. Temetése 12-én délutáni 3 órakor történik, leikéért a mise 14-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni a sepsi- szentiváni anyatemplomban. Béke poraira! Munkácsyról aggasztó híreket közöl velünk la­punk egyik barátja. A nagy művész e hírek szerint már hetek óta komoly idegbajban szenved, mely olyan jellegű, hogy teljesen meggátolja munkálko­dásában. A bajt az a túlságos erőmegfeszités idézte volna elő, melylyel a mester a „Krisztus a Kálvá­rián u-t festette. Május hó közepén még elég jól érezte magát Munkácsy, és csak akkor kezdett je­lentkezni betegsége, midőn 15-ike táján elment egy délfrancziaországi faluba. Azt hiszszük, fölösleges megjegyeznünk, mennyire szeretnők, ha a baj híre túlzott volna, és nemsokára megírhatnék, hogy nagy művészünk újra kezébe vette az ecsetet. Kitűnő kertészek. Papolczon a mult héten a Za- thureczky-féle kertbe valami — már ismeretes — jámbor ficzkók éjjel behatolva, több gyümölcsfának a termését megdézmálták, a fák ágait lehasogatták és a kertben levő veteményt megsemmisítették. A gaztetten ugyan rajtavesztettek, mert másnap a tu­lajdonos gyanúval élve, motózást indíttatott s fáj­dalom, jó szülék gyermekei voltak a tettesek, mint kiderült. Egyik jámbor csemete még aznap pórul járt; atyja ugyanis meg akarván tettéért fenyiteni, egy kaszával hozzáütött, mit ő ki akart fogni s igy a félkaron súlyos vágást mért reá a véletlen. Stellmacher kivégeztetése. Aug. 8-án reggel öt órakor végezték ki Bécsben Stelmacher Hermant, a és bécsi, strassburgi stuttgarti gyilkosságok főrésze- sót. Az ítéletet csütörtökön d. e. 11 órakor hirdet­ték ki előtte. Elnök szavára, hogy hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet? Stellmacher lábával haragosan toppantva, válaszolá : „Nem, én nem Írok alá sem­mit !“ Midőn Koblisek fogházi lelkész meglátogatta őt, Stellmacher megvetéssel fordult el a lelki atyá­tól s bosszúsan mondá, hogy tisztába van ő már az ilyen komédiákkal s el lehet könnyen a lelkész vigasztaló szavai nélkül. A lelki atya csititani akarta őt s nejéről, gyermekeiről kezdett beszélni, de ek­kor még nagyobb düh fogta el az elitéltet s rárivalt a lelkészre, hogy épen ezekről ne beszéljen. Ezután durva szitkokkal halmozta el a lelkíatyát, ki kény­telen volt lemondani kegyes szándékáról s magára hagyni a bűnöst. A védőügyvéd délután 5 órakor látogatta meg az elitéltet, ki őt igen udvariasan fogadta s székkel is megkínálta. Kifejezte azon való sajnálkozását, hogy a védő nem akar tanúja lenni a kivégzésnek. Szerette volna, úgymond, ha ott vol­na, mert legalább elmondhatta volna híven a fele­ségének, hogy mikép viselte magát életének utolsó perczeiben. „Nem értem, mondá a védő, hogy ön, a ki nejének és gyermekeinek emlegetésekor sirva fakadt, hogy gyilkolhatta meg mások gyermekeit ?“ Stellmacher mereven nézett maga elé s hosszas gondolkozás után csak ennyit tudott felelni: „Igen, igen, a védő urnák tökéletesen igaza van. Az ilyen élet nem ér semmit!“ A védőnek ama kérdésére, hogy nagyon gyötri-e a halálfélelem, kezét nyújtotta Stellmacher, hogy tapogassa, meg az üterót. A vé­dő távozása után leült Stellmacher s hosszú levelet irt szerencsétlen nejének. — A kivégzést különös elővigyázati rendszabályok mellett hajtották végre reg­gel 5 órakor. A bírósági bizottságon kívül csakis a hír­lapok tudósítói nyertek bebocsáttatást a vesztőhelyre. Az országos törvényszék épületéhez vezető utczákat a legszorosabb őrizet alá helyezték. Az elitéit igen nyugodtan viselte magát; megkötözve vitték a bi­tófához, s négy percznyi halálküzdelem után kons­tatálták az orvosok a halál beálltát. Stellmacher egész éjjel aludt s csak kevéssel öt óra előtt ébredett fel. A vallás vigasztalását mindvégig visszautasí­totta 8 nem tett semmi vallomást. A természettanból. „Mely állat tud leginkább da- czolni a hideggel?“ — „A bolha ! Mert télen a leg­nagyobb hidegben is mindig ingben jár.“ Ixod-alona. Az „Ország-Világ“ XVI. füzete következő tarta­lommal jelent meg : Bartai Ede. (Arczképpel.) Nagy Istvántól. — A havasok királynője. Történeti re­gény. P. Szathmáry Károlytól. — Zajos napokban. Költemény. Prém Józseftől. — A fehér rózsás le­ány. Elbeszélés. Balázs Sándortól. — Az ábránd utjai. Elbeszélés Majtényi Flórától. — Likava vára Liptómegyében. (Képpel.) Három rózsa. Költemény. Szakáll Istvántól. — Diderot emléke. (Képpel.) — Az eső Indiában. — Falun. Költemény. (Képpel.) S. Szabó Józseftől. — A Tegethoff féle háromszögű hadállás. (Képpel.) — Louis Pasteur. (Arczképpel.) — Ujdon vívmányok. Szatíra. Csalomjaytól. — A szabadságharcz emlékei Aradon. (Négy képpel.) — Fürdői karczolatok Molnár Györgytől. — A csók. Költemény. Fordította Rónay Károly. — Mercedes. Spanyol történeti beszély. Boréi D’Hauterivetől. — — A kiállítás iparcsarnoka. Képpel. Toldy Ferencz. — A hót története. Adorján Sándortól. Az ember­evők szigete. Képpel, t- Ocsai templom. Képpel. — Irodalom. — Színház. Művészet. — Hymen. — Gyászrovat. — Hasznos tudnivaló. — Kegyelet. — Balesetek. Kertészkedés. — Különfélék. — Sakk. Rejtvények. — Naptár. — Hirdetések. Előfizetési ára egész évre 10 Irt, félévre 5 írt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó- hivatal : Budapest, Gránátos utcza 6. sz. „Vezérfonal a kincstári postahivatalok pénztári kezelésére vonatkozólag“. A hivatalos adatok alap­ján összeállította Deák Imre kir. postatiszt. Ez a czime azon csinos kiállítású szakmunkának, mely Bernstein Márk kiadásában S.-Szentgyörgyön megjelent. A mű valóban szükséget és hézagot pó­tol s mint ilyen, minden postatiszt és postamester részére igen nagy előnynyel bír. Táblázatokban adja legkönnyebb áttekintését a postai pénzek kezelésé­nek, a mi az illető hivatalnoknak nagy könnyebbsé­gére leend. A müvet különben maga az igazgató­ság is ajánlotta és így fölösleges azt nekünk még jobban ajánlani. Ara 50 kr. A magyar zenekedvelők figyelmébe! A „Ma­gyar Dal-Album“ czimü egyetemes népdalgyüjie- mény V. kötetéből most jelent meg a 8. füzet a 941—960. számú, következő dallamokkal: 1. Nem búsulok többé. 2. Nem kell nekem senki vize. 3. Néma hölgy lut a nagy éjszakán. 4. Nincsen ked­vem, nincsen kedvem. 5. Ni, ni! mi az a szerelem ! 6. Oh milyen sokszor hallottam. 7. Oh te áldott Kanaán. 8. Oszlik, bomlik a gond. 9. Ott a réten egy alinata. 10. Öregbiró kisbiróstól. 11. Örül a láuy, ha farsang jön. 12. Összejöttek a banyák. 13. Ősszel hervad, ősszel hull el. . . 14. Pej pari­pám patkószege. 15. Puszta ez az egész vidék. 16. Pusztán születtem. ... 17. Rád sem gondolok ez­után. 18. Réten, réten, réten jártam. 19. Rózsa, rózsa, piros rózsa. 20. Rózsát kaptam, piros rózsát. A teljes gyűjtemény, vagyis a zongorára alkalma­zott 1000 magyar népdal ára együttvéve 7 frt 80 kr. A f. évi ötödik évfolyam vágyik a 801 —1000- dik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szét­küldéssel: (10 füzetre, 200 dallammal) 1 frt 80 kr; 5 hóra 5 füzetre, 100 dallammal 60 kr; egy-egy tüzet ára 20 dallammal 24 kr. — Előfizetések pos­tautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivata­lához Győrbe intézendők. Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. augusztus 11-én. N (D K <+ 0> H­l'J* «+ (D fi I legszebb Buza > közepes I vegyes . „ \ legszebb 023 1 közepes \ legszebb ^rPa I közepes 7 , !■ legszebb z'aD j közepes Törökbuza . Kása . . . • Borsó . . . • Lencse . . Fuszulyka . • Lenmag . . • . Burgonya . • Marhahús . . Disznóhus . . \ Juhhus 1 Faggyu (friss) 6.50 6.— 4.— 3.50 2.— 4.50 9.— 6.50 9.— 6.— — .50 1.— — .40 —.4 8 — .33 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. aug. 11-én. Magyar aranyjáradék 6°/0 ........................................... 122.— Magyar aranyjáradék 4°/0 ........................................... 92 35 Magyar papirjáradék 5°/0...........................................89 15 Magyar vasúti kölcsön ................................................142.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 96 40 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 118.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 102.— Magyar földtehermentesitési kötvény .....................101.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 101.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 101.25 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 101.25 Erdélyi földtehermentesitési kötvény ....................101.25 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlödézsmaváltsági kötvény .....................99.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.....................117.25 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ...............115.50 Osztrák járadék papírban . . . ......................................81.— Osztrák járadék ezüstben .................................... 81.80 Osztrák járadék aranyban..............................................103-75 1860-iki osztrák államsorsjegyek ...............................135.— Osztrák-magyar bankrészvény.............................. 860.— Magyar hitelbank-részvény ....................................317.— Osztrák hitelintézet-részvény .......................... . . 315.50 Ezüst................................................................ . —•— Cs. és kir. arany................................................... 575 20 frankos arany (Napoleond’or) ..................... . 9.64 Német birodalmi márka . . ..................... . 59.55 London..........................................................................121-50 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. vfc« alg feá| |á| llf %|| %|f %á| k|j ijf mJLm «■ jV*. ■4 Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents