Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-08-02 / 87. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884.________ XIV. évfolyam. 87. szám.___________Szombat augusztus 2. N EM ERE HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. HVEeg-jelexiils ]aeten.lcin.t háromszor: Kedden, Csütörtökön és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szcntgyörgyön, főpiacz, C29. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések kármentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ■ ■ . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsbcn: Haasenstcin és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Külföldi szemle. Julius 29-én tartotta ötödik ülését a londoni konferenczia, s csak ezen az ülésen kezdett megerősödni az a remény, hogy a hatalmak nagyköveteinek értekezlete még sem lesz egészen eredménytelen. Mint egy londoni távirat jelenti, lord Granville a hatalmak megbízottjainak azt a közlést tette, hogy más javaslatok hiányában az egyiptomi kormány kénytelen lesz saját kezdeményezéséből oda törekedni, hogy kölcsönt vehessen föl s igy a költségvetés egyenlegét lehetővé tegye. A megbízottak tehát egyelőre kérdést intéztek kormányaikhoz a likvidáczionális tör vény olyan változtatásaira nézve, melyeket Anglia a kölcsön íölvehetése czéljából múlhatatlanul szükségeseknek tart. A hatalmak talán magára Angliára fogják bízni az elhatározást, miután úgy az angol javaslat, mint a franczia ellenjavaslat elejtetett. A kiegyezés és igy a konferenczia sikere azonban még mindig lehetséges, mert lord Grauville uj ellenjavaslatot tett, mely a franczia és az angol követeléseket egyesíti. Több nagykövet még nem kapta meg az utasítást arra a kérdésre, hogy bele bocsátkozhatik-e az uj javaslatok tárgyalásába. A párisi „Teinps“-nak a következőt jelentik : A tegnapi ülés igen mozgalmas volt. A vita az angol és a franczia javaslat körül forgott s mind a kettő elvettetett, mint a konferenczia jellegével össze nem férő. Erre Childers Anglia utolsó szava gyanáut oly tervezetet terjesztett elő, mely szerint az államadósság kamatai csak akkor szállíttassanak le, ha a földadó az előirányzat mögött marad. Ez esetben a kamatleszállítás a hiánynyal arányban lenne s bizonyos maximumot nem haladna túl. A végleges rendezés későbbre maradna, a földadó jövedelem körül tett tapasztalatoknak megfelelően. Ez ellen felhozták, hogy mivel tényleg az angolok kormányozzák Egyiptomot, a földadó jövedelem az angol hivatalnokok akcziójától függ. A kezesség ellen, melyet Anglia az uj kölcsönre nézve vállalni akar, Francziaország politikai szempontból emelt kifogást. Anglia engedményeket akar tenni a kamatokra nézve, melyeket Egyiptom a maga Szuez-részvényei után fizet, de ez engedmények ne csak a papír birtokosoknak, hanem a fellahknak is előnyükre kell válniok. A bécsi, berlini, római és pé- tervári kabinetek képviselői az angol-franczia nézeteltérés ügyében kibékitőleg léptek föl. Stanleynek, a Kongo vidékéről ép most hazatért Afrika-utazónak Gordon tábornok helyzetéről tett kijelentése szerint Gordon tábornok előtt három út áll nyitva, hogy Khar- thumot elhagyhassa : a Kongón, a Níluson, és sivatagon át Zanzibárba. A Kongón való út semmivel sem nehezebb, mint ha az ember Plymoutliból Londonba megy. Gordon e mellett a mahdival szemben is teljesen helyt állhat. Stanley nem tauácsolja azt, hogy Khar- tumba angol csapatokat küldjenek, mert ott a katonák nyár utolján legyek módjára hullanának el. A franczia szenátus julius 29-éu szavazott a revízió-javaslat fölött s azt a maga összességében elfogadta, miután előbb az alkotmány 8-ik czikkére, vagyis a szenátus költség-szavazási jogára vonatkozó pontot elvetette. A megyei és járási tisztviselők napidijai. Újabban előfordult eset alkalmából a belügyminiszter kimondotta, hogy az úti átalánynyal ellátott megyei tisztviselők, és pedig a központiak az egész megye, a járásiak pedig saját járásuk területén teljesített hivatalos eljárásukért, a házi pénztár irányában fuvarköltséget és napi dijat fel nem számíthatnak. A hivatalból való vadászatok engedélyezésére feljogosított közigazgatási bizottságok a vaddisznók elleni hajtóvadászatok engedélyezésénél számos esetben elmulasztják az 1883. XX. t.-czikk 13. §-ában előirt intézkedések foganatosítását. A belügyminiszter, kihez a törvény értelmébeu a hivatalból való vadászatok engedélyezéséről minden egyes esetben jelentés teendő, ennek folytán szigorúan utasította őket, hogy mielőtt a vaddisznók ellen hajtóvadászatot engedélyeznének, azoknak határidő alatti elpusztítására az illető vadászterületek tulajdonosait vagy bérlőit hívják fel, s csak a határidő elmulasztása esetében eszközöltessék a vaddisznók elpusztítását hivatalból elrendelendő hajtóvaduszat utján. Aratási eredmények statisztikája. A földművelésügyi és kereskedelmi minisztérium, mely úgy, mint eddig, ez évben is keresztülviszi az aratás eredményének lehető pontos statisztikai összeállítását, az idén egy lépéssel tovább megy, hogy necsak az aratás összeredményét, hanem a kivitelre használható többletet is a lehető legpontosabban megállapíthassa. E czélból utasította az összes gazdasági tudósítókat, hogy e hó végéig nemcsak az aratás eredményét jelentsék be, hanem ezenkívül vizsgálatokat eszközöljenek az iránt, mennyi búzát és rozsot fogyaszt ama vidéken egy öt taggal fölvett család évenkint, továbbá hogy hány bektóliter buza és rozs van még meg a mult évi aratásból. A megkülönböztetés buza és rozs között arra való tekintettel szükséges, mert a népesség a különböző vidékeken az egyik vagy másik fajtából többet fogyaszt. Ezen fölvétel uj kísérletet képez Európában és előreláthatólag évről évre pontosabb adatokat fog a gabnatermelésről úgy a termelők, mint a gabnakereskedők számára szolgáltatni. A „Tribuna“ fenyegetése. A nagy-szebeni oláh lap julius 30-iki száma megemlékezvén a magyar sajtóról s azt a román dologban ignorensnek állitván, a következő figyelemre méltó kijelentést teszi: „A magyar lapok mindannyian úgy beszélnek rólunk, mintha nem csontból, húsból és vérből való emberek volnánk mi is; gyanúsítanak, kigunyolnak, bántanak szüntelenül, mintha szándékosan kihívni akarnának, hogy bebizonyítsuk, raikép ma is ugyanazon emberek vagyunk, kik száz óv előtt (értsd: a Hóra-lázadáskor) valánk.“ Az iskolaügyek Boszniában. A szerajevói hivatalos lap jelentést tesz a bosnyák iskolaügy fejlődéséről az 1882 — 83-ilc évről. A tartományban akkor összesen 42 közös, felekezet nélküli és 94 felekezeti iskola, együtt tehát 13G népiskola volt. A tö rök medreszek nincsenek beleszámítva. A felekezeti iskolák közül 56 görög keleti, 36 katholikus, egy mohamedán (D.-Tuzla) és egy zsidó (Szerajévó) iskola volt. A tanítók és tanítónők száma a közös iskolákban 51, a felekezetiekben pedig 96 férfi és 31 nőtanitó volt, mindösszo tehát 186, köztük 39 kath. szerzetes s ennek fele Ferencz-rendü barát. A tanulók száma 6240 fi-és 1874 nőgyermek volt, együtt 8114, a minek több mint fele a görög keleti valláshoz tartozott. A mohamedán gyermekek közül csak 443 járt a rendes iskolákba. Szembeállítva e számot a tartomány népességével, kiderül, hogy az iskolaköteles gyermekeknek csak hót és fél százaléka járt iskolába. Délszláv klub Bécsben. Mint Zágrábból jelentik, Vitezics dalmát tartománygyülési képviselő, a kit ultra borvát cselekedetei miatt csak nemrég nyugalmaztak pénzügyi tanácsosi állásáról, több dal mát képviselővel Triesztbe, Görzbe, Laibachba és Grácz- ba utazik s azon van, hogy az osztrák reichsrath képviselői közt délszáv klubot hozzon létre, melynek a szlovének, . horvátok és szerbek közül 26 képviselő lenue tagja. Trieszt, Görcz és Isztria egyesítése. A pesinoi societa politica bizotttágott küldőt ki oly czélból, hogy tegyen jelentést a tengermellék olasz szabadelvű sajtójának azon egyhangúlag támogatott tervéről, mely szerint Trieszt, Görcz és Isztria, melyek eddig egy közigazgatási területet képeztek, de mindegyiknek külön tartoraánygyülése van, jövőre teljesen egyesittessenek. A trieszti progresso-egylet is legközelebb foglalkozni készül az unio-tervvel. A három tartomány- gyűlés két olasz képviselői nemsokára értekezletet lógnak tartani, melyben tanácskozni fognak a terv kiviteléről, mely most az érdekelt országokban igen élénk eszmecserék tárgya. ■ ■ tf _____ A kolera. Kolera nostras. Az „Eger és Vidéke“ a következő táviratot közli: Hevesmegye alispánja julius hó 28—29-ike közti éjjel a hatvani járás szolgabirójától egy távsürgönyt kapott, mely azt jelenti, hogy Ecséden egy földmi - vés kolera tünetek között hirtelen meghalt. A tiszti fő- és járási orvos azonnal a hely színére rendel- tetetett és a minisztérium táviralilag értesittetett. A vizsgálat eredményéről még eddig jelentés nem érkezett. * Terjed-e a kolera? D». Dräsche egy bécsi hírlapíró előtt úgy nyilatkozóit, hogy a kolera-járvány nagyobb elterjedést már nem fog nyerni s Ausztria felé semmi esetre sem fog kiterjedni. — Már az 1865 iki és 1866-iki járvány sem volt vándorló kolera s még kevósbbé az a jelenlegi, a mint lassú terjedése mutatja. Ez egyébként tulajdonítható a nagy erólylye) foganatosított profilaktikus és egészségügyi óvrendszabályok- nak is; az e tekintetben tett előhaladást, különösen a városok tisztántartására nézve, legkevésbbó sem lehet becsmérelni. A bacillus elmélethez dr. Dräsche szerzett tapasztalatai után nem csatlakozhatik. * Marseille, jul. 30. A helyzet kedvezőbb. Az utolsó huszonnégy órában már csak 23 ember halt itt meg kolerában, Toulonban csak 4, Arlesbeu 6, Aixben 7 személy esett áldozatul a ragálynak. A maire Aixben megengedte a vallásos körmeneteket. Avignonban egy Arlesből odamenekült nő halt meg kolerában. A mint tegnap Clémenceau a város utczáin végig kocsizott, mindenütt „Vive la ré- publique“ kiáltással fogadták. A szélsŐbali képviselők Toulonból Aixbe, és Brignolesbe utaztak. P á r i s, jul. 30. Marseilleből, a hova a szélsŐbali képviselők leutaztak, izgató hírek érkeznek. Bizonyos utczákon, a melyeket sem a miniszterek, sem a városi orvosok nem látogattak meg, leirhat- lan tisztátalanság uralkodik. Ezek valóságos ragályfészkek. Csak egy házban, a melyből irtózatos bűz ömlött ki, 19 ember halt meg kolerában. Egy házban csak három gyermeket találtak, a többi lakók kolerában haltak meg. Vannak olyan házak, a hol oly kicsiny szobák vannak, a melyekben legfölebb egy ágy fér el. A nép közül sokan, mert félnek a kórháztól, eltagadják, hogy betegek. Egy beteg késsel ment neki az orvosnak és méregkeverőnek nevezte. Marseille szomorú képet nyújt. 80,000 ember menekült el onnan. A nyomor nagy. Pária, jul. 30. A kolerától való félelem tűnni kezd. Toulonban az utolsó 24 óra alatt tizen, Mar- seilleben huszonhármán haltak meg kolerában,
